Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-11 / 23. szám
184 MAGYAR FÖLDMIVELŐ marhasót fogyasztják, mivel hogy azt felényivel olcsóbb áron kapják. A marhasót ugyan bizonyos szerekkel undorítóvá iparkodnak tenni, épen úgy, mint az ipari szeszt a denaturálással, de ez nem zavarja a jámbor tótokat s csakúgy eszik a marhasót, ahogy megiszszák a kozmás olajjal szagositott szeszt. Tudják, hogy méreg nem lehet benne, mert akkor a marha is felfordulna tóle, ha pedig az étel más ízű a sótól, épenséggel nem zavarja a jámborokat.- v-i A pápa 70 éves. X. Pius — A nagy világból. p.pa junius 3_án lépett át életének hetvenedik évébe. Ez alkalomból a világ minden részéből számtalan üdvözlő távirat és hódoló levél érkezett a Szentatyához. — A német trónörökös esküvője. Berlinből jön a hir: A hat berlini és charlottenburgi főiskola négyezer hallgatója a múlt este fáklyásmenetben vonult a császári kastély elé. A császár vendégei megjelentek az ablakokban, az erkélyen pedig a császár, a császárné, a trónörökös és menyasszonya. A diákok kardot rántottak, a zászlókat meghajtották és hurrát kiálltottak. Az ünnepségek nem kis dolgot adtak a mentőknek. A mennyasszony bevonulásánál 507 esetben kellett segítséget nyújtani az elájultaknak és azoknak, akik könnyebb sérülést szenvedtek. Huszonhat komo- lvabb baleset történt. Egy rendőr megbokrosodott lova a tömegbe rohant. A rendőr bordatörést szenvedett. — Épp azért. Párisból írják: Rothschild báró temetése alkalmával egy koldus állt az elhunyt palotája előtt és keservesen sirt, A mikor a gyásza egyáltalán nem mérséklődött, egy szolga lépett hozzája, aki igy szólította meg: — Igazán szép, hogy annyira megsiratja urunkat. Mi is nagyon szerettük őt, de azért nem sírunk úgy. Hiszen nem rokona az elhunytnak ! Épp azért sírok! — szólt, még egyszer felzokogva a koldus. — Földrengés Japánországban. Tokióból jön a hir, hogy Japánország belsejében heves földrengés volt, mely Hieroszimától Szimonoszekig terjedt. A földrengés következtében hat ember elpusztult, hetvenkilenc megsérült, harminchárom ház bedült. A többi földrengéstől pusztított vidékről még nem érkeztek részletes jelentések, de azt hiszik, hogy ezeken a vidékeken aránylag kevesebb a kár. — A fenevadak pusztítása. Az örök küzdelemben, amelyet az ember a vadállatok ellen folytat, az ember maradt győztes. Az állatok mindenütt pusztulnak. De ezt a pusztulást az ember nem kapja ingyen. Még mindig töméntelen azoknak az embereknek a száma, akiket a vadállatok tépnek szét. Kivált Indiában, ahol még mindig hatalmas tigris-állomány van. Egy legutóbb megjelent statisztika szerint az elmúlt évben az állatok által elpusztított emberek aránya a következő volt: tigrisnek esett áldozatul 605, farkasnak 181, leopárdnak 170, medvének 64, vad elefántnak 43, hiénának 6, más állatoknak: krokodiloknak, orszarvu- aknak stb, 863, kígyóknak 13,069. A tigrisek, leopárdok stb. csaknem 31,000 darab marhát téptek szét, a kecskéket és juhokat nem is számítva. Az állam, amely minden elejtett vadállatért prémiumot fizet, kifizetett 3193 farkast, 2593 tigrist és leopárdot, 711 hiénát, 652 medvét és 178,475 mérges kígyót. Orosz-japán háború. A cusimai tengeri csata. A legutóbbi nagy tengeri ütközetről a következőképpen írnak az újságok: A hold fényesen világított és a tenger csendes volt. A japán torpedóhajók egyszerre minden oldalról szerteszét repültek, mint a fészkükből