Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-30 / 30. szám
MAGYAR FÖLDMŰVELŐ 237 szem? A bölcsek gondolkodtak, gondolkodtak, bújták a sok könyvet, de semmit sem tudtak kiböngészni. Elmentek a cárhoz és igy szóltak: — Feleletet nem adhatunk. Könyveinkben szó sincs ilyen buzaszemről. Meg kell kérdezni a gazdákat, talán fogja tudni valaki, mert hallotta a nép véneitől, hol termett ilyen buzaszem ? A cár kiadta a parancsot, hogy hijják el a legöregebb gazdát. Hoztak is egy őszszakállu, fogatlan kis embert, ki nagy-nehezen, két mankón bekocogott. A cár megmutatta neki a szemel, de az öreg már alig látott, hát félig tapogatta, félig nézte. — Nem mondhatnád-e meg nekem öregem hol terem ilyen búza ? — kérdezte a cár. Talán te is vetettél valamikor ilyen magot, vagy vettél valaha életedben ilyen búzát? Az öreg süket volt a fél fülére, csak nagyne- hezen hallotta és fogta fel a kérdést. így felelt: — Nem, az én földemen soha sem arattam ilyen búzát, sem nem vetettem, pénzért sem kaptam sehol. Ha vettük a búzát, mindig rendes szemű volt. Meg kell kérdeznem az öregemet, az talán megmondja, hol terem az ilyen búza? A cár maga elé hivatta az öreg ember atyját. Előkeresték és vitték a cárhoz. Egy mankón jött. Megmutatták neki a magot. Az öreg nézte, szeme még jó volt. — Nem tudod öregem, — kérdezte a cár, — hol terem az ilyen buzaszem ? Ilyet szoktál te vetni a földbe, vagy vetettél valamikor ilyen nagyszemü búzát ? Egy kicsit nagyot hallott az öreg, de még sem volt olyan süket, mint a fia. — Nem, — válaszolt — nem is vetettem, nem is vásároltam ilyet sehol, mert még az én fiatal koromban nem is ismertük a pénzt. A maga kenyerét ette mindenki, a szükségben pedig megosztottuk egymással. Hogy hol termett ez a mag, nem tudom. A mi búzánk is nagyobb volt, jobban is fizetett, mint a mostani, de ilyen nagyszemüt még én sem láttam. Hallottam valamikor apámtól, hogy a föld egykor jobban termett, majd megkérdezem őt is. Utána küldtek az apjának. Belépett egy aggastyán könnyen, mankó nélkül. szeme fénylett, szinte beszélt. Okával-fokával megnézte a buzaszemet. — Jaj be régen nem láttam ilyet, kiáltott örömmel. Leharapott belőle egy kis darabot, kóstolgatta, aztán igy szólt: — Ez az! — Mondd csak nagyapó, mikor termett ilyen búza és hol? — Mindenütt az én időmben, — válaszolt az öreg. — Ilyen búzából sütöttünk akkor kenyeret. Akkor még bűnnek tartottuk pénzért adni vagy venni a kenyeret, a pénznek hire sem volt, de kenyér, az volt elég. — Két kérdésre felelj nekem most, szólt a cár. Először is, hogy van az, hogy most már nem terem ilyen búza ? Másodszor pedig, hogy lehet az, hogy az unokád már két mankón jár, a fiad egyen, te pedig mankó nélkül vígan jársz, a fogad mind meg van, a szemed fénylik, mint egy fiatal emberé a hangod erős ? — Először is azért nem terem most ilyen búza, mert az emberek nem elégszenek meg a magukéval, megkívánják a másét is. Másodszor pedig az emberek nem élnek úgy, mint ezelőtt. Nem szeretik az Istent, lépten-nyomon megbántják, sőt káromolják. Tolsztoy Leó után Dr. Bodnár Virgil. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÖNK! Uj szövetkezetek. A Magyar Gazdaszövetség fogyasztó és értékesítő szövetkezeti középpontjában a Hangyának kebebelében újabban szövetkezetek jöttek létre: Eszenyben, Poklosteleken és Kisbozin- tén. Ezekkel a Hangya szövetkezetei meghaladják a hatodfélsz ázat. Szervezkedő gazdák. A temesvármegyei gazdasági egyesület a legutóbb kiadott jelentés szerint rövid időn belül 44 uj gazdakört alakított Te- mesmegyében. A délvidéki kisgazdák társadalmi szervezésének jelentékeny előmozdítója a Délvidéki Földművelők Gazdasági Egyesülete is, a melynek 10.000-nél több tagja van ez időszerint s működési köre négy vármeg)re területére terjed ki. Kötelékébe 183 gazdakör, mintegy 120 szövetkezet s 130 fiókegyesület tartozik. Változás az Országos Központi Hitelszövetkezet adminisztrációjában. Az Országos Központi Hitelszövetkezetnél ma már a kötelékébe tartozó szövetkezetek száma közel jár a 2000-hez. A különböző célú szövetkezetek adminisztrálása, de különösen ellenőrzése igen nagy terhet ró a központra, miért is annak igazgatósága legutóbb elhatározta, hogy az ellenőrző osztályt ketté választja. Az egyik része az osztálynak a kizárólag hitelműveletekkel foglalkozó szövetkezetek ellenőrzését végzi, vezetője: Onody Zsigmond, az osztály másik része, amelynek vezetője jövőben dr. Horváth János lesz, az ipari és különleges célú szövetkezetek fölött gyakorolja az ellenőrzést. MEZŐGAZDASÁGI-MUNKÁS ÜGY. Aratóünnep. Lélekemelő ünnepély keretében fejezték be sz aratást Bikfalvy Albert berendi föld- birtokos munkásai, kik Hajdú Albert udvari ev. ref. lelkész vezetése alatt vonultak a földesur portájára s átadták a hagyományos buzakoszorut verses feikö- szöntők s ékes beszédes kíséretében. Az udvari ev. ref. lelkész és Maák Lajos tanító lelkesítő beszédei után elénekelték a Szózatot, a népszerű földesur pedig meghatva mondott köszönetét az ovációért s gazdagon megvendégelte nemcsak aratóit, hanem az egész falu apraját-nagyját, aki csak az ünneplőkhöz csatlakozott. Vidám zeneszó mellett, jó kedvvel táncolt és mulatott mindenki. — Ahol ilyen szépen megértik egymást a munkaadók és munkások, ott nem üti fel a fejét szociálizmus. Birtok parcellázás. Békés Gyula városa legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy megvásárolja gróf Wenckheim Dénes pusztaszentbe nedeki 5596 holdas uradalmát. A városnak a földek-
