Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-04 / 22. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 179 nyolcvan farkaskölyköt szedett össze. A minap is főnt járt a Piatra nevű havasi részen. Mielőtt munkájára indult volna a pásztorokkal egy havasi csárdában leült pálinkázni. A pásztorok, a kiknek foglalkozásánál fogva valóságos jótevője Bozga, kelló tisztelettel s hálával kinálták neki pálinkájukat. Beszéd közben kérdi az egyik pásztor : — Ugyan bágyel (bátyám), mondja csak kend, mit csinál, ha munkája közben oda vetődik a farkasnőstény — Semmit. Olyan csendesen és nyugodtan viselkedem, akárcsak most. — De valami fegyvert csak viszen magával ? — Nézzétek meg a tarisznyámat. A pásztorok átkutatták holmiját, de bizony egy vékony mogyorófabotnál egyebet nem találtak nála. Elfogta ókét a kíváncsiság. Másnap reggel három bátor legény elkísérte Bozgát. A mikor a farkasirtó nyomra akadt, a pásztorok egy sziklabarlangba vonultak, a honnan Bozgát megfigyelhették. Két farkaskölyök volt a fészekben. Bozga biztos kézzel nyúlt a fatörzs üregébe s kiemelte őket. A két kis bestia vonyitására borzasztó üvöltéssel elórohant a farkasnőstény. A mig a pásztorok erében a vér is megfagyott, a farkasirtó csendes nyugalommal keresztet vetve magára, maga mellé rakta a tarisznyában levő farkaskölyköket s várta az ordast. Egy ugrásra volt már csak a farkasnőstény. Bozga hirtelenül fölemelkedik guggoló helyzetéből, mereven és szótlanul nézett a támadóra. A farkas e pillanatban szintén megállt. A feldühödött vad hirtelenül megfordult s gyorsan elmenekült a havasi bérceken. A pásztorok, a kik szemtanúi voltak e borzalmas jelenetnek, most azt beszélik a farkásirtóról, hogy természetfölötti ereje riasztja el magától a fenevadat. AMERIKA Egy amerikai magyar templom fölszentelése. Newyorkból írják: Az amerikai magyarságnak szép ünnepe lesz julius 16-án, a mikor Connes- villeben fölszentelik a huszonötezer dollár költséggel épült katholikus magyar templomot, a mely a harmadik római katholikus magyar templom Penn- szilvániában. Lórik Béla plébános a fölszentelés ünnepére meghívta a szomszédos városokban lakó magyarokat is. Félmillió csecsemő pusztulása. Chicagóban gyűlést tartottak nemrég az amerikai élelmiszervizsgáló emberek. Ezen a gyűlésen Indiana kiküldötte hajmeresztő dolgokat mondott az élelmiszerhamisi- tásról. Kimutatta, hogy az Amerikában 1904-ben az elhunyt gyermekek sorában minden 100-ból 65-öt, tehát nem kevesebb, mint 455.000 gyermeket, a meghamisított élelmiszerek ölték meg. Az áldozatok túlnyomó része egy éven aluli korban volt s hamisított tejtől haltak meg. Azokban a majorságokban, a melyek Newyorkot látják el tejjel, hihetetlen dolgokat tapasztalt a leleplező. A fejősnél használt edényeket sohasem mossák s valóságos vegyi műhelyek vannak az istállókban, a hol a városba szállítandó tejet készítik. Husdrágaság. Chicagóból írják, hogy a húsárak az Egyesült-Államokban állandóan emelkednek. Az utóbbi napokban a hús ára a különböző minőséghez képest ismét néhány centtel emelkedett, holott alig pár évvel ezelőtt a húsárak a mainak felét sem érték el. A hús megdrágulásáért általában a hús trösztöt okolják, ans ez a vádat elutasítja magától és az állattenyésztőkre hivatkozik akik — mint azt a chicagói nagy mészáros-cégek is állítják — marháikat csak korlátoltan küldik a piacra, minthogy a legelők nem eb gendők a marhák kellő kitáplálására. Nálunk már nem is keresik, hogy ki az oka a husdrágaságnak, mely oly mértéket kezd ölteni, hogy húst ma holnap már csak a felső tízezer fog ehetni. MEZŐGAZDASÁGI-MUNKÁS ÜGY. A Gazdaszövetség közgyűlése. A Magyar Gazdaszövetség ez évi nagygyűlését junius hónap végén a Balatonnak két legvonzóbb pontján, Bala-; tonfüreden és Balatonföldváron szándékozik megtartani. Uj mintagazdaság. Gara bácsmegyei községben Klenács Mátyás birtokán népies mintagazdaság létesült. Kitüntetett gazdasági cselédek. Szegeden Lázár György polgármester a városházán nagyszámú közönség jelenlétében ünnepi beszédben nyújtotta át a földmivelési miniszter díszoklevelét és száz-száz koronát Terbe László, Bedics Márk, Bodor Péter, Heim Imre, Zsemberi Mihály és Nagy István gazdasági cselédeknek. Háziipar-kiállitás. A Zemplénmegyei gazdasági egyesület által a vármegyeháza tanácstermében rendezett háziipar-kiállitás a napokban nyílt meg. Az államilag segített kiállításon Gyulay Károly sárospataki gazdasági szaktanár által rendezett téli háziipari tanfolyamok készítményei láthatók, de bemutatják azok készítését szövőszék, fűzvessző-hasitó és gyalulógépek beállításával és üzembehozásával. A kiállítás vásárral van egybekötve, a hol a látogató szövött árut, fűzvesszőből és gyékényből készült különféle alakú és nagyságú kosarat, faliszőnyeget, kerti bútort, cirokseprőt és egyéb tárgyakat szerezhet be és rendelhet meg. A kiállításon, melyet Bei - zevicy Béla gazdasági egyesületi titkár állított össze, a sárospataki agyagipar termékeit is bemutatták. VASÁRNAP DÉLUTÁN. A torony-őr. — Elbeszélés. — Irta: Bodnár Gáspár. (Folytatás.) Mire az óra ismét ütött, az öreg őr lecsendesedett. Szive nyugodt lett s láthatatlanul leszállóit hozzá az az angyal, mely az emberi bölcsejélől kisér; a reménység angyala — és ő boldogabb ön- j tudattal fogadá .... mert megnyugodott. * * * A következő vásár alkalmával az öreg toronyőrnek ismét vendégei voltak. A koma, meg a fiú. Félénken jöttek fel,, de nagy elhatározással. — Hallja kigyelmed — szólott az apa tisztes- ségtudóan, ezzel a fiúval már nem bir a vármegye sem. Az ól tetején járkál egész nap, kezéből trombitát csinál és bakteresdit játszik. — Az az ő dolga — válaszolt az öreg hidegen. — De instálom — fogta kérőre a szót az atyafi — ha fiamat elbolonditotta, hát már most fogjon fel rajta. — Nekem nincs szükségem reá és én nem is
