Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-20 / 33. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

263

— A magyar szövetkezetek dicsérete. A

Budapesten tartott nemzetközi szövetkezeti kongresszus résztvevői egymásután számolnak be itt szerzett benyomásaikról. Legújabban Franciaország egyik hivatalos kongresszusi képviselője: Rocquigny gróf a párisi Musée Sociál kiadásában megjelent könyvben ismerteti a magyar szövetkezeteket, dicsérettel emlékezve a szövetkezeti mozgalom kezdőiről s ezidőszerinti vezetőiről. A szövetkezeti ügy Rocquigny gróf szerint Magyarországon néhány év alatt oly rendkívüli fejlődésre jutott, melyhez hasonlót más ország alig mutathat fel.

— Magyar küldöttség Japánban. Augusztus végén tudvalévőén nagyobb magyar küldöttség utazik Japánba, hogy Ojama marsainak díszkardot vigyenek. A küldöttség Budapestről augusztus hó 28-án, hétfőn este nyolc órakor indul a délivasut budai pályaudvarából Pragerhofon keresztül Genuába. Októberben ér Tokióba és novemberben jutnak vissza.

— Apponyi Albert aratóünnepe. Gerendáson Apponyi Albert gróf szép birtokán, ahol évek óta csabai munkások aratnak, most tartottak a főúri gazda jóvoltából aratóünnepel. A munkások vonaton zászlóval indultak Gerendásra, a zászlót fel is avatták.

— Két millió a lángokban. A rekkenó' júliusi hőségben a lángok borzaztó pusztításokat vittek véghez az ország minden vidékén, úgy, hogy csak ebben az egy hónapban 2 millió korona nemzeti vagyon lett a Ián- j gok martaléka. Legtöbb kárt szenvedett különben Háromszék vármegye 221.594 korona kárösszeggel, utána következik Békés vármegye 207.384, Moson 130.867, Sopron 98.193, Gömör és Kis-Hont 85.571, Trencsén 76.631, Heves 74.717, valamint Budapest ssékesfőváros, hol 178.910 korona érték esett a tiiz áldozatául. Az évenként igy füstté vált tőke kamatának feléből is mennyire fejleszthetnők tüzvesze- delmünkel!

— A villám pusztításai. A nagykárolyi határban dolgozó munkásokat utolérte a vihar. Öten egy hatalmas boglya alatt kerestek menedéket Alig húzódtak meg azonban, a villám lecsapott és pedig oly végzetesen, hogy három embert menten megölt. Egy kis gyermek, aki ugyancsak a közelben telepedett le, szintén borzasztó halállal halt meg : a gyilkos villám annyira összeégette, hogy csak a csontjai maradtak meg. Egy nagyobb leány, aki valamivel távolabb húzódott meg, a légnyomástól és az ijedtségtől teljesen megőszült. A boglya porrá égett. A szerencsétlenül jártakat nagy részvét mellett még aznap eltemették.

— Katonai pompával eltemetett asszony.

Egy angol újságban olvassuk a következő érdekes esetet. Egy igen gazdag amerikai hölgy halt meg Ausztráliában. Unokaöcscse, aki egész vagyonát örökölte, táviratozott San- Franciskóból Ausztráliába, hogy küldjék el neki a nagynénje holttestét Kérését teljesitelték is. mikor azonban a koporsót felbontotta, meglepetve látta, hogy nem a nagynénje fekszik benne, hanem egy tábornok teljes díszben. Azonnal táviratozott Ausztráliába, ahonnan a következő meglepő választ kapta :

— A tábornokot tartsa meg ; nagynénjét tévedésből teljes katonai diszszel eltemettük.

— Megörült az ijedségtől. Váchartyán község postahivatalába akartak betörni oly módon, hogy a falat kiásták, de a zajra postamesternó felébredt s segélykiáltásaival, majd revolverlövésekkel elzavarta a rablókat.

A csendőrség csak annyit tudott kideríteni, hogy a rablók négyen voltak s a felbujtó ismerhette a körülményeket, mert a betörést oly napon kisérlették meg, mikor épen nagyobb pénzösszeg érkezett a hivatalba. A betörésnek azonban, sajnálatos, áldozata akadt, a 14 éves Hamar Irénke, a postamesternő nővére, aki a lövések zajára felébredve, ijedtében megőrült. Hazaszállították Rákosligetre atyjához, Hamar József postaaltiszthez.

— Meghalt a szilvamagtól. Plesz Dóra, szüleinél Nagymaroson nyaraló 17 éves gyönyörű leány szilvaevés közben véletlenül egy magot nyelt le. A vigyázatlanul lenyelt magtól a leány hirtelen rossiul lett, úgy, hogy az elósietó orvosok már nem tudtak rajta segíteni s estére I

nagy kinok között meghalt. Nagymaroson általános a részvét a fiatal leány tragikus halála felett.

