Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-20 / 33. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 263 — A magyar szövetkezetek dicsérete. A Budapesten tartott nemzetközi szövetkezeti kongresszus résztvevői egymásután számolnak be itt szerzett benyo­másaikról. Legújabban Franciaország egyik hivatalos kongresszusi képviselője: Rocquigny gróf a párisi Musée Sociál kiadásában megjelent könyvben ismerteti a magyar szövetkezeteket, dicsérettel emlékezve a szövetkezeti moz­galom kezdőiről s ezidőszerinti vezetőiről. A szövetkezeti ügy Rocquigny gróf szerint Magyarországon néhány év alatt oly rendkívüli fejlődésre jutott, melyhez hasonlót más or­szág alig mutathat fel. — Magyar küldöttség Japánban. Augusz­tus végén tudvalévőén nagyobb magyar küldöttség utazik Japánba, hogy Ojama marsainak díszkardot vigyenek. A küldöttség Budapestről augusztus hó 28-án, hétfőn este nyolc órakor indul a délivasut budai pályaudvarából Pragerhofon keresztül Genuába. Októberben ér Tokióba és novemberben jutnak vissza. — Apponyi Albert aratóünnepe. Gerendá­son Apponyi Albert gróf szép birtokán, ahol évek óta csabai munkások aratnak, most tartottak a főúri gazda jóvoltából aratóünnepel. A munkások vonaton zászlóval indultak Gerendásra, a zászlót fel is avatták. — Két millió a lángokban. A rekkenó' jú­liusi hőségben a lángok borzaztó pusztításokat vittek vég­hez az ország minden vidékén, úgy, hogy csak ebben az egy hónapban 2 millió korona nemzeti vagyon lett a Ián- j gok martaléka. Legtöbb kárt szenvedett különben Három­szék vármegye 221.594 korona kárösszeggel, utána követke­zik Békés vármegye 207.384, Moson 130.867, Sopron 98.193, Gömör és Kis-Hont 85.571, Trencsén 76.631, Heves 74.717, valamint Budapest ssékesfőváros, hol 178.910 korona érték esett a tiiz áldozatául. Az évenként igy füstté vált tőke ka­matának feléből is mennyire fejleszthetnők tüzvesze- delmünkel! — A villám pusztításai. A nagykárolyi ha­tárban dolgozó munkásokat utolérte a vihar. Öten egy ha­talmas boglya alatt kerestek menedéket Alig húzódtak meg azonban, a villám lecsapott és pedig oly végzetesen, hogy három embert menten megölt. Egy kis gyermek, aki ugyan­csak a közelben telepedett le, szintén borzasztó halállal halt meg : a gyilkos villám annyira összeégette, hogy csak a csontjai maradtak meg. Egy nagyobb leány, aki valami­vel távolabb húzódott meg, a légnyomástól és az ijedtség­től teljesen megőszült. A boglya porrá égett. A szerencsét­lenül jártakat nagy részvét mellett még aznap eltemették. — Katonai pompával eltemetett asszony. Egy angol újságban olvassuk a következő érdekes esetet. Egy igen gazdag amerikai hölgy halt meg Ausztráliában. Unokaöcscse, aki egész vagyonát örökölte, táviratozott San- Franciskóból Ausztráliába, hogy küldjék el neki a nagy­nénje holttestét Kérését teljesitelték is. mikor azonban a koporsót felbontotta, meglepetve látta, hogy nem a nagy­nénje fekszik benne, hanem egy tábornok teljes díszben. Azonnal táviratozott Ausztráliába, ahonnan a következő meglepő választ kapta : — A tábornokot tartsa meg ; nagynénjét tévedésből teljes katonai diszszel eltemettük. — Megörült az ijedségtől. Váchartyán köz­ség postahivatalába akartak betörni oly módon, hogy a falat kiásták, de a zajra postamesternó felébredt s segély­kiáltásaival, majd revolverlövésekkel elzavarta a rablókat. A csendőrség csak annyit tudott kideríteni, hogy a rablók négyen voltak s a felbujtó ismerhette a körülményeket, mert a betörést oly napon kisérlették meg, mikor épen nagyobb pénzösszeg érkezett a hivatalba. A betörésnek azonban, sajnálatos, áldozata akadt, a 14 éves Hamar Irénke, a postamesternő nővére, aki a lövések zajára felébredve, ijedtében megőrült. Hazaszállították Rákosligetre atyjához, Hamar József postaaltiszthez. — Meghalt a szilvamagtól. Plesz Dóra, szüleinél Nagymaroson nyaraló 17 éves gyönyörű leány szilva­evés közben véletlenül egy magot nyelt le. A vigyázatlanul lenyelt magtól a leány hirtelen rossiul lett, úgy, hogy az elósietó orvosok már nem tudtak rajta segíteni s estére I nagy