Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-26 / 8. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ 63 Korelnök jelenti, hogy a királyi kézirat tudomásul vétetik. Végre azt is megállapítja, hogy beadatott 392 ma­gyarországi és 40 horvátországi képviselő megbízó levele. A főrendiházban is hódolattal vették tudomásul a királyi kéziratot. — A nagylángi birtok parcellázása. Fejér­megye közigazgatási bizottsága Fiáth Pál báró főispán el­nöklete alatt tartott ülésén Koller Pál közgazdasági előadó bejelentette, hogy Zichy János gróf nagylángi 6900 holdas birtokát parcelláztatta és ott egy telepet akar létesíteni. Az előadó jelentésében helyesnek tartja a parcellázást, mert ez az egyedüli mód a nagymérvű kivándorlás megakadályozá­sára, viszont hátrányos abból a szempontból, hogy szegény emberek kölcsönpénzből vásárolják a földet s a kamatok pár év alatt a tőnk szélére juttatják őket. Felhívja a közigazgatási bizottságot, hogy tegyen valamit arra nézve, hogy ezen esetek be ne következhessenek. A közigazgatási bizottság a létesí­tendő telep felülvizsgálására Huszár Ágoston alispán elnök­lete alatt egy öt tagú bizottságot küldött ki. — Ötvennyolc milliónyi tűzkár. A biztositó társaságokra nézve szomorú 1904-es esztendőben a most megjelent statisztika szerint 19,998 tüzeset fordult elő, a melyek összesen 58,214,000 koronányi kárt okoztak. Hogy mily rettenetes pusztítást vitt véghez a tűz a múlt eszten­dőben, azt legjobban mutatja az, hogy 1903-ban csak 37, 1902-ben 29, 1901-ben csak 30 millió koronára rúgtak a tűz okozta károk. — A figyelmes Togó. Egy gimnázista gyerek kapta magát és a japán igyőzelmektől föllelkesedve, Port- Arthur bevétele után Togó admirálisnak gratuláló levelet irt. De a gratulációnak egy kis önző czélzata is volt, amennyi­ben a gimnazista egyszerűen azzal zárta a levelét, hogy japán bélyegeket küldjön neki Togó. Talán nem is abban a reményben irta oda ezt a függeléket hogy a kérése telje­sül is, csak épen leirta. Hanem egy japáni tengernagy, kü­lönösen ha .diadalmas, nem ismer határt a figyelmességben. Togó postafordultával felelt, melegen megköszönte az üdvöz­letét és egész kis japán bélyeggyüjteményt mellékelt hozzá. A minap érkezett meg a küldemény s a gimnázistával azóta nem lehet beszélni. — Tréfából. A szegedi Marsién laktanyában Lőrik Lajos káplárt tréfából agyonlőtte Keller István káplár, ki tévedésből üres töltény helyett éles töltényt tett a fegy­verbe. Lőrik, egy Szeged felsővárosi család egyetlen fia, háromnegyedórai szenvedés után a kaszárnyában a század­tisztek jelenlétében kiszenvedett. Keller azt mondja, hogy Lőrik volt legjobb barátja és a fegyvert c»ak tréfából fogta rá. Kellert letartóztatták. — A tél áldozatai. A szigorú tél a Szepes­ségben két emberáldozatot követelt, Szepes-Tótfalu község közelében egy emberhullára akadtak, nyilván a hófúvás miatt eltévesztette az utat és megfagyott. — Szomolnokról a gömöri hegység felé vezető hágón egy muzsikust találtak egy szakadékban megfagyott állapotban, hegedűje mellette feküdt, valószínűleg részeg fővel indult el egy lakodalomból és megfagyott. Egy harmadik áldozata a télnek még a vá­lasztások idejéből ered. Ugyanis Krátki János párniczai ember még január 26-ika óta nem került haza. A választás napján hazamenet alkalmával megfagyott és csak most három héttel rá akadtak egy utszéli árokban a hullájára. — Lovaglás a vaddisznón. Zsolna János pa­lotai parasztgazda a határszéli erdőben megsebzett vadászat közben egy vaddisznót. A vaddisznó azonban feltápászkodott és nekiszaladt a vadásznak, aki a nagy hóban nem birt a vaddal megküzdeni. A vaddisznó leharapta Zsolna Jánosnak egyik ujját. A veszély pillanatában Zsolna hirtelen a vad­disznó hátára ugrott, mire a megsebbzelt vad örült futás­ban vitte a hátán a vadászt. Ez útközben bicskával kiszúrta a vaddisznónak szemeit. Szerencsére a vasút vonalán dol­gozó munkások észrevették és agyonütötték az állatot. — A meggyuladt medve. Izgalmas jelenet történt Fiúméban a korzón. Mostanában, farsangban olasz szokás szerint mindenféle maskarás alak szokott sétálni az utcán. Egyszerre a Marina mercantille nevű csapszékbe egy égő jeges medve rohant be, éktelenül ordítva: vizet, vizet! A vendégek közül két Jellacsics-ezredbeli őrmester