— Cigányok rablószövetkezete. Sajó-szent- péteren Láng és társai fakereskedők irodájába ismeretlen tettesek betörtek és a Wertheim-szekrényt, a melyben körülbelül 6000 korona készpénz volt, elrabolták. A csendör- ség az éjjel nagy csapat vándorcigányt tartóztatott le, a melyre a betörés gyanúja hárult. A csendőrség a cigányokat az országúton érte utói és csak heves ellenállás után után sikerült őket elfogni és láncraverni. Megmotoztatásuk alkalmával 15,000 korona készpénzt és egyéb értéktárgyakat találtak náluk. A cigányok a sajó-szent-péteri rabláson kívül több más betörést követtek el.

— A fürdés áldozata. A Mohács melletti

Karasicába fürdés közben hétfőn délután belefuladt Marschall József, húsz éves fiatalember. A'szerencsétlen véget' ért ifjúban Szombathelyi Béla, pécsi járási szolgabiró sógorát gyászolja.

— A mérges gomba. Heiszler Jakab nagy- kanizsai kereskedő gubacsmegtekintés közben az erdőben gombát szedett és otthon megfőzette. A gomba mérges volt. Heiszler felesége és hét éves unokája ma meghalt. Heiszler a gombából Szmodics György szomszédjának is adott s ennek kocsisa, Sárváry Ferenc szintén meghalt. A többi családtagok élet-halál közt lebegnek.

— A nagy világból, fz “*#1 kiArály lát?s‘tA“a

** Ischlben. Az angol király meglátogatta Ischlben üdülő fejedelmünket, Ferenc József ö felségét.

— Tízmillió az emberiség; megmentésére. A brazíliai képviselőház elhatározta, hogy tízmilliós jutalmat tűz ki annak a számára, aki hatásos gyógyitószert talál fel a tüdővész és a rák ellen. A pályázat fölött egy nemzetközi bíráló bizottság fog dönteni. A bizottság tagjai lesznek. a két legjelesebb rio-de-janeirői orvos, továbbá a párisi, londoni, bécsi és római egyetem egy-egy hires orvostanára. A dijat két évi próbaidő után fogja megkapni a feltaláló.

— Nagy nyomor Spanyolországban. A gazdasági válság Szevillában komolyabb jelleget ölt. Munkások ezrei kenyér hiányában gyökerekből és füvekből táplálkoznak. Utreában a néptömeg megtámadta a péküzleteket és élelmiszerkereskedéseket. A hatóságok azt a sürgős kérdést intézték a kormányhoz, hogy adjon az Ínségesek részére valamilyen segélyt. Bilbaoban a koldusok kövekkel dobálták meg a püspök kocsiját, mert az vonakodott nekik alamizsnát adni.

— A pusztuló Eszkimók. Erősen fogy az eszkimó. Az örök hó és örök jég, hideg és fehér világnak igénytelen lakója, úgy látszik, a kihaló emberfajok sorába került. Kár érte, mert az eszkimót minden sarkutazó dolgos, szelíd, jólelkü, vendégszerető és szolgálatrakész embernek mondja, Peary, a hires amerikai sarkutazó a Smith-Sundon, a föld legészakibb lakott részén 1897-ben 234 eszkimót talált, holott azelőtt tizenkét évvel a számuk még 310 volt. 1902-ben meg már csak 200 maradt meg belőlük. Ez a csökkenés aránylag roppant nagy Alaska legészakiba részén az eszkimók száma most 500, holott a partvidék felfedezői még 3000-et találtak. Az eszkimók összesen nem voltak sokan, legfölebb 30.000-en ezelőtt húsz esztendővel, ma a számuk semmiesetre sem több tizenkét tizenháromezernél. Nem telik bele száz esztendő és az utolsó eszkimó is eltűnt a föld színéről.

— Az orosz ebéd. Mint minden északi népfaj, úgy az oroszok is szeretik a tulgazdag lakomákat. így még levest is többfélét esznek egy ebédnél, u. m. kvaszt, savanyu káposztalevest, továbbá egy »sichi« nevű levest, amelynek színe zöldes és melyet kelkáposztából, tejfölből és halikrából készítenek. Mindezt hidegen eszik, a theát azonban oly forrón isszák, hogy más nemzetiségű ember okvetlenül ösz- szeforrázná a torkát. Mielőtt a tulajdonképeni ebéd elkezdődik, már tömérdek ételfélét hordanak fel : heringet, kaviárt, szardíniát, pácolt libahúst, apró retkeket, vajat és különféle sajtokat; amire aztán külömbözó édes pálinkák következnek. A levesek után marhahús következik, továbbá meg rendesen kelkáposztafőzelék, aztán hal, pástétom és végül hideg malacsült tormamártással. Nagyobb ebédeknél