kinok között meghalt. Nagymaroson általános a rész­vét a fiatal leány tragikus halála felett. — Cigányok rablószövetkezete. Sajó-szent- péteren Láng és társai fakereskedők irodájába ismeretlen tettesek betörtek és a Wertheim-szekrényt, a melyben kö­rülbelül 6000 korona készpénz volt, elrabolták. A csendör- ség az éjjel nagy csapat vándorcigányt tartóztatott le, a melyre a betörés gyanúja hárult. A csendőrség a cigányo­kat az országúton érte utói és csak heves ellenállás után után sikerült őket elfogni és láncraverni. Megmotoztatásuk alkalmával 15,000 korona készpénzt és egyéb értéktárgyakat találtak náluk. A cigányok a sajó-szent-péteri rabláson kí­vül több más betörést követtek el. — A fürdés áldozata. A Mohács melletti Karasicába fürdés közben hétfőn délután belefuladt Mar­schall József, húsz éves fiatalember. A'szerencsétlen véget' ért ifjúban Szombathelyi Béla, pécsi járási szolgabiró sógorát gyászolja. — A mérges gomba. Heiszler Jakab nagy- kanizsai kereskedő gubacsmegtekintés közben az erdőben gombát szedett és otthon megfőzette. A gomba mérges volt. Heiszler felesége és hét éves unokája ma meghalt. Heisz­ler a gombából Szmodics György szomszédjának is adott s ennek kocsisa, Sárváry Ferenc szintén meghalt. A többi családtagok élet-halál közt lebegnek. — A nagy világból, fz “*#1 kiArály lát?s‘tA“a ** Ischlben. Az angol király meglátogatta Ischlben üdülő fejedelmünket, Ferenc József ö felségét. — Tízmillió az emberiség; megmentésére. A bra­zíliai képviselőház elhatározta, hogy tízmilliós jutalmat tűz ki annak a számára, aki hatásos gyógyitószert talál fel a tüdővész és a rák ellen. A pályázat fölött egy nemzetközi bíráló bizottság fog dönteni. A bizottság tagjai lesznek. a két legjelesebb rio-de-janeirői orvos, továbbá a párisi, lon­doni, bécsi és római egyetem egy-egy hires orvostanára. A dijat két évi próbaidő után fogja megkapni a feltaláló. — Nagy nyomor Spanyolországban. A gazdasági válság Szevillában komolyabb jelleget ölt. Munkások ezrei kenyér hiányában gyökerekből és füvekből táplálkoznak. Utreában a néptömeg megtámadta a péküzleteket és élelmi­szerkereskedéseket. A hatóságok azt a sürgős kérdést intéz­ték a kormányhoz, hogy adjon az Ínségesek részére vala­milyen segélyt. Bilbaoban a koldusok kövekkel dobálták meg a püspök kocsiját, mert az vonakodott nekik alamizs­nát adni. — A pusztuló Eszkimók. Erősen fogy az eszkimó. Az örök hó és örök jég, hideg és fehér világnak igényte­len lakója, úgy látszik, a kihaló emberfajok sorába került. Kár érte, mert az eszkimót minden sarkutazó dolgos, sze­líd, jólelkü, vendégszerető és szolgálatrakész embernek mondja, Peary, a hires amerikai sarkutazó a Smith-Sundon, a föld legészakibb lakott részén 1897-ben 234 eszkimót ta­lált, holott azelőtt tizenkét évvel a számuk még 310 volt. 1902-ben meg már csak 200 maradt meg belőlük. Ez a csök­kenés aránylag roppant nagy Alaska legészakiba részén az eszkimók száma most 500, holott a partvidék felfedezői még 3000-et találtak. Az eszkimók összesen nem voltak so­kan, legfölebb 30.000-en ezelőtt húsz esztendővel, ma a számuk semmiesetre sem több tizenkét tizenháromezernél. Nem telik bele száz esztendő és az utolsó eszkimó is el­tűnt a föld színéről. — Az orosz ebéd. Mint minden északi népfaj, úgy az oroszok is szeretik a tulgazdag lakomákat. így még levest is többfélét esznek egy ebédnél, u. m. kvaszt, savanyu ká­posztalevest, továbbá egy »sichi« nevű levest, amelynek színe zöldes és melyet kelkáposztából, tejfölből és halikrá­ból készítenek. Mindezt hidegen eszik, a theát azonban oly forrón isszák, hogy más nemzetiségű ember okvetlenül ösz- szeforrázná a torkát. Mielőtt a tulajdonképeni ebéd elkez­dődik, már tömérdek ételfélét hordanak fel : heringet, ka­viárt, szardíniát, pácolt libahúst, apró retkeket, vajat és különféle sajtokat; amire aztán külömbözó édes pálinkák következnek. A levesek után marhahús következik, továbbá meg rendesen kelkáposztafőzelék, aztán hal, pástétom és végül hideg malacsült tormamártással. Nagyobb ebédeknél

Next

/
Oldalképek
Tartalom