Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-26 / 47. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 371 A magyar ember ezer baja közül — egy. Nem régen irtunk arról ami újságunkban, hogy bizony sok a prókátor. Most kezünk ügyébe esett egy kimutatás, melyből megtudjuk, hogy hány ügyvéd van Magyarországon, csak éppen a nagyobb városokban. A fővárost és sok más helyet nem is emlitve. Ügyvéd van : Nagyváradon 89, Aradon 84, Debrecenben 81, Temesvárott 74, Kolozsvárott 71, Szegeden 64, Szabadkán 63, Pécsett 62, Pozsonyban 59, Kassán 56, Miskolcon 54, Zomborban 52, Szombathelyen 43, Újvidéken 39, Győrött 38, Kaposvárott 38. Kecskeméten 37, Székesfehérváron 37, Nyíregyházán 36, Szolnokon 35, Sopronban 35, Nagykanizsán 33, Brassóban 31, Eperejesen 30, Hódmezővásárhelyen 28, Szekszárdon 25, Baján 25, Marosvásárhelyen 24, Mohácson 16, Kalocsán 14. Hát bizony bátran elmondhatjuk, hogy a prókátor uraknak ekkora szertelen elszaporodása baj magukra az ügyvédekre nézve, de baj a közönségre nézve is. A magyar ember ezer baja közül — valóban egyik baj ez is. Miért lenne baj az ügyvédekre. Azért, mert nehéz a megélhetés. Olyan nehéz, hogy már maguk a prókátorok is szervezkednek. Szervezkednek bizony, hogy megélhessenek. De nem csak szervezkednek, de csinálják, nyújtják a pereket egész — a végtelenségig. Lévén ez nekik a kenyerük. Magyar ember pedig, mint közönségesen tudva vagyon — jussát nem hagyja. Nyakra-főre perel tehát. A per pedig szörnyű sokba kerül. Nem hiába, hogy azt mondják, ne perelj, ha bizton veszteni nem akarasz. A per olyan, mint a rossz fog, szabadulni kell tőle — mihamarább. Tény, hogy a magyar ember ezer baja közt — egyik a sok perelés. Hej, a perköltségen be' sok kis gazdát lehetne — boldoggá tenni. Fejérmegyei gazdák nagygyűlése. A Fejérmegyei Gazdasági Egyesület a múlt héten tartotta báró Fiáth Pál főispán elnöklete alatt igazgató választmányi és őszi rendes közgyűlését. Az igazgató választmányi ülésen több folyó ügyet intéztek el. A közgyűlésen a jövő évi költségvetést és mun- kaprogrammot mutatták be. Ezután megejtették az általános tisztujitást. Elnök lett báró Fiáth Pál, másodelnök gróf Nádasdy Tamás, alelnökök Koller Pál és verebi Yégh István, ügyész dr. Szüts Andor, pénztárnok a Fejérmegyei Takarékpénztár. A választmány tagjaiul is a régi tagok lettek újból megválasztva, kivéve ifj. gróf Zichy Nándort, a ki helyett gróf Zichy Rafaelt választották meg. A közgyűlés után az arató- és cselédsztrájk ügyében gaz- danagvgyülés volt báró Fiáth Pál főispán elnöklésével, melyen mintegy 100 vármegyei birtokos és gazdatiszt vett részt. A nagygyűlés határozatilag kimondotta, hogy a Fejérmegyei Gazdasági Egyesület által bemutatott munkásszerződést a jövőben kötendő munkásszerződések alapjául az egyöntetűség szempontjából elfogadja, valamint a gazdasági egyesület utján kéri a törvényhozást, hogy az 1898. II. és az 1898. XLII. törvénycikkeket revizionálja. Figyelmezteti továbbá a munkaadókat, hogy a szerződés teljesítését a munkakönyvekben esetről-eselre igazolják. A munkás és cselédügy rendezése és állandó figyelemmel kisérése céljából állandó bizottságot küldött ki a nagygyűlés. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! Nyugat magyarországi földmivelök egylete. A kivándorlás ellensúlyozására, a mindinkább fokozódó és társadalmi szociális bajok orvoslására Szombathely székhelylyel »Nyugat-Magyarországi Földmivelök Gazdasági Egyesülete« címmel egy. a kisgazdák érdekeit szolgáló gazdasági egyesülés van alakulóban. Az intézmény már megkezdte a szervezés munkáját, melyet Egan Imre titkár vezet. Céljai: a mezőgazdaság egész terjedelmében való fejlesztése, a hitelviszonyok és közgazdaság javítása, ingyen jog- és gazdasági tanácsadás, valamint oly egyesületek és intézmények alapítása, melyek a mezőgazdasággal összefüggésben vannak. Az uj egyesület szervezői között vannak: Erdődy Gyula gróf, Zichy Aladár gróf, Bereez Albert dr, Eitner Zsig- mond. Boglár Ferencz, Rakovszky István, Batthyány József gróf, Giesswein Sándor, Simonvi-Semadam Sándor Sándor, Zichy János gróf. Darányi Ferenc dr. Lachne Hugó országgyűlési képviselők. MEZŐGAZDASÁGI-MUNKÁS ÜGY. A somogyi gazdák a munkásokért. A Somogymegyei Gazdasági Egylet Somsich Andor elnöklete alatt ülést tartott, a melynek legfőbb tárgya volt a munkások, cselédek és aratók közti viszony szabályozása. A javaslatot Makfalvay Géza volt államtitkár ismertette. A javaslat a cselédek fizetésére vonatkozik, tételesen megállapítja, mennyi fizetése legyen az éves cselédnek, mennyi gabonajárandósága, állattartása — ahol elég takarmány terem — ebből is mennyi adassák? Vagy ha pénzzel lesz megváltva, mily összeggel legyen az kifizetve? Mennyi legyen a szántóföld? És több más kérdésben. A munkálat közhelyesléssel fogadtatott. Makfalvay Gézának meleg köszönetét jelentette ki a közgyűlés. Makfalvay javaslata különben a gazdák és cselédek érdekeit igazságosan egyezteti össze; a somogyi viszonyokat széleskörű tapasztalatok után bölcsen és helyesen mérlegeli, az egész munkálaton a humanizmus szelleme leng. Föld a kisgazdáknak. Gyula város gr. Wenck- heim István benedeli uradalmát 1,800.000 koronáért megvásárolta, melyből a legelőket és az épületeket magának sajátítja ki a város, a szántóföldeket pedig a kisgazdák részére parcellázza. A város nem áll meg a benedeki birtok parcellázásánál, hanem gróf Almássy Dénestől kérvényezte, hogy a jövőben 1—2 holdas parcellákba adja ki bérföldjeit. A hadsereg kiegészítése pótartalékosok- kal. Legközelebb egy legfelsőbb parancs jelent meg, amely hivatkozással az 1888. évi XVIII. törvénycikkre,
