Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-08 / 40. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 319 okozza, mint azok az úgynevezett baktériumok, a melyekről újabb időben minden lépten-nyomon annyit hallhatunk. Azt kell tehát legelőbb is mega­kadályoznunk, hogy ezek a bacillusok a tojáshéj fi­nom likacskáin keresztül be ne hatolhassanak a to­jás belsejébe és ott rothadást ne idézhessenek elő. Ha bármiféle tiszta zsiradékkal bekenjük a tojás héját, vagy ha gipszszel beöntjük s ez megszárad rajta, vagy akár páráimnál, vagy stearinnal bevon­juk, a finom likacsok bedugulnak és a baktériumok útja elzáratik. Ugyanez az eredmény', ha baktérium­mentes vizbe, — legegyszerűbben mészvizbe sü­lvesztjük a tojásokat. Mindezen esetek azonban egyúttal a levegőnek a tojás belsejébe való hatolá­sát is lehetetlenné teszik; már pedig arra, hogy a tojás teljesen jó minőségben maradjon meg hosz- szabb ideig, a levegőnek a tojás belsejével való érintkezése és igy mintegy légzése a fehérjének és sárgájának okvetlenül szükséges. Máskülönben meg- poshad a tojás, elveszti jó izét. Akként kell tehát a tojást kezelni, hogy a levegő belsejébe hatolhasson, a baktériumok azonban nem. Ezt a célt legegysze­rűbben azzal érhetjük el, ha vattával burkoljuk be. Ismeretes ugyanis a vattának az a rendkívül elő­nyös tulajdonsága, hogy a levegőt magán átbocsátja de megszűrve, azaz visszatartva a baktériumokat. Vattával akként kell a tojásokat eltartani, hogy ele­gendő vékony vattalemezzel jól beburkolva azokal, csak egy rétegben rakjuk el a gyümölcs szárítókhoz hasonló, keskeny' kerettel ellátott deszkákra és eze­ken szellős, lehetőleg egvfor-mán hűvös helyiség­ben tesszük el. Ládába, vagy más mély edénybe több rétegben egyrmásra nem jórakni a tojásokat, mert ha véletlenül elromlik valamelyik az elrakottak közül, az ebből kiözönlő rothadást okozó baktéri­umok a körülötte levő tojásokba mégis csak be­hatolnak. Könnyen belátható, hogy úgy vattával, valamint bármely más módon csak azokat a to­jásokat lehet hosszabb időre a megromlástól meg- védni, melyek még egészen jók, teljesen frissek, a melyekbe tehát még nem hatottak be teljesen a rom­lást okozó baktériumok. A nem friss tojásról soha nem tudhatjuk, vájjon nem indult-e meg már ben­nük a rothadási, romlási folyamat. Nem egészen friss tojás a legjobban éltévé is tovább romlik, sokkal lassabban ugyan, mint amúgy, de mégis csak romlik, s ezért az ilyen tojás soha nem lehet kifogástalan minőségű. A tojások eltartására egyszer már hasz­nált vattát vagy papirost, újbóli használat előtt, a sütőkemencében — a kenyér kivétele után — vagy a konyhatűzhelyek sütőcsövében át kell hevíteni, hogy a benne rekedt baktériumok elpusztuljanak. MI ÚJSÁG? — Gyümölcskiállitás Técsőn. A márama- rosi gazdasági egyesület október elsején gyümölcskiállitást rendezett Técsőn. A kiállításon Nyegre László országgyű­lési képviselő, mint elnök vett részt. — A balatoni szőlők pusztulása. A Bala­ton dereka irányában nagy jégvihar vonult el. Révfülöpön és Zánkán nagy jég esett és a somogyi oldalon Mária-telep szólóit teljesen tönkretette. A gazdák csak egy nappal akar­tak később szüretelni és igy a szépen termő szőlők az utolsó percben lettek a vihar áldozatává. Fonyódon is nagy jégeső esett. Berényben és Nagy-Kanizsán is nagy jégeső volt. — Jégverés éjjel. Különös veszedelem pusz­tított minap a főváros környékén. Göd és Dunakeszt közt nagy vihar keletkezett, késő este a villámok cikkázása kísérteties nappali fényben tartották az egész vidéket. A villámlásból és menydörgésből azonban nem eső lett, ha­nem jégverés, mely hosszú vonalban a nógrádmegyei köz­ségek határai felé vonult. A jó ideig tartó éjjeli jégeső az érett szőlőben okozott nagy károkat. — Ég a föld. Székesfehérvárról írják, hogy Csórnál a Merítő puszta mellett, az úgynevezett Sárrét, mintegy 45 hold területen ég. A tűz körülbelül egy héttel ezelőtt keletkezett és már a közelben levő házakat is pusz­tulással fenyegeti. Kálmán Vince főszolgabíró intézkedésére az égő területet körül árkolták. Ha a tűz tova terjedését az árkolás meg nem akadályozná, a főszolgabíró katonaságot rendel ki a veszély elhárítása végett. A csendörség erélye­sen nyomoz a tűz keletkezésének oka után, mert nagyon valószínű, hogy szándékos gyújtogatásról van szó. — Ismét ég a láp. A Károlyi Gyula gróf tulajdonát képező Halmos-tanyán ismeretlen okból a láp ismét kigyuladt. Azonban a kellő intézkedések megtétettek az iránt, hogy a mintegy 100 holdnyi égő területről a tűz tovább ne terjedjen. — Villámcsapás és tűz. Tar Bálint kispe- leskei lakos lakházába a napokban becsapott a villám és az melléképületeivel együtt leégett. — Testvérek háborúsága. Magyar-Kanizsá­ról jelentik: O-Szentiván községben Miklós Pál agyonlőtte testvérbátyját, Miklós Ferencet. A testvérek már régóta gyűlölték egymást. A napokban egyedül voltak a lakásuk mellett lévő kertben és ott Pál rálőtt bátyjára és mikor ez a lövés után elesett, hozzáment és revolverével agyba-főbe verte s azután önmagára lőtt. A gyilkos meghalt, mig bátyja, Ferenc, haldoklik. — Aki életében látta a sirkövét. Érdekes temetés volt a napokban Ujaradon. Az a körülmény is ne­vezetessé tette a végtisztességadást, hogy akit temettek, az aradi vértanuk kivégzésének utolsó szemtanúja volt. Herold Alajos molnármester volt ez az ember, aki maga állíttatta fel életében sírkövét, csupán a halálozás dátumát hagyta üresen. Még azt is kivésette, hogy 1905-ben ő maradt egye­dül a vértanuk kivégeztetésének a szemtanúi közül. Mikor a sírkő készen állott, maga kiment az ujaradi temetőbe s hosszasan nézte a saját sirföliratát. A fölirat szövege ez : Itt nyugszanak : Herold született Schaffer Josefa. Meg­halt 1895. március 25-én (>0 éves korában. Herold Alajos, molnármester, született 1821. novem­ber 27-én, meghalt . . . 1849. október 6-án, a szabadsághősök halálánál, He­rold Alajos, öt társával szemtanú volt. Az 1905. évben, tehát 56 év múlva, Herold Alajos a szomorú kivégzések utolsó élő szemtanúja. Nyugodjanak békén ! A napokban azután odatették a holttestét az előre fölállított sírkő mellé. Az egyházi szertartás végeztével Simay István, az aradi honvédegyesület elnöke megható, beszédet tartott a koporsó fölött. — Akit a balsors üldöz. Nagyalmáson egy ifjút ugyancsak üldözőbe vette a balsors. A múlt hó elején le­forrázta magát. Alig heverte ezt ki, felborult vele a szénás- szekér s ő egy karra esett s fején súlyosan megsérült. A múlt héten pedig — miután fejsebe beheggedt — egy kézi cséplőgép elkapta balkezét s pozdorjává zúzta. Ha majd ezt is kiheveri, vájjon mi fogja még érni 2 — Aki keresi a kaszást. Homok községben a múlt héten Halkai József ottani lakos kutjában egy 80 éves asszonyt találtak imádkozva. A kutból erőszakkal ki­vonszolt asszonyról kitűnt, hogy őrült, s az a rögeszméje, hogy már nagyon szeretne megismerkedni a kaszás-halállal; a kútba ót kereste. — Uzsorás banda. A nagysomkuti csendőr­ség Fericse községben egy már évek óta működő uzsorás bandát leplezett le, melynek tagjai 40—50 százalékos köl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom