Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-12 / 45. szám
Megjelenik minden vasárnap Szerkesztíség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Kisviz-utca 17. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: BODNÁR GÁSPÁR. Előfizetési árak Egész évre .... . . 4 korona. Fél évre ................... . . 2 Negyed évre . . . . . 1 A mezőgazdasági munkabér és munkaszerződések. Behatóbban foglalkoztunk annak idejében arról a kérdésről: mik az okai a majd minden évben meg-megujuló aratási sztrájknak. Igyekeztünk mindig, hogy a kérdést min- denoldalulag megvizsgáljuk és megvilágítsuk. Mert utóvégre is, hogy igazságos és tiszta képet nyerhessünk a kérdésről, jól meg kell figyelni mind a két fél helyzetét. A munkál- adóknak és a mezei-munkásoknak helyzetét is. Ezen megfigyelésünkből kifolyólag már a múlt esztendőben említettük, hogy a zavar, bizalmatlanság, végre a sztrájk kitörésének van egy oka, melyre gazdatársadalmunk úgyszólván semmi figyelmet nem fordított. És mi volna ez az ok? Az a rendkívüli eltérés, mely — sokszor megmagyarázhatlanul — a mezőgazdasági munkabérek és szerződések különféle formái közt fenforog. Azt mondják, hogy ahány ház, annyi szokás. Ahány vidék, ahány község annyi száz és száz körülmény. Ezek azon tényezők, melyek aztán a mezőgazdasági munkabérek nagyságát, illetőleg mértékét megállapítják. így történik ez a konvenciók és cselédbérek kialakulásánál is. El kell ismernünk, hogy egyes vidékek különösebb körülményei, szokásai és más J 7 okok eltérő vonásokat mutatnak a munkabéreket illetőleg. De az már még sem természetes állapot, hogy itt, vagy amott elérhetlen magasságig csigázzák fel a munkabéreket, máshol pedig egész az embertelenségig nyomják. És pedig válogatlan eszközökkel. Ki tagadja, hogy ez az abnormis, nem természetes állapot zavarólag hat gazdára és munkásokra egyaránt és bizony keserű állapotokat teremt; sokszor mi váratlanul ? Ki tagadja, hogy ezt az annyira szemmellátható elhajlásokat felhasználják a lelketlen izgatok és pedig mint a tapasztalás bizonyítja, nem sikertelenül. Legyenek a körülmények egyes vidékeken különbözők, azért mégis keresni kell egv közös alapot, mely irányító mértékül szolgál azon közös mérték megállapításában, melvre a munkátadók és munkások közt való munkabér méltányosan, emberségesen megállapítható legyen. Nem dicsekszünk ám azzal, hogy mi voltunk az elsők, kik ezen — végre is elkerülheti^ — munkálatra felhívtuk az érdekeltek figyelmét. De igenis, azt bátran állíthatjuk, hogy lapunk fennállása óta folyton emlegettük ez ügy rendezését. Mert tapasztalatból tudjuk, hogy ezzel a gazdaságnak egyik legrothadtabb fogától szabaditanók meg a munkaadókat és munkásokat egyaránt. Igen örvendünk a vett értesülésnek, hogy Fehérmegyében e munkálattal már jó előre haladtak. Mint olvassuk az ez ügyben kiküldött bizottság már összegyűjtötte az anyagot és elrendezte, melynek alapján a mező- gazdasági munkabéreket és munkaszerződéseket egységesen megállapítani és szabályozni lehetséges lesz. ügy halljuk, hogy Somogy-