Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-05 / 44. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 349 Alig mult el egy év — s bebizonyult, milyen igazat szólott az öreg ember. Az ifjak egyike tengerész volt — s meghalt a tengeren. A másik elment katonának és elesett az első csatában. A harmadik elesett a vadászaton és lovával együtt nyakát szegte. Az aggastyán szomorúan ment ennek koporsója után s elbeszélte a három ifjú szomorú történetét. A GAZDA TANÁCSADÓJA. A borvásárok és a termelők. A kereskedelemügyi miniszter egy előfordult esetből kifolyólag intézett kérdésre tudomására hozta a kereskedelmi és iparkamaráknak, hogy kizárólag saját termésű boroknak bármely mennyiségben eladásra való kínálása a miniszteri engedélyhez kötött vásárlás fogalma alá nem esik. Intelem a kivándorlóknak. A magyar kormány figyelmeztetést tesz közzé, hogy a magyar kivándorlók ne menjenek New-Orleánsba (Észak-Ame- rika), mert ott sárgaláz dühöng s ott általában rosz- szak az egészségi viszonyok. EGESZSÉ G. Leforrázás és égés folytán keletkezett sebekre sokan a petróleumot ajánlják; de ez nem mutatkozott mindenkor célravezetőnek. Sokkal jobb ilyen sebekre azon kenőcs, mely tojás sárgája és vajból gyuratik össze és pedig úgy, hogy egy evőkanál vajra egy tojás sárgáját vesszük, meggyurás után vászonra mázoljuk s e vászonnal kötjük be a sebet. Még ennél is jobb, ha két kanál lenolajat ugyanannyi mészvizzel rázunk össze s azzal kenjük be a sebeket naponkint 2—3-szor. Ez utóbbi szerrel a legveszélyesebb égési sebek is meglevő gyorsan heggednek s gyógyulnak be. Kapni e szert a legtöbb gyógytárban már elkészülve is. Csekély kiterjedésű perzselésnek a nép által valóban homoa- pathice gvógyittatnak, amennyiben a megperzselt testrész a lehetőségig közel tartatik a gyertya lángjához, vagy egyáltalában a tűzhöz. Eleintén a fájdalom fokozódik, de néhány perc alatt enged hevességéből s meggyógyul anélkül, hogy hólyagok támadnának. Gyermekeknél az ily eljárás bajosan alkalmazható, hacsak le nem fogjuk. Célszerűbb azonban a megperzselt testrészt gyapottal vagy vattával beborítani s bekötni, úgy hogy a levegő a lehetőleg elzárassék. Az égési sebekre hintett liszt, rizspor enyhíti a fájdalmat. A mint a fájdalmak megújulnak, ismételten behintjük.. A száraz légmentes bekötés itt is alkalmaztatik. Mész a szemben. Gyakran megtörténik, hogy meszeléskor vagy építkezés alkalmával mész fröcs- csen az ember szemébe. Az égő fájdalmat rendesen azzal akarják rögtön enyhíteni, hogy a szemet vizzell kimossák. Ez pedig csak fokozza a bajt, sőt ha a mész nincs teljesen oltva, vakulás is lehet a következménye. Orvosi tanács szerint a szemet tiszta faolaj vagy lenolajba mártott vászondarabkával kell kitörülni, vagy pedtg az olajat egyenesen a szembe kell csöppenteni. Adjátok kézröl-kézre a mi újságunkat! KIS GAZDA. Milyen gyepet lehet égetni ? A gyepégetés hasznos trágyázás és a következő módon történik: Az ember ásóval meghántja a földet, nagy darabokban vévén le róla a gyepet. Nem fordítja föl a göröngyöket, ahogyan tennie kellene, hogy a füvet televénynyé változtassa; nem is ássa föl elég mélyen a talajt, hogy ezt a magszemek befogadására készítse elő. Néhány nappal későbben, mikor a nap a hantokat fölszántotta már, kerek rakásokra szedi a hantokat, a gyeppel befelé és a rakás közepén üres tért hagy, melyet rőzsével és száraz lombbal tölt meg; miután ezt az üres tért is hantokkal befödte, alul egy nyíláson tüzet rak le. Igv csinálja a másikat is és meggyujtja. Nemsokára az egész dombot ilyen kemencék nagy száma födi el, melyek lassan kiégnek és hosszú füstgombolyagot bocsájtanak ki. Ez a gyepégetés. Mikor a rakások égetése befejeződött, akkor a hamut és az égetett földet lapáttal az egész talajon szétszórják. A gyepégetésnek kétféle hatása van: az egyik a talaj anyagára, a másik a gyom elégetéséből származó hamura vonatkozik. Az agyag szívós, összetartó földnem, mely a viz és a levegő behatásának ellenáll. Ennélfogva az igen agyagos talaj kedvezőtlen a növényzetre melynek gyökerei mindig megkevetelik a levegőt és a nedvességet. De mikor az anyagot égetik egészen más tulajdonságai vannak. Ekkor vizesen nem adja azt a szívós tisztanemüt, hanem likacsossá, a levegőnek és víznek átjárhatóvá válik. A gyepégetés tehát megjavítja az agyagos talajt az által, hogy kiégeti az agyagot és áthatóvá teszi. Ez azt bizonyítja, hogy mig a gyepégetés kitűnő a nagyon kötött, vagy agyagos talajoknál, addig a sovány vagy homokos földekre hatása nincsen. A gyepégetésnél elégett gyom hamva nagyon hasznos a növénynek, melyet az ember termeszteni akar azon a földön, hol a gyepet égette. A gyepégetéssel azonban nem használja föl az ember mindazt, amit a fü magában foglalt; ami a füstbe megy. az elveszett. Arra is legyen gondunk, hogy az égetésben lulságba ne essünk. A hantok égetett agyaga e körülményekben még más haszuot is hajt. Az égetés által likacsossá válván, az égetés által támasztott gőznemü anyagokat magába szívja, ami az említett veszteséget csökkenti. De ha az anyag a talajban hiányzik, ártalmas a gyepégetés és jobb a füvet vagy gazt egyszerűen elásni, vagy elszántani. Mikor a feltörendő talaj erős növényzettel bir, pl. cserjével, rekettyével, elegendő ezeket elégetni. Milyen volt a szüret a Hegyalján ? A Hegyalján a szüret mennyisége és minősége függ a szőlők déli vagy nyugati fekvésétől és attól, hogy eredeti, hegyaljai tőkékről, vagy amerikai tőkékről szüreteltek-e? Az uj beültetés óta a Hegyalja legnagyobb része amerikai vesszők oltványaival van tele, melyekben több, de rosszabb minőségű bor terem. Abból ugyan hiába próbálna bárki két puttonyos aszút csinálni, mert hat sem elég valamire való aszúnak kisajtolására. A szomorodni, vagyis nem töppedt, hanem levesbogyókból leszűrt bor szintén silányabb minőségű a régi tőkék szomorodni boránál. Tarca-
