Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-15 / 41. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 323 — Nem mék én — nyomja ki a feleletet habozás nél­kül Ferkó Pétör. — Miért nem'? Megfizetek az időtöltésért. — Akkor se. — Miért? Szemébe néz a magyar a művésznek: — Hallottam én magárul — aszondja néki — maga az, aki a paraszt emböi őket becsalogati, oszt pucérra vetkőz- teli... Az én husombul nem öszik az ur. — Öszik az ördög a kend husábul, ha majd egyszer elgyün kendért — kedélyeskedik a bőrét féltő magyarral — mondván még, hogy: Hát kendnek nem kell pucérra vetkőzni se, ugv áll kend előttem egy-két óráig, ahogy van ... Gondolkozott a sándorfalvai polgár. Nézegette e köz­ben a fiatal művészt. Ez mosolyogva nézett vissza rá. Mire mondja a magyar: — Csakugyan nem huzi le rullam a gúnyát az ur ? A művésznek nagynehezen sikerülvén Ferkó Pétört megnyugtatni aziránt, hogy semmi bántódása nem lesz, megalkudtak. De mikor mentek befelé, a magyar minden eshetőségre számítva, bizalmának jeléül magával vitte az ásóját. A szatmári baromfi kiállítás bíráló bizottságának jelentése. Miután Poszvék Nándor gazd. egyl. titkár, mint a kiállítás igazgatója s a jury tagja sárga orping- tonjait a versenyből kivonta, a bíráló bizottság ezek bírálatába nem bocsátkozhatott. A rendelkezésre álló kitüntetések és dijak a következőképen osz­tattak fel: I. üsszetenyészetért: 1. Gróf Teleky László Gyula Kendi-Lónai gazdasága a bemutatott sárga és fehér orpingtonjai, bronz pulykái, emdeni libái és pekingi kacsáiért díszoklevél és fehér kopasznyaku tyúkjaiért külön egyleti arany érem. 2. Gr. Majláth Józsefné szül. Széchenyi Mária grófné sikerült, cél­irányos magyar és orpington keresztezéseiért dísz­oklevél. * II. Gazdasági tyúkokért: 1. Kubinyi Béla fehér és sárga Orpington tyuktenyészetéért állami arany érem. 2. Berkes Pál nagyban bemutatott kiváló sárga Orpington tyúkjaiért egyleti arany érem és 100 kor. államdij. 3. Majláth grófnők fehér Orping- tonért egyleti arany érem. 4. Konkolyi István ki­váló sárga és fehér Orpington tyúkjaiért egyleti arany érem. 5. Pákozdy László fehér és sárga ki­váló Orpington tenyészetéért az 0. M. G. E. ezüst érme, a helyes keresztezés és magyar tenyészetért 50 kor. államdij. 6. Vértessy Tivadar fehér Orping­ton tyúkjaiért egyleti' ezüst érem és 50 kor. állam­dij. 7. Szecsődy Lajos fehér és sárga Orpington te­nyészetért állami ezüst érem. 8. Dr. Gresznarik Ala­dár sárga Orpingtonjaiért egyl. ezüst érem. 9. Szé- mann Endre fehér Orpingtonjaiért állami ezüst érem. 10. Nagy Elek sárga Orpingtonokért egyleti ezüst érem. 11. Szilágyi Ferencné sárga Orpingto­nokért egyleti ezüst érem. 12. Barra Mózes sárga Orpingtonokért egyleti ezüst érem. 13. Suszlek Jó­zsef fehér Cochinokért egyleti ezüst érem. 14. Szűcs József sárga orpingtonokért áll. bronz érem és a Szatmári Bank Részvénytársaság 20 koronás pénz­dija. 15. Gönczy Károly sárga Cochinokért állami bronz érem és özv. báró Vécsev Józsefné 20 kor. dija. 16. Erdélyi Józsefné Plymuthokért állami bronz érem és 20 kor. államdij. 17. Horváth Árpád Plv- muthokért állami bronz érem és 10 korona állam­dij. 18. Miklóssy Antal Plymuthokért egyleti bronz érem és 10 korona államdij. 19. Zelms Vilmos Ply­muthokért egyleti bronz érem és özv. Sepsy Ká- rolyné 10 kor. dija. 20. Asztalos József Plymuth keresztezésekért egyleti bronz érem és özv. báró Vécsey Józsefné 10 koronás dija. 21. Thieszen Art­hur Plymuthokért egyleti bronz érem. 22. Gilyén József Plymuth keresztezésekért egyleti bronz érem. 23. Papp Róza Orpington fajtájáért özv. Sepsy Ká- rolyné 10 koronás dija. 24. Ermihályfalvai ismétlő iskola Langshanokért állami ezüst érem. 25. Kere­kes Kálmán (Hajdúszoboszló) Langshanokért 20 ko­rona államdij, disztyukokért egyleti bronz érem. 26, Domahidy Viktorné disztyukokért egyleti ezüst érem. 27. Schneller Károlyné keresztezésekért áll. bronz érem és 10 korona államdij. 28. Feldmann Lajosné Plymuth keresztezésekért Mándy Géza 10 koronás dija. 20. Markovics Sándornak célirányos sárga Orpington és sárga magyar tyuk keresztezés kötelezettsége mellett tenyész anyag beszerzésére gróf Majláth Józsefné 40 kor. dija. (Vége köv.) Hogy kell vágni a lágy kenyérből? Az egészen lágy kenyeret bajos vágni, mert a kés vágására csomós morzsák képződnek s a szép bél össze-vissza tépődik. Mele­gítsd meg jól a kést s igy egész biztosan használhatod ; szép sima karajt kanyarithatsz. VASÁRNAP PÉLUTáN. A tudákos. Sok különös ember lehet e világon! Bajos volna őket sorra elszámlálnom. Van mufli, csavargó, korhely és könnyelmű S a rágalmazásra jól köszörült nyelvű. Káromkodó pedig s holmi istentelen Manapság széltében gomba módra terem. De mégis egyik sem olyan sajátságos S gonosz természetű, minő a tudákos. De ki a tudákos? kit neveznek annak?. Bajos megmondani, habár sokan vannak. Mert nincs olyan város, vagy parányi helység, Hol hosszú lábukat azok meg ne vessék. De, hogy a nyelénél fogjam föl a dolgot. A tudákos ember mindenhez csak sejdit, Azt hiszi, mindent tud, pedig nem tud semmit. Nem emészti jól meg esze amit hallott, S igy nem tudja, hogy hol húzzák a harangot. Ő azzal, a mit mond, nem szokott törődni; Jár, mint a szélmalom, ha nincs is mit őrölni. De azért az orrát mindenbe bemártja S graszszál. mint játéknál a Iromffilkó kártya. Önmagáról mindig igen nagyot képzel; Bár a feje telve nem észszel, de vízzel. Jaj annak, a ki őt cáfolni akarná ; Annak szemét talán tüstént kikaparná. Mindenki ostoba ember ő előtte; Tudományban magát bármi nagyra nőtte. Egyedül ő okos, ő a tudós táltos! . . . Szerencsétlen flótás, nagy fülű tudákos! Ma, midőn mindenki tudós akar lenni, A szamár címezést fájón szokták venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom