Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-09 / 27. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 211 miérveket fog ölteni, csupán közép táján túl, a 19-iki csomópont hatáskörében remélhető lehűlés, esetleg szél vagy esővel. Zivataros esők helvenkint várhatók 1—16 között, de egészben inkább a száraz meleg időjárás érvényesülésére van kilátásunk, úgy, hogy a nyár uralmát átveheti julius hónapban. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜLJÜNK!^ A hegyvidéki szövetkezeti áruraktárak közgyűlése. Szolyván a beregmegyei és Pere- csénben az ungmegyei szövetkezeti áruraktárak intézőbizottsága Kazy József miniszteri tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a szövetkezeti áruraktárak működéséről jelentést tettek. Az intéző- bizottság örvendezve vette tudomásul, hogy az áruraktárak jól fejlődnek, forgalmuk növekszik, a nép megkedveli és veszteség nélkül, némi haszonnal zárták le mérlegeiket, ami természetes is, mert hiszen ezek az ániraktárak minden nyerészkedés nélkül, altruista elveken épültek s céljuk csupán az, hogy a nép gazdasági talpraállitása munkájában a szövetkezés becsének, hasznának és szükségének öntudatát szolgálják. A somogymegyei hitelszövetkezet közgyűlése. A minap tartotta rendes évi közgyűlését Balatonföldváron az ország legnagyobb vidéki szövetkezeti középpontja : a somogymegyei hitelszövetkezetek szövetsége is. A gyűlésen Pallavicini Ede őrgróf elnökölt, a ki megnyitó beszédében meleg szavakkal üdvözölte Darányi Ignácot és Bernát Istvánt, a Magyar Gazdaszövetség elnökét és igazgatóját. A megnyitó beszéd után Jantsits Endre ügyvezető a szövetség múlt évi működéséről számolt be. Ennek főbb adatai szerint a szövetséghez 105 szövetkezet tartozik, a melyek működése 217 községre terjed ki. A tagok száma 19.797, a kik összesen 41.596 üzletrészt jegyeztek 2,082.588 korona értékben. Bár a múlt év gazdaságilag nem volt kielégítő, a szövetkezetek működése teljesen normális volt. Visszaesést semmilyen irányban sem tapasztaltak, hanem ellenkezőleg egészséges fejlődést. A szövetkezetek által adott kölcsön összege 4,992.508 korona, a takarékbetéteké 2,042.315 korona. A szövetkezetek által gyűjtött tartalékalap összege 111.163 korona. Kiemeli a jelentés, hogy a szövetkezetek a kölcsönöket 6—66/10 százalékos kamatra adják a tagoknak. Nagy sikerrel folyik a terhes adósságok konverziója is. Az évi jelentés és számadások egyhangú tudomásul vétele után indítványt tettek a kamatláb egyöntetűvé tételére, de ezt a közgyűlés, mint nem odatartozót, nem tárgyalta. Azután kiegészítették az intézőbizottságot és uj tagül Németh Pál vécsei esperes-plébánost választották meg. A gvülésen több népies előadás is volt. Hűek György igali plébános a divatról, Szabady Sándor a tótszent- páli hitelszövetkezetek tiz éves munkásságáról tartottak előadást. Nagy Emil dr. előadását családi gyásza miatt nem tartotta meg. Nagy érdeklődéssel hallgatták Jantsits Endre statisztikai adatait, a kölcsönök nagyságáról, a takarékbetétekről. A takarék- betétek összege 20 koronán aluli volt 14 százalék, 1000 koronán aluli 83 százalék, 10,000 koronán felüli 9 százalék. A takarékbetevők foglalkozása: földmives, napszámos, cseléd 74 százalék, jogi személy 14 százalék, iparos 6 százalék. A közgyűlés után az összes jelenvoltak megtekintekintették a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetének Balatonföldváron alapított kirendeltségét, a melynek célja a balatontavi fürdők élelmezését olcsóbbá tenni. Uj vérzés csillapító. A malájok ismernek egy növényi rostot, melynek éppen olyan különösek a sajátságai, mint a neve: »ponghawar dzsambi«. Közép-Ázsiában Ton- kinban, Jáva, Borneo és Szumatra szigeteken némely fás cserjéken selymes, fényes fonalakat találnak, amelyeknek aranysárga szine a fonalak leszedése után barnára változik. Ezek a barna rostok elsőrendű vérzéscsillapítók. Ha erősen vérző karcolásra egy ilyen rostot teszünk, a vérzés azonnal megszűnik. A legerősebb orrvérzés is egyszeriben eláll, ha néhány ilyen rostot az orrlyukba gyömöszölünk. Amellett nem is kell eltömni az orrlyukat, mint ahogy például a vattával szokták. Elég néhány rostot összegyűrve az orrlyukba dugni, hogy a vérzés elálljon. És ez nagy előny, mert nem kell az orron át való légzést megakadályozni. Különös, hogy ezt a rendkívüli hatású vérzéscsillapítót régóta ismerik. Már a középkorban is behozták Európába, de nem igen alkalmazták. A modern gyógyászat azonban már foglalkozik vele, de vérzéscsillapitó erejének okát mindeddig nem tudták megállapítani. Csak az bizonyos, hogy a legerősebb vérzéscsillapító, melynek hatása bizonyos volt akkor is, mikor a többi vérzéscsillapítók felmondták a szolgálatot. vasárnap délután. Mit tanácsol a tudomány égiháboru alkalmával ? — Irta : Perényi János. — Az év nagyobb felében nálunk sem hiányoznak a zivataros felhők. Nálunk sem ritka tünemény a menykő-csapás, ámbár ez csak kis Miska ama viharokhoz képest, melyek a forróövi és tenger- melléki tartományokban előfordulnak. Itt egy órai időtartamra 8—10,000 villám is esik. A zivataros napok száma ugyanis fogy gz egyenlítőtől a sarkok felé és a tengerparttól a szárazföld belseje felé. Mindössze a téli időszakban szünetelnek nálunk az égiháborus jelenségek, habár nagy ritkán még télen is fordul elő villámcsapás. Néhány évvel ezelőtt éppen Újév napján sújtott agyon a villám egy fiákerest. Érdekes dolog tudni az okát annak, miért nem villámlik és dörög télen is ‘? Hisz a kísérletek azt bizonyítják, hogy a levegőben mindig van villamosság, még télen is. Ennek oka abban rejlik, hogy villámcsapás csak akkor jöhet létre, hogyha két felhőt egymástól, vagy a felhőt a földtől szárazabb levegő-réteg választja el. Ellenkező esetben az ellentétes villamosságok a nedves levegőn keresztül szikra nélkül, tehát láthatatlan módon egyesülnek egymással. Ámde télen éppen ez az eset forog főn, hogy a felhők a hidegebb hőmérséklet miatt alantabb járnak, a vizpárák pedig a föld közelében vannak. Miért is a felhő és a föld között nedves levegő-réteg van, melyen mint jóvezetőn keresztül, a felhő villamossága zajtalanul sétálhat le a földbe. Sőt ilyen körülmények között nem is halmozódha- tik fel a villamosság a felhőben, mert a mint fejlődik úgy azonnal el is szóródik a levegőn keresztül a földbe, ahol beáll a nyugalom.
