Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-22 / 42. szám
334 MAGYAR FÓLDMIVELÓ jánál, agitáló tehetségénél, szónoki képességénél fogva Délvidék kisgazdái körében nagy népszerűségnek örvend s jórészben neki lehet köszönni, hogy Délmagyarország legnagyobb gazdatársadalmi szervezete, a ma már 12 ezer tagot magában foglaló Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesülete létrejött. Az arcképleleplezéskor Blaskovics Ferenc apát kanonok mondott hatásos ünnepi beszédet, majd Stróbl köszönte meg a megtiszteltetést. Az ünnepség után gazdagyülés volt, amelyen megvitatták a változásra szoruló megyei szabályrendeleteket, végül pedig Stróbl Péter tiszteletére 500 teritékü lakoma volt. Becsapott kisgazdák. Öt hodonyi (Temes- megye) parasztgazda összeállóit, hogy egy cséplőgépet vásároljon. Takarékpénztárból felvettek tízezer korona kölcsönt, mert készpénzen akarták megvásárolni a gépet. Bejöttek a napokban Temesvárra ahol megismerkedtek egy horvátkécsai parasztgazdával. akinek elmondták hogy mi járatban vannak. A horvátkécsai ember lebeszélte őket arról, hogy Temesvárod vásároljanak cséplőgépet; ő — úgymond — egy előkelő budapesti gépgyár ügynöke, jöjjenek fel vele budapeslre, ott olcsóbb és jobb gépet kapnak s ő átengedi nekik provízióját útiköltségül, mert parasztembereken nem akar nyerészkedni. A hodonyiak hittek neki és elmentek vele Kécsára, hogy onnan együtt utazzanak fel Budapest re. Kécsán csinos parasztgazdaságba vezette be őket az állítólagos ügynök, aki a hodonyiaknak annyira megtudta nyerni a bizalmát, hogy ezek átadták neki a cséplőgép árát, a tízezer koronát. A kécsai ember váltót adott róla és a fiát is aláíratta s a hodonyiak szentül megvoltak győződve, hogy ezek után rendben van a dolog, annál is inkább, mert a kécsai ember tényleg felutazott velük Budapestre. Budapesten azonban a kécsai ember eltűnt előlük és a gyámoltalan hodonyiak hiába keresték őt mindenfelé a fővárosban. Hazatérve megtették ellene a büntető feljelentést, de ennek aligha lesz sikere, mert a kécsai ember nyomtalanul eltűnt; visszahagyott vagyona pedig túl van terhelve adósságokkal. Hasznos-e a szőlőt szüret után perenosz- póra ellen permetezni? Némelyek, hogy az ültetni való vesszőik megtisztuljanak a perenoszpórá- tól, szüret után is permetezik, pedig kár érte a fáradság, mert a perenoszpóra a rügyekben is áttelel ugyan, de ez ellen az ilyenkori permetezés alig ér valamit. Különben ha nyáron át rendesen permetezünk, akkor nem is lesz a szüret utáni permetezésre semmi szükségünk. A disznóhizlalás szabályai. 1. Fő gondod legyen a tisztaságra. 2. Pontosan etess, még az órát is szigorúan tarsd be. 3. Kezdeten adj nekik háromszor : mikor pedig rövidülnek a napok kétszer. De csak annyit adj, a mennyit jó étvágygyal elfogyasztanak. 4. Időközben ne adj nekik semmi ennivalót; de annál többször nézd meg a válut: van-e abban tiszta viz ? 5. Ha látod, hogy egyik ételre ráunnak, adj nekik hébe-hóba mást, vagy ugyanazt más módon, alakban. 6. Étvágyukat akarod gerjeszteni? Adj egyszermásszor nekik sóba áztatott zabot, egynek- egynek napjában egy összmarékkal. 7. Végre ügyelj arra is, hogy ételük meg ne savanvodjék ám! Ugyanezért vályúkat minden etetés után mosd ki, sőt olykor forrázd ki vagy meszes vízzel öblisd ki. Ha a szabályokat pontosan betartod ; szép hízóid lesznek. Hirtelen bekövetkező fagyok. Gyakran megtörténik, hogy a gazda vagy kertész nem számítva arra, hogy a fagyok hamarosan bekövetkeznek, szabadban hagyja növényeit és egy szép napon arra ébred, hogy biz azokban hiba esett, a mennyiben megfagytak. Ily esetekben legjobb a növényeket minél lassabban felengedni hagyni, mely célból a cserepes növényeket kellő elővigyázattal a nélkül, hogy a növényekhez hozzányúlnánk, egy lehető sötét, hűvös helyiségbe, például egy pincébe visszük, a hol nem fagy: még jobb, ha helybenhagyjuk a növényeket pedig sötétszinü ruhadarabokkal körülaggatjuk és a helyiségben egy forró vízzel töltött edényt állítunk föl, melytől a helyiség egy kissé felmelegszik. Lassú felengedés nedves levegőben rendesen megmenti a megfagyott növényeket. Szabadban egyszerűen ruhadarabokkal fedjük be a növényeket, vagy pedig egy hordót vagy egy deszkaládát borítunk rájuk. HÁZI-ASSZONT. Baromfi ölés. Faluhelyen ez még most is cselédmajális számba megy; öten-hatan neki esnek a falkának, halálra zargatják s kölcsönös elfáradás után végre sarokba szorítják a kiszemelt állatot. Ez állatkínzás, de káros, sőt veszedelmes is az étkezésre. Mert be van bizonyítva, hogy a meghajszolva leölt baromfi kevés vért ereszt s ezzel a hús tápértéke csökken. Wüttembergben egyenes törvényes tilalom van a kínzó állatölésre. Minél kevesebb szenvedés után szűnik meg az állat élete, annál jobb a húsa. A hal is akkor legizletesebb, ha fogás ulán rögtön fejbe ütik s nem várják meg, mig a levegőn vonagolva eldöglik. Az állat halál- küzdelmében testének értékes fehérnye anyagai kedvezőtlen oszlásnak indulnak s igy magának tesz kárt, aki pecsenyének szánt állatait nem kezeli emberségesen. A zsákvásznat hogyan tehetjük vízmentessé ? A gazda igen sokszor jó hasznát veszi az át nem ázó ponyváknak, de hát a vízmentes ponyva drága. Közlünk tehét két olyan eljárást, amelylyel könnyen vízmentessé lehet tenni a közönséges ponyvát is. Az egyik az, hogy egyforma súlyú timsót és ólomcukrot szorgos keverés mellett forró vízzel felhígítjuk s ebben áztatjuk egy napig a ponyvát, amelyet azután megszántunk. A másik mód abban áll, hogy 50 gramm vizhólyagot lágy vízben feloldunk s mig ez oldódik (amihez hosszabb idő kell) 100 gramm timsót 3 liter vízben és 30 gramm fehér szappant iy2 —2 liter vízben feloldunk. Minden egyes folyadékot a felolvadás után vásznon külön keresztülszürünk s azután összekeverjük, majd fel- melegitve kefével rámázoljuk a ponyvára, melyet azután simára kiterítve szárítunk meg. A. világ legnagyobb szlvara. A világ legnagyobb szivarát most küldték Havannából Londonba. A szivar hossza 16.5 hüvely s átmérője 6 hüvely. Súlya negyed font. Ezer ilyen szivar 24,000 koronába került.
