Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-19 / 7. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 55 abonyiak. Nagyon bántotta ez Sándor Pálnak, a falu múlt évi első legényének önérzetét. Haragját fokozta az is, hogy Kelemen Juliska, a falu szépe elfordult tőle és éppen Szabó Antalt tüntette ki kegyeivel. A szerelmében és büszkeségé­ben mélyen sértett legény erre boszut esküdött Szabó An­tal ellen. Összebeszélt cimborájával, Parti Varja, Hegedűs Jánossal és ettől a perctől kezdve a két legény egyre leste az alkalmat, hogy Szabót megverjék. A napokban aztán, mikor Szabó kijött Kelemenéktől, Sándor úgy ütötte főbe, hogy élettelenül terült el a földön. Sándor és Parti most rávetették magukat az ájult legényre és agyba-főbe verték. Szabónak még volt annyi ereje, hogy hazatámolyogjon, de beszélőképességét elvesztette és másnap meghalt. A gyil­kosokat a csendőrség lelartóztatta. — Két arcú gyermek. Közép-Gyulán (Sop­ronra.) egy napszámos felesége gyermeket szült, akinek egy feje. két arca, négy keze és két lába volt. A holt gyerme­ket, dr. Zettl járási orvos, ki a szülésnél közreműködött, elküldötte a,budapesti muzeumha. — Becsipett sertések. A tolnavármegyei Nyék községből jelentik a következő borzalmas esetet: Hering Ádám pálinkafőzőjében egy Fizel nevű legény me­leg törkölyt adott a sertéseknek, amitől azonban hamaro­san megrészegedtek. Fizel, amit a törkölyt kiadta a serté­seknek, visszament a fütőházba s ügyet sem vetett többé a sertésekre. Az állatok, amit a törkölygőz a fejükbe szállt, elkezdtek fulladozni s egymást harapdálták. Heringnek két fia, az egyik négy, a másik hatéves, a sertések szokatlan futkozására a hátulsó udvarba ment, ahol a sertések voltak s ott nézték az állatokat. A két fiú észre sem vette, hogy a sertések közel jutottak hozzájuk. Marakodás közben a ré­szeg állatok fellökték a kis fiút s amint elestek, rájuk ro­hantak és összemarcangolták őket. A sikoltozást csak nagy későn vették észre a fütőházban levő emberek s amikor kirohantak, a két gyermek már felismerhetetlenségig össze voltak marva. Az egyik fiú még élt, amikor kikapták a sertések közül, de még az nap meghalt, a másik már halott volt. A csendőrség vétkes gondatlanság miatt megindította az eljárást a szülők ellen. A Dunán átkergetett farkas Orsovával szemben a szerb parton, a vodicai malommal szemközt, a farkasok napok óta tizedelték a juhnyájakat, úgy, hogy kedden a pásztorok összeállónak és hajtó vadászatot ren­deztek az ordasokra. Az égjük farkast a Dunának szorítot­ták s ez átúszott a román partra. Vagy harminc lövést küldtek utána, de egyik se találta, A román partról átjött a magyar határra s aztán eltűnt az Allion-hegy alatti erdőségben. — Becsapott kincsvágyó. Nemes-Gyulafi Rátóton jómódú gazda egy nehéz sertést eladott. Egy szélhámosnak tudtára jött. hogy a házban készpénz van, fel­kérte a gazdát egy titkos megbeszélésre, ez hajlandó volt ötét egy külön szobába kisérni. A szélhámos állította, hogy az alsó temetőbe egy arany és ezüst pénzzel telt faláda van elrejtve, de mivel ő nem tudná értékesíteni, esetleg gya­núba jönne, hajlandó volna-e egy megbízottjával ezt magá­hoz venni és értékesíteni, ő több részt nem kér mint 100 forintot, de a jó gazdának csak 95 forint volt, mit oda is adott. Ezután kiment a temembe, ahol csakugyan megtalál­ták az elrejtett kincset és a gazda házához szállították. A szélhámos pedig Hajmáskér felé vette útját a 95 forinttal. Amint a gazda a ládát felbontotta legnagyobb meglepetésére vélt kincsek helyett ócska vassal és bádogdarabokkal volt tele a láda. — „Millennium- telep Nagyösz. Egyik gaz­dasági ág sem fizet úgy, mint a szőiőmivelés. Az ál­lami felügyelet és állami segélylyel létesített „Millen­niumi-telep a legmegbízhatóbb ojtvány beszerzési forrás; ezen ojtványtelep ma a legnagyobb év legüzemképesebb az országban. Ezen mintatelep Buding Károly tulaj­donos szakavatott vezetése mellett az ország legjobb szervezetű szőlőtelepévé fejlődött, miről tanúskodjék a következő közjegyzőileg hitelesit.Rt BIZONYÍTVÁNY. (B. h.) Alulírottak ezennel igazoljuk, hogy Buding Károly „Millennium-telep'-tulajdonosnak a nagyőszi és uagyszentmiklósi határban elfekvő telepein 1904. évben következő szőlőszeti terményállományról van tudomá­sunk: Ripária Portalis (Gloire de Montpellier), Vitls Solinis és Rupestris Momicola (Rupestris du Lot) 4-es kötésű pózna rendszeres |3‘/2 kataszt. hold ves-zőnevelő anya iskola 37,125 tőkével; 31/2 kataszt. hold zöldojt- ványiskola körülbelül 300,000 dH), ez évben párosí­tással készített, részint sima, részint gyökeres 2 éves duü'vány-zöldojtványnyal ; 27V2 kataszt. hold ojtvány és dugványiskola körülbelül 4,000,000 drb. eliskolázott fásojtványnyal és. körülbelül 1,000,000 drb. amerikai és európai gyökereztetett dugvány nyal. Nagyősz. 1904. evi Julius ho 30 an. G á b o r János, V t n c e György oki. szőlészek és telepkezelők. G r ti q Henrik, könyvelő számtiszt. Buding Antal telepvezető és oenologus (B. b.) Az alólirt napon és helyen 1904. évi 179. ügy­szám allatt altalam felvett hitelesítési jegyzőkönyv alapján ezennel bizonyítom, hogy Grün Henrik könyvelő számtiszt és Buding Antal telepvezető és oenologu^, kiket személyesen ismerek, azután Gábor János és Vince György telepkezelők, kik személyazonosságnk a birto­kukban levő igazolványnyal igazolták, mindnyájan nagy­őszi lakosok, a fönnebbi bizonyítványt előttem sajátkezű- lég írták alá. Kelt Nagyszentmiklóson, ezerkilencszáz negyedik évi julius hó (30) harmincadik napján. Sí­in o n s i c h Géza, kir. közjegyző. (P. H.) Ugyancsak a Buding Károly tulajdonát képező pákáéi és knézi 300 kát. hold telepéről és 1027 drb hála- és elismerőnyilat- kozatokról, valamint az egész telepleirásról, legközelebb hozunk hiLelesitett kir. közjegyzői okiratokat.- A nagy világból. Gahonaruktár-zzövetke- ° ° zetek Németországban. A legújabb megbízható kimutatás szerint 36 gabonaraktárszö- vetkezet van Németországban. Ez a szám országok és tar­tományok szerint következőképpen oszlik meg : 2 van Kelet- Poroszországban. 1 Ny ugat-Poroszországban, 13 Pommerá- niában, 2 Posenben, 1 Sziléziában, 3 Szászországban, 3 Han­noverben, 3 Westfáliában. 0 Hessen-Nassáuban, 1 a rajnai tartományban és Hohenzollernban 1. — Nagy hőség Ausztráliában. Nálunk mindenki tapasztalhatja az idei tél szigorúságát. Mennyivel más világ van azonban a tengeren túl, Ausztráliában. E földrész északi és keleti részeiben oly forrőság volt december utolsó hetei­ben, amilyenre még a betelepitett Európai gyarmatok sem emlékeznek, ügy, hogy árnyékban a hőmérő 51—56 fokot, mig napon 81 fok forróságot mutatott. A nagy hőség foly­tán sok helyen meggyűlt a tarló, mely hamar elharapód­zott. Sidneyben például még sohasem volt tapasztalható olyan forróság, mint december hó utolsó szombatján. A vá­ros utcái teljesen ki voltak halva. A házi állatok rakásra hulltak a forróságtól, és a madarak ezrével, meg ezrével hulltak le az izzó levegőből. Minden munka szünetelt: a hivatalok, iskolák és üzletek be voltak zárva, s még este sem volt ember látható a házakon kiviil. — Nos, emlék­szünk még a tavalyi nyárra ? — Oroszországban a forradalmi mozgalmak még nem szűntek meg. Sőt itt-ott csak most van kitörőben, ügy hogy az ország bensejében dúló forrongás lassankint majd­nem annyi áldozatába fog kerülni Oroszországnak, mint a japáni háború. Arról is szó van, hogy egy nagy orosz kong- ressust, gyűlést tartanak, melyen a munkáskérdést, egyszó­val a helyzetet beszéltetnék meg. Orosz-japán háború. Békéért sóhajtoznak. Hogy az egész Európa valóban óhajtja, hogy az orosz-japáni háború, ez a világra szóló nagy vérengzés megszűnjék, mutatja s minduntalan fel­merülő békehír. De akik gondolni sem akarnak a békére, azok épen az oroszok és japánok. Az orosz meg van szé­gyenülve, még mindig dacosan hiszi, hogy döntó eredmény­hez jut. Japán pedig“? Hm! O a győztes fél, hát ’iszen csak többet is hódit még. A béke galambját hát még hiába várja — a nagy világ. Az orosz tábornokok marakodnak. Grippenberg orosz tábornokot a második orosz hadsereg parancsnokságától

Next

/
Oldalképek
Tartalom