Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-29 / 4. szám
VIII. évfolyam. A választások. Lázban, izgalomban van a magyar nép, Szokatlan, kemény téli időben kell választania honatyákat, törvényhozókat, És mily nehéz körülmények közt. Mily rettenetes politikai izgalmak, sőt izzó harcok zajlásai közt. A törvényhozás, a társadalmi tevékenység megakadt. Városokban és községekben is úgyszólván félbemaradtak a szépen meginduló önképzések, téli munkálatok. A nép egész figyelme a választási esélyekre van szegezve. Mindenki a választással van eltelve, elíoglalva. Amitől tartottunk, amire e helyen a múlt vasárnap aggodalommal hivtuk fel népünk szerető érzését, figyelmét, az is bekövetkezett hát némely helyen. Véres összeütközések történtek már, sebesülések, sőt a halál angyala is megjelent a választás színhelyén. Nem jól van ez igy! A magyar népnek nem szabad elfeledni azt, hogy ’iszen legyünk bár mely párton, legyen politikai hitvallásunk ilyen avagy olyan; testvérek vagyunk, egy anyaföldnek gyermekei. Akik egyíormán szeretjük e hazát, egyformán óhajtjuk, hogy boldog, nagy és erős legyen szellemiben és anyagiban Magyarország. Tiszteletreméltó férfiak küzdenek minden táborban. Becsületes, áldozni kész polgárok, kiknek hazafiságában, tiszta, szeplőtlen jellemében kételkedni valójában bűn. Mit használnak tehát ennek a sokat szenvedett hazának a gyanúsítások, a piszkoló- dások, a sárral való bemocskolódások ? Harcoljunk a magunk meggyőződése, politikai hitvallásunk érdekében tiszta, becsületes fegyverekkel és óvakodjunk attól hogy vér szennyezze be ami alkotmányos küzdelmeinket. A vér bosszúért kiált. És haji E bosszú nem sejtett pillanatban fejünkre hull. Mire e sorok hozzátok jutnak, magyar nép, már sok-sok helyen eldőlt a választás. Jobbra vagy balra. Egy néhány nap múlva aztán a választások végeredménye fekszik majd előttünk. Kinos bizonytalansággal várjuk a nehéz harcok, csaták eredményét. Mert rettenetes sok függ tőle. Nyomában a remények és aggodalmak egész raja kél. Lesz-e nyugalom, lesz-e béke ? Ez a megzaklatott ország nem lesz-e újra és újra színhelyévé a politikai ádáz viharoknak? Mert újra és újra mondjuk, csendes békére vagyon szükségünk. Dolgozni, munkálkodni akarunk, hogy népünk is boldoguljon és itthon maradjon. A gondviselő jó Isten segedelme szálljon erre a megzaklatott nemzetre. Perbenyiki vidéki Baromfitenyésztő Társulat cime alatt alakult meg Perbenyiken egy újabb társadalmi tényező, amely hivatva lesz a hazai baromfitenyésztést helyes irányba terelni s azt az indokolatlan ellenszenvet, amelylyel eddig e tenyésztési ág iránt viseltettek, megszüntetni. A társulat elnöke Mailálh Józsefné grófnő lett, alelnökei pedig Széchényi Ernőné grófnő és Sennyey Miklósné bárónő. Az alakuló közgyűlésen a földmivelésügyi minisztérium részéről Hreblay Emil felügyelő vett részt. Az alakulás ünnepélyes voltát emelte a vidék előkelő hölgyeinek nagy számban történt megjelenése. A társulat hivatalos lapjául a »Baromfitenyésztés« cimü heti szaklapot választották. A társulat működése elé az egész Felvidéken nagy várakozással te-
