Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-26 / 12. szám
90 MAGYAR FÖLDM1VELÓ Az első helyet a vármegyék között a nagy Pest-Pilis-Solt-Kiskun foglalja el, 121 szövetkezetével. Utána Somogy következik, 106 hitelszövetkezettel. Torontálban 96, Temesben 83, Nyitrában 57, Máramarosban 56, Beregben 42, Maros-Tordában 40, Szatmárban 38, Szilágyban 38, Szabolcsban 37 szövetkezet működik. Nagyfontosságu munkát végez a 35 zempléni szövetkezet is. Ezzel szemben, még mindig találkozik négy olyan vármegye, Árva, Liptó, Sáros és Turóc, amelyekben az Országoshoz tartozó egyetlen szövetkezet sem működik. Alig állanak valamivel jobban Szepes és Zólyom vármegyék, 1—1 és Szeben 2. Beszterce-Naszód, Fogaras, Moson, Sopron 3—3 és Alsó-Fehér, Brassó, Hajdú 4—4 szövetkezettel. A munkára tér van még itt elég nagy. A betétek emelkedését szemlélve, szemben a múlt évi rossz termési viszonyokkal, meglep bennünket annak nagysága. Közel 10 millióval több, mint volt 1903-ban. Ekkora felszökés még egyik előző évben sem volt tapasztalható. A múlt évet összehasonlítva az előtte valóval, minden vármegyében (az egy Alsó-Fehért kivéve, ahol 200 korona apadás tapasztalható) igen tekintélyes emelkedés mutatkozik takarékbetétekben. A sorban elsők Pest- Pilis-Solt-Kiskun, ahol kereken 1.350,000, Torontói 1.100.000, Somogy 800,000, Temes 500,000, Békés 400.000, Nvitra 300,000, Szabolcs 300,000, Komárom 260.000, Zemplén 250,000, Csanád 250,000 koronával szaporodott egy év alatt a betétállomány. Pénz tehát volna bőviben, de hiányzik a tudása annak hasznos és gyümölcsöző befektetésére. Ha a magyarországi szövetkezeteket a horvát- szlavonországiakkal összehasonlítjuk, látjuk, hogy amíg egy magyarországi szövetkezetre átlagban esik betétenkint 20,245, egy horvát-szlavonországira pedig csak 992 korona. A különbség tehát feltűnően nagy. A múlt évben alakult hitelszövetkezetek közül legtöbb esik Máramarosra (7), Somogyra, Szilágyra (5—5), Baranya, Bihar, Hont. Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs, Szatmár, Torontói (4 — 4) uj alakulással működött közre a hitelszövetkezetek számának szaporításánál. De a legtöbb vármegyében alakult 1904-ben is egy-két uj szövetkezet. Némelyik hitel- szövetkezet munkálkodásának feltüntetésére közöljük néhány szövetkezet takarékbetétének számadatait. Az első Pest vármegyéből kerül ki. Ez a Dömsöd- Dab községi hitelszövetkezet, amelynek 1904 végén 437,000 korona betétállománya volt. Követi a Szabolcsban lévő mándoki 270,000, a Jász-Nagy- Kun-Szolnokban levő törökszentmiklósi 264,000, a Pest vármegyében levő pomázi 233,000, a solti 221.000, a tápiógvörgyei 211,000 korona betéttel. Kétszázezer koronán felüli betéttel rendelkeznek még a gömörcsetneki, a somogykéthelyi slb. szövetkezetek. — 100,000 koronán felüli egész sereg található. Hisszük, hogy nem nagyon messze van már az az idő, amikor minden községnek meglesz első sorban is a maga hitelszövetkezete, amelynek hatalmas jóságait csak az tudja igazán megbecsülni, aki részesült már áldásaiban. A Gazdaszövetség ülése. A Magyar Gazda- szövetség igazgató-választmánya a múlt nap Darányi Ignác elnöklésével ülést tartott. Az igazgatóválasztmány elhatározta, hogy Bezerédj Pál országos selyemtenyésztési felügyelőt táviratban üdvözlik abból az alkalomból, hogy huszonöt esztendő óta működik a selyemtenyésztés fejlesztése körül. Bernát István dr. jelentette azután, hogy a szövetség tagjainak száma állandóan örvendetesen szaporodik s ma már százhusz-százharmincezerre tehető azok száma, akik közvetve, vagy közvetlenül csatlakoztak a szövetséghez. Apróbb ügyek elintézése után hosszabb vita támadt arról a kérdésről, hogy a gazdaszövetség csatlakozzék-e az olasz király kezdésére megalakult Nemzetközi Mezőgazdasági Intézethez. Az igazgató-választmány végre kimondotta a csatlakozást és Pallaviczini Ede őrgrófot és Bernát István igazgatót bízta meg, hogy a szövetséget 51 Bécsbe összehívott értekezleten képviseljék. Elhatározta az igazgató-választmány azt is, hogy az olasz királynak a nemzetközi intézet létesítéséért kellő formában köszönetét fogja kifejezni. Babonás napok. — Irta: Sirisaka Andor. — A babonás emberek téves hite szerint vannak szerencsés és szerencsétlen napok. A legszerencsétlenebb nap a péntek. Ez iránt igen nagy respektusa van a hóbortos babonás embernek. Hogy honnét kelt e napnak annyira veszett neve — erre vonatkozólag sokféle magyarázatot hallottam és olvastam. Kobak Péter komám azt mondja, onnét e nap szerencsétlensége, mert az Isten e napon teremtette az embert. (Ne neked teremtés koronája!) S midőn a Teremtő látta, mily gonosz lélek lakik e teremtményében, — fölsóhajtott: »Bánom, hogy embert teremtettem!« Százakra és ezrekre megy a babonás szokás és mondás e nap körül, melyekből elmondok néhányat — kóstolóul. Kotlós tvukot pénteken ültetni nem jó, mert megzápul az alárakott tojás. Pénteken kezdett és végzett munkán nincs szerencse. Ha az év első napja péntekkel kezdődik, az az esztendő terméketlen lesz. A ki pénteken nevet, az vasárnap sir. A kis gyermek, ha pénteken kapja első fogát, a tejfoga után sohase nő több foga. A melyik kis gyermek pénteken kezd gagyogni, az hebegő lesz, ha ugyan meg nem néniül. Pénteken éhomra prüsszenteni. nagy veszedelmet jelent. A ki pénteken fűt be elő- j szőr télire, annak leég a háza. Pénteken útra kelni, kész szerencsétlenság. Pénteken mosott ruhától kiütést kap az ember. A ki pénteken fekszik betegágyba, többé föl sem kél. Pénteken sütött kenyér keletien marad. Pénteki vendég annyi, mint ^gy heti exekució. Tököt pénteken, vagy csütörtökön kell vetni. Úgy meg van a szegény péntek babonás hírrel verve, hogy akárhány babonás ember kitörölné még a kalendáriumból is ! Skót ország némely vidékein a halászok a pénteket éppen szerencsés napnak tartják. Ők minden esketést és lakodalmat csak pénteken tartanak. A skótok olyan babonások, mint a magyarok. Azok