Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-19 / 11. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 86 sága mellett azonban olykor a veteményes kertben nagy bosszúságot okoz nekünk, ha a beveteménye- zett, beültetett, ágyakat felturkálja, mert akkor nyo­mában pusztulás jár. Még hagyján, ha olyan véle­ményben túrt, amely nem kényes, mert akkor a föltúrt földet egyszerűen a gyökerekhez nyomkod­juk. De bezzeg ha az ugorkásíágyát fölturkálja, akkor már majdnem helyrehozhatatlan kárt csinál, mert a kimozgatott palánták rendesen kivesznek. Épp azért eleve gondoskodnunk kell, hogy az ugorkás ágyba be ne hatolhasson. Ennek legegyszerűbb módja az, ha az ugorkás ágyat körülszurkáljuk petróleumban áztatott rongyocskákkal, valami egy arasznyi mély­ségre. A vakond a petroleum szagát nem szereti és igy az ugorkás ágyat ki fogja kerülni. A petroleu- mos rongyok többet használnak, mint a kihegyezett és beszurkált nádpálcikák vagy üvegdarabok. Az önmagát szopó tehén. Nem gyakori de nem is épen ritka dolog, hogy egyik másik tehén magamagát kiszopja, e ha egyszer erre rászokott, akkor nem igen fejünk attól tejpt. Ezt a rossz szokást úgy lehet megakadályozni, hogy ha egy mogyoró nagyságú aloé darabot félliter forró vizben felolvasz­tunk s ezzel a rendkívüli keserű folyadékkal, amely különben nem ártalmas az egészségnek, — nap­jában 2-szor bekenjük a csecsbimbókat. Az aloét minden gyógyszertárban lehet kapni. Talán mondani sem kell külön, hogy a fejés előtt a bekent tőgyet alaposan le kell mosni meleg vízzel, nehogy a ki­fejt tej is keserű izt kapjon. A disznó belférgei sokszor kínozzák ezt a falánk állatot, aminek biztos jele. hogy jól eszik, mégis sovány és kelletlen. Ez ellen biztosítjuk a jószágot, ha időnként tököt, ugorkát, retket és káposz­tát felváltva juttatunk az elesége közé­Galambszoktatás. Hogy az újonnan beszer­zett galamb el ne repüljön, a röplyukat drótháló­val csukjuk el s tartsuk jól a rabokat étellel itallal, így a galamb kalodájában ráér az új helyet megje­gyezni magának, elfelejti a régit s ha egyszer költött fiókokat, sohasem megy el többet a portánkról. Legolcsóbb szer az állati tetvek ellen. Erre nézve sok mindenfélét ajánlgatnak, melyek olykor használnak is, de néha veszedelmesek is le- hejnek, a mellett némeik elég drága. Legjobb te­hát a közönséges petlóreum, csakhogy nem magá­ban, mert igy marós, hanem tízszer annyi vízzel keverve. Ezzel kell bekenegetui a férgektől elle­pett részeket s bizonyára czélt érünk vele. j j t _________HÁZI-ASSZONY. A tehenet jól ki kell fejni. Sok tehén azért nem adja le á tejet, mert nem jól eszközük a fejést. Nem csak a tej mennyiségre nézve fontos azonban a helyes módon való fejés, de azért is, mert a rossz fejés a legjobb jószágot is megrontja. Sokan nem akarják elhinni, hogy a telién több tejet ad, ha olyan feji, aki ért hozzá. Pedig úgy van ám. Az a ki fejésközben nagyon csinnyán bánik a tőggyel és abban hagyja a fejést, a mint tőgy véknvabban ereszt, az sokat fejni nem fog. Érdekes itt elmondani azt a próbát, melyet a fejesre nézve egy gazdaság­ban tettek. Engedték ugyanis a rendes fejőt fejni de nem mondották meg neki, hogy az eredményt napról-napra jegyzik és szemmel tartják. Ez tehát úgy fejt mint rendesen szokott. Két hét múlva az­tán egy másikra bízták a fejést. de ennek már meg­mondották, mit akarnak. És mi történt ? íme, ezen utóbbi fejő ugyanazon takarmányon tartott, ugyana­zon tehenektől naponf egyre-másra két liter tejjel, fejt többet, mint az előbbi, A fejést tehát nem kell mindenkire rábízni. A gazdasszony jól teszi, ha a. fejést többször megvizsgálja. (F. G. után.) Ecetkészités. Ha borunk kisebb mennyiség­ben elecetesedik, következőleg eljárva, jó háztartási ecetet csinálhatunk belőle: Faforgácsot gombóccá gyúrunk s ezt hasonló forgácscsal megtöltött töl­csérbe tesszük. Ebbe a hordóba, mely a földre helye­ződik, jut majd az ecet. Az ecetes bort, megcsapolva úgy állítjuk a tölcsér fölé, hogy az vékony sugárban reá csergedezzen erre a forgácsra. Minél több levegő­vel érintkezik a bor, vagyis minél vékonyabb annak a sugara, minél hosszabb sugárban esik, minél melegebb a levegő: annál gyorsabb az ecettá vál­tozás, mely ha első áteresztésre nem sikerült, a hordók összecserélése után megismétlendő. A repce mint tyuktakarmány. A lyuk rend­kívül szereti a zöld repcetakarmányt s az őt nagyon jó erőben is tartja. Legújabban a francia tyukászok ismételve vetnek a legkisebb üres földbe repcét s amint kibújt, ráeresztik a csibéket legelni. Olcsó és jó legelő! mi pjsAa? Krónika. Ott vagyunk, ahol voltunk! Nem tudunk kibontakozni. Ott vagyunk, ahol voltunk. Az akadályok minduntalan előtörnek, mintha csak az ördögök lökdösnék fel — a föld mélységes méhéből. A végtelenségbe nyúló tárgya­lások pedig nagyon fojtogatják a nemzetet, bármikép simitgassuk egyébként a dolgokat. * Mi hát a baj ? Hogyan lehessen e kérdésre vála­szolni. Mi? Ezer és egyszáz. De mégis csak a katonai, meg a gazdasági kérdésen fordul meg a mi egész vilá­gunk. Eddig azt hitték az egész országban, hogy őfel­sége nem köti magát a közös vámterülethez. Most már azt kívánják — hogy a közös vámterület maradjon. * Mit beszélnek ? Azt is beszélik, hogy Tisza István királyi kézirattal hosszabb időre elnapoltatná az or­szággyűlést. Beszélik — mondjuk, — azért nem beszé­lünk erről az eshetőségről többet. * Bizonyosnak látszik — Írják a fővárosi újságok, — hogy ő felsége legközelebb Budapestre érkezik. Akkor aztán a válságban döntő fordulat áilana be. Bár úgy lenne ! * Fordulat eyyelőre nem várható a politikában. Csak ha királyunk őfelsége csakugyan Budapestre jő — ak­kor következik be a döntés. Wekerle Sándor egykori miniszterelnök talált ki ugyan valami formát (módoza­tot) amivel szerinte meg lehetne oldani a dolgot. De ezt a formulát csakhamar elejtették, mint olyat, mely a bajt csak fokozná. A formula tehát formásán megbukott. Gereben. — Szerkesztőnk gyásza. Lapunk szerkesz­tőjét mély gyász érte. Testvér öccse dr. Bodnár Virgil kassai főgmnáziumi rendes és jogakadémiai magán tanár váratla­nul elhunyt, még pedig 3'r éves korában. A megboldogult

Next

/
Oldalképek
Tartalom