Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-12 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 79 a tenyésztők számát 112.712-re emelte. A gubótermelést, amely 1879-ben 2507 kiló volt, 1904-ben 1,633.452 kilóra és a selyemtenyésztéssel járó évi keresetet, mely 1879-ben 7400 koronát tett, 1904-ben 4,509.945 koronára emelte, 25 éves munkálkodása idejében 30,783.926 koronát juttatott a selyemtenyésztéssel és selyemfonóiparral foglalkozóknak. — A gróf ur, mint tűzoltó. Bécsből írják, hogy Erdődy Tamás gróf négy héttel ezelőtt önkéntesen beállt a bécsi tűzoltósághoz és azóta folytonosan gyakorol velük s minden tűzesethez kivonul. A jelenleg 19 éves gróf még mint győri gimnáziumi tanuló nagyon érdeklődött a tűzoltás iránt s most azért ment Bécsbe, hogy az ottani tűzoltóságtól sajátítson el olyan gyakorlatot és szakismeretet, mert Magyarországon a tüzrendészeti főfelügyelő állásra pályázik. — A földmives ifjúsági egyletek sikere. Kalocsán szépen halad a földmives ifjúság is helyes utón, mert foglalkoznak velők. Legutóbb az óbecsei ifjúsági egyletről olvassuk, hogy sikerült színi előadást rendezett, melyet megkellet ismételni. — Csak egy kis jóakaratu fáradozás és nagyon szép eredményeket lehet felmutatni. — Egy megye város nélkül. Ne tessenek valamely második tatárjárásra gondolni, csupán arra, hogy Békésmegye székhelyén, Gyula rendezett tanácsú városban egyöntetű erős mozgalom indult meg, hogy a város ismét nagyközség lehessen. Az ok pedig az, hogy Gyula a rendezett tanácsuságra — ráfizet. Nem bírja el a mostani köz- igazgatás terheit. Ha a mozgalom sikerre vezet — és ennek mi akadálya sincsen — akkor előáll az az eset, hogy lesz Magyarországnak egy olyan megyéje, amelynek nincs városa. Ha csak Csaba nagyközség nem gondol egyet magában és vállalni nem akarná a rendezett tanácsusággal járó terheket. Ami bizony kívánatos lenne, mert mégse járja, hogy egész Békésmegyében ne találjon a halandó városi emberre 2 — Hiuzok a szolyvai járásban. A szolyvai járásban fekvó és a gróf Schönborn Károly tulajdonát tevő erdőségekben a duvadak a hasznos vadak között tetemes károkat okoznak. így történt a napokban is, midőn 3 hiuz egy szarvas tehenet elfogva szétmarcangolt. Diedrencel Alajos uradalmi erdővéd a hiuzok járását figyelemmel kisérve, csapdát állított fel és sikerült mind a három hiuzt elfognia. — Népitélet a cigányok ellen. A kecskeméti felső-szentmihályi pusztán már hetek óta egy cigánykaraván telepedett le. A cigánykaraván letelepedésével egyidejűleg azonban megkezdedtek a pusztán a lopások és sűrűn ismőtlődtek, hol az egyik, hol a másik tanyán. A tanyai lakosság a lopásokkal a cigánykaravánt gyanúsította s közülök néhány izmos legény meg is jelent a karaván sátrai előtt s távozásra szólította fel a cigányokat. Erre szóváltás és verekedés támadt, miközben a cigányok lövöldözni kezdtek és egy gazdát súlyosan megsebesítettek. A cigányoknak ez a merénylete a tanyai népet annyira felbőszítette, bogy botokkal és vasvillákkal úgy elverték a karaván férfitagjait, hogy kocsin kellett őket Kecskemétre szállítani, ahol orvosi segélynyújtás után valamennyit letartóztatták. — A veszett kutya áldozata. Még újév napján történt, hogy Dobrica torontálraegyei községben a kezefején veszedelmesen megharapta egy kóbor kutya Va- szics István 38 éves földmivest. A szerencsétlen ember nekiesett a kutyának s megfojtotta, azután elásta. Vaszics ezután ahelyett, hogy az esetet bejelentette volna, régi szokás szerint mindenféle kuruzslószerrel gyógyította magát. A múlt hetekbe megbetegedett s három napi rettenetes szenvedés után meghalt. Az orvosok felboncolták s megállapították, hogy veszettségben halt meg. A nagy világból. Éhínség Oroszországban. Egész Oroszországban megakadt a kereskedelmi és a gabonaáruforgalom, aminek már eddigelé is iszonyú következményei vannak, a hatóságok pedig tehetetlenek. Sok kerületben már jelentkezik az éhínség, amely borzalmasabb lesz, mint volt bármikor eddig. Különösen veszedelmessé teszi a helyzetet az, hogy a lakosság józan elemei is a zendülőkkel tartanak, mert a hatóságok nem képesek a bajon segíteni. Oroszország északi és belső vidékein az éhség iszonyú. Növeli a nyomorúságot, hogy az Ínséges vidékekre nem lehet gabonát és elesé- get szállítani a vasúti sztrájk miatt. A felhalmozott gabona ki van téve az idók viszontagságainak és az utolsó két héten nem kevesebb, mint két millió métermázsa gabona pusztult el, ami az ínségeseknek volt szánva. — Borzalmas látvány a tengeren. Hajósnépek sokszor beszélnek borzalmas látványokról, amelyek útközben kerülnek szemeik elé. Leggyakrabban azonban egy-egy utas vagy matróz felizgatott fantáziája az egész látomány. Most azonban olyan tengeri látományról érkezik hir, amely aligha lehet puszta képzelődés, mert egyszerre sokan látták. San Franciskóből jelentik, hogy a »City of Panoma« nevű hajó, amely január 21-én indult el a perui partokról, tegnapelőtt érkezett oda és legénysége, valamint tisztikara azt mondja, hogy az északi hosszúság 1658 foka és a nyu- goti hosszúság 100.29 foka között a tenger mértföldekre terjedő' területeken teljesen födve volt úszó fákkal, fűvel, állati és emberi holttestekkel, úgy hogy a hajó csak alig bírt köztük keresztülhatolni. Ebből a szokatlan jelenségből azt következtetik a geológusok, hogy Közép-Amerikában valahol nagy vulkanikus átalakulások mehettek végbe s úgy lehet, egész földterületek sülyedtek el. Közelebbi tudósítások a rejtélyes dologról még nem érkeztek. — Fogadó a torony tetejen. A svájciak élelmessége nem ismer határt, hogy az idegen utazóknak mentól több érdekességet nyújtsanak a természeti ritkaságok mellé. A Vierwaldstüti tó mellett, szemben a Rigivel emelkedik a Hammetschwand, mely a tó színe fölött egyenes meredekséggel 695 méter magasságra emelkedik 505 méter magasságig már sétatér vezet föl rá, mely a sziklaterászban végződik. Most innen a tetőig egy 160 méter magas acél- tornyot építettek. Az acéltorony szilárdan össze van kapcsolva a sziklával. A torony teteje és a sziklaorom egy síkot alkot. Erre fogadót fognak építeni. A fogadó, mely ekképen a levegőben fog lebegni, valóban remek kilátást nyújt majd nemcsak a vierwaldstüti tóra, hanem a lugi. sempacki, sarni tavakra és messze környékük remek hegységére. Orosz-japán háború. Ar orosz-japán hábornban most folyó harcok jellege még mindig nem állapilható meg. A távirati tudósítások azt a benyomást keltik, hogy a két hadsereg nem bocsátkozik általános csatába, hanem az ellenfelek egyszerre, de szerves összefüggés nélkül több ponton küzdenek egymással. A keleti szárnyon Sinhocsön elfoglalása után a japánok két irányban szorítják az oroszokat a Hun folyó felé. A nyugati szárnyon ágyuharc folyik. A centrumban a Sa folyó hidjáért tusakodnak japánok és oroszok. De mindez még nem döntő csata, a mely — esetleg véglegesen — elhatározná a keletázsiai háború sorsát. Az oroszok veressége. Kuropatkin súlyos vereséget szenvedett, helyzete kétségbeejtő. A japán csapatok gyors menetben nyomulnak Mukden felé. Az orosz csapatok a legválságosabb helyzetben vannak. Órák kérdése az egész — igy jelentik a keletázsiai harctéoi ól — és eldől, a japánok vagy az oroszok lesznek-e Kelef-Ázsia urai ? Órák kérdése és egy irtózatos küzdelemnek leszünk a táviródrótokon át tanúi, talán a legöldök- lóbbnek, mely eddig az orosz-japán háborúban előfordult. Meglepetésekre lehetünk elkészülve, hisz az eddigiek után is elég tapasztalatot szerezhettünk arra nézve, hogy az izgalmas percekben a távirádrólok szeretnek hazudni valamelyik fél javára. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJA L. S. Homok. Csak helyeseljük annak a rovatnak »Népszerű Természettudomány«-nak megnyitását. De ’iszen ne gondolja ám, hogy ez valami uj és eredeti. A mi újságunk már 8 éve az Ismeretek Tárában hozott ilyen népszerű dolgokat például Pataki, Bagossi tanárok és Perényi igazgató tanárok tollából. — A véletlen úgy hozta magával, hogy »A Napról« éppen ki van szedve Bagossi tanárnak egy cikke, csak helyre vár. E hóban kezdjük közlését Perényi tanár neves fizikusnak népszerű természettudománvu cikkeit. Különben köszönjük az észrevételt.