kikergetett darazsak s csakhamar teljesen körül voltak zárva az oroszok. A legnagyobb szabású tengeri ütközet fejlődőit ki és az orosz flotta csakhamar borzasztó rendetlenségbe került. Az egyes hajók nem figyeltek többé az admirálisok jeladásaira és egységes cselekvésről egyáltalában nem lehetett többé szó. Az orosz hajók legényei és tisztjei rövid idő alatt elvesztették a főparancsnokukkal való érintkezést és csakhamar általános lett a zavar. Mindegyik hajó, a többire való tekintet nélkül, csak a borzasztó torpedótámádások elől igyekezett menekülni s eközben a saját hajóikkal és az elmerülő hajók roncsaival minduntalan összeütköztek és felborították a csolnakokat, amelyeken kétségbeesett tengerészek menekülni igyekeztek. A tengerbe dobott sebesültek. A veszedelmesen sebesültek sírása és jajveszékelése annyira akadályozta a többi matrózt munkájában, hogy kénytelenek voltak száznegyven veszedelmesen sebesült tengerészt a tengerbe dobni. A könnyebben sebesülteket kötelekkel megkötötték, úgy hogy azután a többiek háborítatlanul vehettek részt a csatában. Togo jelentése. Togo tengernagy jelentése igy hangzik : Megerősítést nyer-, hogy az Ostjabja és Námasin orosz hadihajók elsűlyedtek. Végleg megerősíti azt a jelentést is hogy a Sissoj Velikij május 29-én reggel elsülyedt. Az eddigi megállapítás szerint az oroszok vesztesége a következő : Elsülyedt hat csatahajó, öt cirkáló, egy partihajó, két külön szolgálatra szánt hajó és három torpedó-naszád romboló. Zsákmányul ejtette: Két csatahajót, hét part védő hajót és egy torpedónaszád rombolót. Az oroszok vesztesége összesen 22 hajó, 153.411 összes tonnatartalommal. Azonkívül az Amas cirkálóhajó valószínűleg elsülyedt. Az oroszok veszteségét a két utolsó tengeri ütközetben a foglyoktól eltekintve 7--9000-re becsülik. Attól tartanak, hogy legnagyobb részük elpusztult. A közeli partokra és szigetekre számos holttestet dobott ki a tenger. A japánok vesztesége á Cusima szorosban 113 halott és 424 sebesült tiszt és legénység. A lajstromok teljes átvizsgálása azt eredményezte, hogy a vesztesség csekélyebb, mint kezdetben hitték. A cár folytatja a háborút. A carszkoje-szelói koronatanács elhatározta, hogy a néppel tudatni fogja a tiszta igazságot a balti flotta katasztrófájáról és a közvéleményt a szemszki szobor összehívásánál fogja megnyugtatni. Hire jár, hogy a cár rendíthetetlenül ragaszkodik a háború folytatásához, Egy magas állású tiszt azt mondta egy újságírónak: — A császár nem akar békét kötni, mig egy katonája és egy hajója van. BEVESSÜNK!!! A kis okos. A kis fiáról beszélgetett a mojse szomszédjának: — Csak ne volna olyan okos — jegyzé meg folytatólag, — mert azt mondják, hogy aki olyan okos, hamar meghal. — Akkor maga legalább 100 esztendeig fog élni — feleié a szomszéd. * Cirkuszban. Két falusi atyafi bámulja a kigyó-embert. — Hogy lőhet a komám, hogy annak úgy hajlik min- dön porcikája? — kérdi az egyik. — Kiszötték a csontyát komám — kis gyerök korában — magyarázza a másik. A retek reggel méreg. Katinéni hallotta még leány korában, hogy *a retek reggel méreg, délben étek, és este orvosság;« s mikor aztán mint fiatal asszony egyszer férjével nagyon összeveszett, elkeseredésében reggel jókor megevett egy hatalmas nagy retket s imádkozva várta az utolsó percét. Persze, hogy ma is él s ha ezt elolvass&r^kitépí a há^amfib MORVA! JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZ AT MÁKON.