rávetette az égő alakra katonaköpenyegét és igy sikerült a felcsapó lángokat elfojtani. Kivetkőztették az alakot meggyuladt bőré­ből s|kitünt, hogy az Udineből származó 17 éves Marson Adolf. Jeges medvének öltözve járta be a várost. * Sétaköz­ben rágyújtott cigarettára; de szerencsétlenül járt, mert medveszőre lobbot vetett a gyújtó lángjától. A szerencsétlen oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy aligha fog föl­épülni. Az oltványtelepek és az idei szárazság. Az elmúlt nyár abnormis szárazsága következtében az ország legtöbb oltványtelepei nagy mértékben szenvedtek“ miért is az idei szölőoltványok legnagyobb része gyengén fejlődtek s igy szőlőkertek telepítésére alkalmatlanok. Annál fontosabb a szőlőbirtokosok részére egy oly oltványtelepet ismerni, amely a beoskolázott oltványok öntözésére négy nagy víz­müvet állított föl, mely vízmüvek a száraz időszakban 24 órán belül (éjjel és nappal) három millió liter vizet szállí­tottak, miáltal az oltványok ideálisan fejlődtek. Ez a kii- küüőmenti első szőlőoltvány telep Medgyesen (tulajdonosa Cas- pari Frigyes.) A «Borászati Lapok» Magyarország ezen ismert szaklapjának 47. száma egy «Oltványtelepek 1904» cimü cikkben fölötte elismerőleg foglalkozik az cmlilett teleppel és több fényképfelvételt mutat be, mely fényképek ezen telep oltványainak pompás fejlődését igazolják. A telepet, melynek illusztrált árjegyzéke előttünk fekszik és amely, ezen árjegyzékét kívánatra mindenkinek ingyen és bér­mentve megküldi, legjobb meggyőződéssel a legmelegebben ajánlhatjuk. (1—2) — Szölőmivelés. Már többször volt alkalmunk megemlékezni a Nagyőszön létesített . Millenium -telep szőlő- ojtványszaporitó-telepről. a nag'yszentmiklósi, knézi és pa- káczi fiókokkal Királyi közjegyzői okiratokkal kimutattuk annak terjedelmét, üzemképességét nagyságát, forgalmát és megbízhatóságát. Igazi fogalma ezen mintatelepről csak annak lesz, ki személyesen szerez meggyőződést ezen szőlő­iskola nagyszerűségéről. Az 1896-ik évben még csak 200 négyszögöl nagyságú kísérleti telepből — amint arról mi is személyesen meggyőződtünk — Buding Károly teleptulaj­donos oly mintatelepet létesített, amelyhez hasonló kiterje­désű és berendezésű szőlőiskola széles az országban — sőt még az ország határán túl is — nem létezik. Ott találjuk a fajtiszta óriási anyatáblákat, az ojtványiskolákat, dugvány- és zöldojtványiskolákat, a gyönyörű, szebbnél-szebb termő­szőlőkkel. Rend, pontosság és csin mindenben. Ott a szoci­ális kérdés is gyönyörű megoldást nyer. Ezer és ezer mun­káskéz kap állandó foglalkozást, ami másként nem is lehet, ha elgondoljuk, hogy évente 15-20 millió számra termesz- tetnek amerikai vadvesszők, gyökeresek, zöldojtványok dugványok és gyökeres szőlőojtványok. Amerikai rendszer szerint nagyszerű vizemelőkkel, szélmotorokkal és vízmű­vekkel az összes iskolák keresztül-kasul artézi kutak mód­jára földalatti vízvezetékkel vannak ellátva és igy a szárazság — amiben tavaly nekünk is nagy részünk volt — eme iskolákban hatalmát nem éreztetheti. Ezen gyakorlati és gyönyörű berendézés óriási összegeket emészthetett fel, de van is reményünk hozzá, hogy a szőlőszet iránt érdek­lődők csakis ott fogják szükségletüket beszerezni, ami min­denesetre oly kerttulajdonosok a saját érdeke is, kik szép, egészséges, fajtiszta és tartós szőlőszéti termények és szőlö- ojtványok birtokába akarnak jutni. Amint a Buding Károly teleptulajdonos által szerkesztett képes nagy árjegyzékből — amely árjegyzék egy szőlőszéti mű számba vehető — mi is meggyőződést szereztünk, az árak is olyan alacsonyak, hogy azok olcsóság tekintetében minden más hasonló vál- lalatú teleppel a versenyt felvehetik. • I- , • i Szergiusz nagyherceg A nagy világból. meggyllkoláBa. Szergiusz. orosz nagyherceg, az orosz cár nagybátyja, aki az orosz nép felszabadításának legnagyobb ellensége s a japánokkal való háború folytatásának legmakacsabb hive volt, Moszk­vában bombamerénylet áldozata lett. A nagyherceg kocsija alá, midőn kocsiján a Kremlbe hajtatott, egy kocsiból bom­bát dobtak, amely a kocsit és magát a nagyherceget dara­bokra tépte. Negyvennyolc éves ember volt Szergiusz nagy­herceg, aki most áldozatul esett annak bombamerénylet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom