Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-19 / 7. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

55

abonyiak. Nagyon bántotta ez Sándor Pálnak, a falu múlt évi első legényének önérzetét. Haragját fokozta az is, hogy Kelemen Juliska, a falu szépe elfordult tőle és éppen Szabó Antalt tüntette ki kegyeivel. A szerelmében és büszkeségében mélyen sértett legény erre boszut esküdött Szabó Antal ellen. Összebeszélt cimborájával, Parti Varja, Hegedűs Jánossal és ettől a perctől kezdve a két legény egyre leste az alkalmat, hogy Szabót megverjék. A napokban aztán, mikor Szabó kijött Kelemenéktől, Sándor úgy ütötte főbe, hogy élettelenül terült el a földön. Sándor és Parti most rávetették magukat az ájult legényre és agyba-főbe verték. Szabónak még volt annyi ereje, hogy hazatámolyogjon, de beszélőképességét elvesztette és másnap meghalt. A gyilkosokat a csendőrség lelartóztatta.

— Két arcú gyermek. Közép-Gyulán (Sopronra.) egy napszámos felesége gyermeket szült, akinek egy feje. két arca, négy keze és két lába volt. A holt gyermeket, dr. Zettl járási orvos, ki a szülésnél közreműködött, elküldötte a,budapesti muzeumha.

— Becsipett sertések. A tolnavármegyei Nyék községből jelentik a következő borzalmas esetet: Hering Ádám pálinkafőzőjében egy Fizel nevű legény meleg törkölyt adott a sertéseknek, amitől azonban hamarosan megrészegedtek. Fizel, amit a törkölyt kiadta a sertéseknek, visszament a fütőházba s ügyet sem vetett többé a sertésekre. Az állatok, amit a törkölygőz a fejükbe szállt, elkezdtek fulladozni s egymást harapdálták. Heringnek két fia, az egyik négy, a másik hatéves, a sertések szokatlan futkozására a hátulsó udvarba ment, ahol a sertések voltak s ott nézték az állatokat. A két fiú észre sem vette, hogy a sertések közel jutottak hozzájuk. Marakodás közben a részeg állatok fellökték a kis fiút s amint elestek, rájuk rohantak és összemarcangolták őket. A sikoltozást csak nagy későn vették észre a fütőházban levő emberek s amikor kirohantak, a két gyermek már felismerhetetlenségig össze voltak marva. Az egyik fiú még élt, amikor kikapták a sertések közül, de még az nap meghalt, a másik már halott volt. A csendőrség vétkes gondatlanság miatt megindította az eljárást a szülők ellen.

A Dunán átkergetett farkas Orsovával szemben a szerb parton, a vodicai malommal szemközt, a farkasok napok óta tizedelték a juhnyájakat, úgy, hogy kedden a pásztorok összeállónak és hajtó vadászatot rendeztek az ordasokra. Az égjük farkast a Dunának szorították s ez átúszott a román partra. Vagy harminc lövést küldtek utána, de egyik se találta, A román partról átjött a magyar határra s aztán eltűnt az Allion-hegy alatti erdőségben.

— Becsapott kincsvágyó. Nemes-Gyulafi Rátóton jómódú gazda egy nehéz sertést eladott. Egy szélhámosnak tudtára jött. hogy a házban készpénz van, felkérte a gazdát egy titkos megbeszélésre, ez hajlandó volt ötét egy külön szobába kisérni. A szélhámos állította, hogy az alsó temetőbe egy arany és ezüst pénzzel telt faláda van elrejtve, de mivel ő nem tudná értékesíteni, esetleg gyanúba jönne, hajlandó volna-e egy megbízottjával ezt magához venni és értékesíteni, ő több részt nem kér mint 100 forintot, de a jó gazdának csak 95 forint volt, mit oda is adott. Ezután kiment a temembe, ahol csakugyan megtalálták az elrejtett kincset és a gazda házához szállították. A szélhámos pedig Hajmáskér felé vette útját a 95 forinttal. Amint a gazda a ládát felbontotta legnagyobb meglepetésére vélt kincsek helyett ócska vassal és bádogdarabokkal volt tele a láda.

— „Millennium- telep Nagyösz. Egyik gazdasági ág sem fizet úgy, mint a szőiőmivelés. Az állami felügyelet és állami segélylyel létesített „Millenniumi-telep a legmegbízhatóbb ojtvány beszerzési forrás; ezen ojtványtelep ma a legnagyobb év legüzemképesebb az országban. Ezen mintatelep Buding Károly tulajdonos szakavatott vezetése mellett az ország legjobb szervezetű szőlőtelepévé fejlődött, miről tanúskodjék a következő közjegyzőileg hitelesit.Rt BIZONYÍTVÁNY. (B. h.) Alulírottak ezennel igazoljuk, hogy Buding Károly „Millennium-telep'-tulajdonosnak a nagyőszi és uagyszentmiklósi határban elfekvő telepein 1904. évben

következő szőlőszeti terményállományról van tudomásunk: Ripária Portalis (Gloire de Montpellier), Vitls Solinis és Rupestris Momicola (Rupestris du Lot) 4-es kötésű pózna rendszeres |3‘/2 kataszt. hold ves-zőnevelő anya iskola 37,125 tőkével; 31/2 kataszt. hold zöldojt- ványiskola körülbelül 300,000 dH), ez évben párosítással készített, részint sima, részint gyökeres 2 éves duü'vány-zöldojtványnyal ; 27V2 kataszt. hold ojtvány és dugványiskola körülbelül 4,000,000 drb. eliskolázott fásojtványnyal és. körülbelül 1,000,000 drb. amerikai és európai gyökereztetett dugvány nyal. Nagyősz. 1904. evi Julius ho 30 an. G á b o r János, V t n c e György oki. szőlészek és telepkezelők. G r ti q Henrik, könyvelő számtiszt. Buding Antal telepvezető és oenologus (B. b.) Az alólirt napon és helyen 1904. évi 179. ügyszám allatt altalam felvett hitelesítési jegyzőkönyv alapján ezennel bizonyítom, hogy Grün Henrik könyvelő számtiszt és Buding Antal telepvezető és oenologu^, kiket személyesen ismerek, azután Gábor János és Vince György telepkezelők, kik személyazonosságnk a birtokukban levő igazolványnyal igazolták, mindnyájan nagyőszi lakosok, a fönnebbi bizonyítványt előttem sajátkezű- lég írták alá. Kelt Nagyszentmiklóson, ezerkilencszáz negyedik évi julius hó (30) harmincadik napján. Síin o n s i c h Géza, kir. közjegyző. (P. H.) Ugyancsak a Buding Károly tulajdonát képező pákáéi és knézi 300 kát. hold telepéről és 1027 drb hála- és elismerőnyilat- kozatokról, valamint az egész telepleirásról, legközelebb hozunk hiLelesitett kir. közjegyzői okiratokat.- A nagy világból. Gahonaruktár-zzövetke- ° ° zetek Németországban. A

legújabb megbízható kimutatás szerint 36 gabonaraktárszö- vetkezet van Németországban. Ez a szám országok és tartományok szerint következőképpen oszlik meg : 2 van Kelet- Poroszországban. 1 Ny ugat-Poroszországban, 13 Pommerá- niában, 2 Posenben, 1 Sziléziában, 3 Szászországban, 3 Hannoverben, 3 Westfáliában. 0 Hessen-Nassáuban, 1 a rajnai tartományban és Hohenzollernban 1.

— Nagy hőség Ausztráliában. Nálunk mindenki tapasztalhatja az idei tél szigorúságát. Mennyivel más világ van azonban a tengeren túl, Ausztráliában. E földrész északi és keleti részeiben oly forrőság volt december utolsó heteiben, amilyenre még a betelepitett Európai gyarmatok sem emlékeznek, ügy, hogy árnyékban a hőmérő 51—56 fokot, mig napon 81 fok forróságot mutatott. A nagy hőség folytán sok helyen meggyűlt a tarló, mely hamar elharapódzott. Sidneyben például még sohasem volt tapasztalható olyan forróság, mint december hó utolsó szombatján. A város utcái teljesen ki voltak halva. A házi állatok rakásra hulltak a forróságtól, és a madarak ezrével, meg ezrével hulltak le az izzó levegőből. Minden munka szünetelt: a hivatalok, iskolák és üzletek be voltak zárva, s még este sem volt ember látható a házakon kiviil. — Nos, emlékszünk még a tavalyi nyárra ?

— Oroszországban a forradalmi mozgalmak még nem szűntek meg. Sőt itt-ott csak most van kitörőben, ügy hogy az ország bensejében dúló forrongás lassankint majdnem annyi áldozatába fog kerülni Oroszországnak, mint a japáni háború. Arról is szó van, hogy egy nagy orosz kong- ressust, gyűlést tartanak, melyen a munkáskérdést, egyszóval a helyzetet beszéltetnék meg.

Orosz-japán háború.

Békéért sóhajtoznak. Hogy az egész Európa valóban óhajtja, hogy az orosz-japáni háború, ez a világra szóló nagy vérengzés megszűnjék, mutatja s minduntalan felmerülő békehír. De akik gondolni sem akarnak a békére, azok épen az oroszok és japánok. Az orosz meg van szégyenülve, még mindig dacosan hiszi, hogy döntó eredményhez jut. Japán pedig“? Hm! O a győztes fél, hát ’iszen csak többet is hódit még. A béke galambját hát még hiába várja — a nagy világ.

Az orosz tábornokok marakodnak. Grippenberg orosz tábornokot a második orosz hadsereg parancsnokságától