Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-01 / 39. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 309 ágyuk vonattak, melyek mellett a tüzérek égő kanóccal állottak. De azért valamint Uj-Arad, úgy Ó- Arad felől a nézők száma egyre gyarapodott, s midőn visszatértünk után a közlekedés helyre lön állítva, egész estig csoportosan tódult a nép kiszenvedett vezéreink szemlélésére. Este felé gróf Vécsey- vel együtt, a bitófáról való levételkor elhozattak még Damjanics, Lahner és gróf Leiningen; tudtomra gróf Leiningent a család kivétetvén; Damjanics és Lahner Mácsán nyugszanak, a többiek pedig ott a gyászhelyen, hol a bakó oltá ki életüket. (Vége.) Háromezer kubikos. A titeli Tisza-Duna véd- töltés építési vállalata Kából község határában létesítendő Dunatöltés munkálataihoz 3000 kubikost és 100 kordélyost keres. Ez év karácsonyáig tartó munkára a munkások kubikmunkáért 36, kordély munkáért 40 fillért kapnak köbméterenkint. A munkásokat a községi munkásközvetitők veszik fel. A gyermekek és a munka. No már meg azt akarják, hogy még a gyermek is munkálkodjék, dolgozzék. Igv fogtok felkiáltani szülők, mikor ennek a cikknek a címét elolvastátok. Hát nem csudálkozom! A gyermek a játszásra való ugy-e bár és nem — a munkára! Az ő munkája a játék és éppen azért ebben a korban legboldogabb az ember. Azért mégis csak amondó vagyok, hogy bizony a szülőknek nagyon, de nagyon korán ügyet kell arra vetniök, hogy a gyermekeket a munkásságra előkészítsék. Persze, hogy ez a munkásság sem kapálás, se szántás, se favágásból nem fog ám állani. Játéka leszen ez a gyermeknek és mégis munkaszámba megy. Például felszedetik a gyermekekkel az elszórt babszemeket. Fát hozatnak be vele, ha mindjárt darabonként is. Ha valami leesik, felvétetik vele. Egyáltalán ne akadályozzuk meg a gyermeket abban, ha ilyen féle »munkát« akarnak teljesíteni. Mert ezzel dologra szoknak, utálni fogják a tétlenséget, nagyobb korukban is. Vannak szülők, a kik még az idősebb gyermekeket is igy utasítják rendre: — Eredj játszani, nem neked való a munka. Ez nincs rendén. Mert a gyermekben a munka után való vágyódás hamar kifejlődik. És igy benne — az ily eljárással — csak ezt a nemes vágyat öljük ki. A gyermek aztán még kamasz korában is a játékra gondol és később minden komoly foglalkozástól fázni fog. Régi közszólás, hogy »a példa vonz!« A szülők tehát különösen jó példával járjanak elő a munkában is. A gyermek korán lássa, hogy apja mennyi fáradsággal keresi a mindennapi kenyeret. A mikor csak teheti, vonja azt a gyermeket munkája körébe. A földmives ember vigye ki a mezőre a fiút és engedje, hogy ott neki aprólékos dolgokban segítségére legyen. Az anya is foglalkoztassa a kis leányt a tűzhelyen. Legyen példa előtte már korán, mennyi gondja, baja van a jó házi asszonynak. Mert amilyen az apa, olyan a fia, a milyen az anya, olyan a leánya. Nem messze esik az alma fájától. Megható példákat lehet olvasni arról, hogy különben kiskorú, gyenge gyermekek, mily munkásságot tudnak kifejteni. Ki nem olvasott arról a szép történetről, mikor a kis fiú beteg édes anyját egész télen — az erdőből hátán haza cepelt gályákkal látta el. Mikor a kis leány, anyjának már főzött és szobáját takarította. Igen, mert az élet korán rászoktatta a munkásságra. Azért szoktassuk rá mi is, ha mindjárt nem is az élet, a szegénység és nyomor visz a munkára. Mert hej, nem lesz annak a gyermeknek nagyobb kincse, nagyobb tőkéje a munka-szeretetnél. A vagyon, ha még olyan nagy is, könnyen elpusztulhat. De ha valakinek nemcsak munkabíró két keze van, de munka kedve is : az ne féljen az élettől és annak terheitől. Midőn azonban arra figyelmeztetjük a szülőket, hogy gyermeküket korán szoktassák a munkásságra, világért sem akarjuk, hogy a gyermeket időnek előtte nehéz munkával öljék meg!... Mindennek meg van a maga módja és ideje. Azért itt is okos mérsékletet kell tartani. Ne engedjük, hogy a gyermekek olyan tárgyakat emeljenek, melyek erejüket meghaladják. Vigyázzunk, nehogy hátgerincük a nehéz munka közben meggörbüljön. Egyszóval kövessük a gyermekeknek a munkára való szoktatásban fent elmondott tanácsainkat! M—r. Népies jóslat. Október: Ha a fák levelei soká hullanak: nagy telet; ha hamar elhullanak: hamar hideget és a jövő esztendőre bőséget várhatni. KIS GAZBA. A szatmári baromfi kiállítás megnyitása. A Szatmármegyei gazdasági egyesület baromfi kiállítása a Kossuth-kertben előkelő és díszes számú közönség előtt vasárnap d. e. 11 órakor nyílt meg. A kiállítást a kioszk verendájáról Domahidy Sándor elnök nyitotta meg. Rövid, de igen tartalmas beszédében átgondoltan méltatta a baromfi tenyésztés nemzetgazdasági előnyeit; a baromfi kivitel pénzügyi áldásait és az idegen fajoknak a magyar faj melletti hátrányait. Végül köszönetét mond megjelenésükért a kiállítóknak, a kormány képviselőjének, a társegyesületeknek s általában a megjelent közönségnek, azután a kiállítást megnyitódnak nyilvánította. Maga a kiállítás igen gazdag és tarka képet nyújtott. — A baromfiak a bejáró ut oldalaiban, a> kioszk folyosóin, a kerti magaslatok és a tóra épített igen Ízléses ketrecek és rekeszekben voltak elhelyezve. A kiállításban a tyúkfélék vezettek s ezek közt pedig pompás orpington csoportjaikkal Ku- binyi Béla (Ujszász) és a Mailáth grófnők (Perbe- nyik). Mailáth József perbenyiki gróf feleségével, született Széchenyi Mária grófnővel a kiállítást személyes látogatásával tisztelte meg s ott a legszegényebb tenyésztő számára jutalomdijat tűzött ki.
