Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-12 / 45. szám
358 MAGYAR FÖLDMIVELÓ kákkal foglalkozott, hanem valóságos ezermester volt, a záraknak nem sok időt szentelhetett. XIII. Lajos a fegyvereit maga javítgatta ki. érmeket vert szalagokat és zsinórokat szőtt és pompás lovagló csizmákat készített. Hogy pedig ne legyen kénytelen mingig a szobában gubbasztani, konyhakertészetre adta magát, cukorborsót, babot termelt és kiküldte a piacra, hol egy libériás szolga jó drágán adta el. Az igy szerzett pénzen a sokoldalú király alighanem beretvákat vásárolt, mert ebből sok kellett neki. minthogy udvaroncait nagy előszeretettel maga beretválta. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Adóelengedés rozsdakár esetében. A köz- igazgatási bíróság pénzügyi osztálya 20,651/1904. sz. a. azt a gazdákra nézve nagyfontosságu elvi határozatot hozta, hogy a rozsdakár folytán az 1883: XLIV. t.-cikk 49. §. c), bb) pontja és az 50. §. értelmében kérelmezett adóelengedés engedélyezendő olyan esetekben, midőn a károsodásnak kitett földek újabb veteményezés által már abban az évben jövedelmezőkké nem tehetők. Ha pedig az adóelengedés igénylésére alapul szolgáló elemi kár nem semmisítette meg az egész határokat magában foglaló nagyobb területeken levő minden egyes szántóföldek egész termését, azokra a szántóföldekre nézve amelyek termeseinek legalább egvharmadrésze az elemi kár folytán elpusztult, az adóelengedés mégis jogosan igényelhető. Utazó munkások figyelmébe. A közlekedésügyi miniszter óva inti a munkásigazolvánnyal biró munkásokat, hogy igazolványaikat, a vasúti utazások kedvezményeinek kihasználása céljából másoknak át ne adják. Akit ilyenen érnek, egy esztendőre elveszti utazási kedvezményét. Akinél pedig a jogtalan igazolványt találják, azt nem csak a szokásos utánfizetéssel büntetik, de törvény elé is állítják. Akik a vonatról lekésnek. A kereskedelemügyi minisztériumban, nagyon üdvös újítást terveznek. Az újítás abban áll, hogy ha valamelyik vonat késik, a késésről a rajta érkezett utasoknak igazolványt adnak. Ezen újításnak előnyét főképpen a városok közelében lakó hivatalnokok élvezik, kik késésüket igazolni tudják. Fontos azonkívül a bírósági tárgyalásoknál is, ha valaki a tárgyalást vonatkésés miatt elmulasztja. Akiknek szarvuk nőtt. Sok furcsaság megesik még a különben rendkívül pontos természetben is. Különös tünemények még a tudósoktól sem megmagyarázható jelenségek gyakran vannak A mindenféle furcsaság között nem utolsó az sem, mikor embernek szarva nő. így most nem régiben az amerikai Indiana államban egy földmivelő feleségének pár héttel ezelőtt született gyermeke két hüvelyk nagyságú szarvval a fején jött a világra. Ebből az alkalomból megemlítik, hogy Pablo Rodriguez mexikói hordárnak 13 hüvelyk magas szarva van, mely három ágra szakad. Egy Allen nevű angol nőnek a homloka mindkét oldalából nőtt szarva. Egy Frangois Torville nevű franciának a homloka közepén nőtt szarva s annyira hegyes volt, hogy időn- kint le kellett részeltetni belőle, nehogy haragjában kárt tegyen valakiben. Végül mint ritka jelenséget említik, hogy 1877-ben Afrikában olyan négerre akadtak, akinek az orrán volt két hegyes szarva. Annyi bizonyos, hogy az illetők nem igen lehetnek büszkék ezen különös ékességükre. KIS GAZDA. Fiatal gyümölcsfák biztosítása. Mennyi kárt okoznak a nvulak télen át a facsemetékben és serdültebb ojtványokban. azt a gyü- mölcsészettel foglalkozók tudják a legjobban, akik ezért olyanféle indulattal viseltetnek a nyulak iránt, mint a szőllősgazdák a filokszera irányában. Ezen tapsi-füles filokszera pusztításai ellen különféle védekezési módokról gondoskodott a gyümölcsész találékony elméje. Lássuk már most hogy mennyiben felel meg a célnak egyik vagy másik védekezési mód? 1. Némelyek a tél beállta előtt szalmával szokták bekötözni a facsemetéket azon hiedelemben, hogy igy majd nem férhet hozzá a nyúl a csemetéhez és bogy a szalma ezen kívül megvédi a fács- kát a fagy ellen is, ámde elfelejtik azt, hogy a nyulat oly sokféle ellenség közepette a létért való küzdelem leleményessé, úgyszólván furfangossá tette. A nvul ugyanis a csemete szalmaköpenyegét első lábaival könnyedén megbontja és igy jut hozzá télen az ő egyedüli kedvelt eledeléhez, a fakéreghez. A fagy ellen pedig nem biztosítja a csemetét a szalmakötelék, mert az eső és hó által átázott szalma kemény télen mintegy jégesőben áll és a fagy miatt rendesen elvész. De a csemeték szalmakötelékét felkeresik az egerek is s ezek ott befészkelvén magukat, előbb a szalmát, utóbb pedig a csemete rügyeit s fiatal hajtásait rágicsálják össze. Ez a védekezési mód tehát ezek szerint nemcsak hogy nem vezet célhoz, hanem határozottan káros is a csemetére nézve. A kukorica kóróval bekötött ojtványok szintén igy járnak. 2. Hogy a csemetét a nyulak rongálásai ellen megvédjék, szokták ezenkívül a fácskát paticscsal is körül keríteni, ez azonban azért sem célszerű, mert a földbe vert karókkal rendszerint a csemete gyökereit sértik meg érzékenyen. 3. Néha a nyulak pusztításai elleni védelemből szalonával, zsírral s egyébb undort keltő anyagokkal is szokásban van a csemeték törzsét bekenni. A kik ezen védekezési szerrel vélik megmenteni a fácskát a nyúl rágicsálásától, azok nagyon csalatkoznak, mert ha egyelőre a csemete törzs bekent héját meg is kímélik a nyulak, de lerágják a csemete koronáját. Ezen kívül mi sem lévén állandó e földön, az eső, fagy, levegő csakhamar megfosztják a csemete kérgét undorító szagától és ekkor semmi sem áll útjában a nyulak pusztításainak. 4. A nyulak rongálásai ellen tövises kökényvesszőkkel is szokták végre az ojtványokat körül kötözni. Mondhatni, hogy ezen védekezési mód a leggyakorlatibb és leginkább is felel meg a célnak, mert ezzel nemcsak a nyulak rongálásai ellen, hanem a pajkos gyermekek ellen is biztosan meg lehet a fácskát 3—4 éven át védni. Azonkívül ez a védekezési mód a legolcsóhb is, mert a körülkötö- zéshez szükséges kökényvesszőket tetszés szerint lehet termeszteni. És pedig úgy, hogy ősszel, vagy korán tavasz- szal levágjuk a föld felett a kökényszárakat, és a gyökérből a következő nyáron át 1—2 méter ma-