Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-04 / 22. szám
170 MAGYAR FÖLDMIVELŐ szereztek és tartottak fenn számunkra, melynek ezeréves történetét gyakran vérrel írták be a világtörténelem nagy könyvébe. Föld, melyet ha hűtlenül elhagyunk, minden egyes röge visszasír bennünket. Temető, hol elhunyt kedveseink nyugodnak és a hol mi is kívánunk megnyugodni pályánk megfutása után... Ez a haza!... És még nagyon sok minden a haza. Minden fűszál, erdő, mező, lágyan susogó szellő és az éneklő madarak ezt súgják füleinkbe : — Ez a ti hazátok! Szeressétek! Legyetek hívek hozzá! Itt boldogok lehettek! És mégis milyen sokan vannak, akik elvándorolnak, boldogságot keresnek, de nem találják fel, mert nincsen otthonuk, nincsen hazájuk! Azok a panaszos levelek, melyeket naponta hoz a hajó a tengeren túlról, tanítsanak bennünket a haza szeretetére. Akik azokat küldik, bizonyára megtanulták már szeretni a hazát. Mintha hallanám a tengeren túl élő csalódott honfitársaink keserves panaszát, miként tör ki szivükből a vágy, hazájukat viszontlátni: felsóhajtván a költővel: — Szivet cseréljen az, aki hazát cserél!... ~k Mi, akik itthon édes hazánkban élünk, ne keressük boldogságunkat haza nélkül, mert úgy sem találjuk azt fel. Ahelyett ismerjük meg a hazát, szeressük, becsüljük meg. Ismerjük meg annak ezer éves múltját, mert csak ha a múltat ismerjük, akkor tudjuk megbecsülni a jelent és csak akkor leszünk méltók a jövendőre!... Sz. F. A gazdakörök nyáron. A gazdakörök élete legfőbbképen a téli időszakban pezsgő, élénk. Mikor tudnivalólag a munka szünetel, mikor a falusi élet úgyszólván szendereg. j Ám, ha eljő a reménynyel teljes tavasz, egyszóval kividül a természet, a gazda élete a mező, a rét, a szőlő, a föld és a többi. Akkor bizony nem ér reá a gazda olvasni vagy szórakozni, Meg kell fogni, még pedig üstökénél fogva a dolog velejét, különben úgy elszalad az idő, hogy még árnyékát sem pislanthatjuk meg. Azért ne higyjük ám, hogy nyáron átal a gazdakörök élete teljesen kihalt. Nem is szabad, hogy kihaljon. Iszen minden hét végén eljő a vasárnap. Mikor valamire való keresztény ember az Istennek is megadja a magáét és megadja a suját lelkének-testének is. Vasárnap az istenitiszteletek végeztével gyűljünk össze a gazda vagy olvasókörökben. így kell annak lenni és nem úgy, ahogyan fájdalom nagyon, de nagyon sok helyen vagyon. Hogy vasárnap arra való, melyszerint a korcsmárost, az árendást kövéritsék az emberek, önmagukat pedig lélek és test szerint egyarányosan sorvaszszák. Azokban a korcsmákban veri el sok helyen a nép egész heti keresményét is, szomorúságára sokszor éhező, rongyokban járó családjának, gyermekeinek. Ne igy legyen ám, ahol gazda vagy olvasókör van! Kitárt karokkal fogadja ez a kedves otthon a hét napjain elfáradt tagokat. Vasárnap van időnk egy egy jó, röviden velősen írott ujságlapból tájékoztatni magunkat a világ folyásáról. Igen nagy szerencse, ahol az olvasóköri helyiség mellett kert is van. A kuglizás szép és nemes szórakozás, csak itt is ügyeljünk, hogy az valóban szórakozás legyen és ne nyernivágyás. A gazdakörök nem ellenzői a nemes, tisztes szórakozásnak. Nyáron is lehet rendezni összejöveteleket, ahol tisztes, szolid poharozások közt a bort megissza magyar ember, jól teszi. Sőt határozottan arra kell törekedni a gazdakörök vezetőinek, hogy a gazdakörben olyan otthont létesítsenek, mely teljesen feleslegessé teszi a korcsmába való menést vagy az ott való mulatság rendezését. Vasárnap olykor-olykor nyáron átal is lehet egy kis derűs felolvasást vagy előadást tartani. Így nyáron át is kedves, szeretett otthon leszen a gazdakör a magyar népnek. Mester. MEZÖGAZDASÁGI-MUNKÁS ÜGY. Gazdasági munkásünnep. Gróf Apponvi Albert éberhardi uradalmának egy öreg gazdasági munkását, aki már 53 év óta dolgozik az uradalomban, mint arató, illetve aratógazda, május 21-én, vasárnap délután 4 órakor lélekemelő ünnepély között tüntettek ki a földmive- lésügyi miniszter elismerő oklevelével és jutalmazták 1Ü0 koronával. Az ünnepélyre az egész Felső- csallóközből a földbirtokos osztály szine-java jelent meg s a féli körjegyzőség községeinek igen nagy közönsége. Az ünnepély Kondé Lajos uradalmi intéző udvarán zöld ágakból készített sátor alatt folyt le, amely előtt jobbról-balról az éberhardi és féli tűzoltóság teljes díszben foglalt helyet. A féli tűzoltók zenekarukkal együtt jelentek meg. Félkörben állt fel az ünneplő közönség, elől a helybeli tanító vezetése alatt az iskolás gyermekek vasárnapi díszben, a leányok fehér ruhában állottak fel. Pontban 4 órakor megjelent gróf Apponyi Albert az uradalom tulajdonosa nejével és két gyermekével, György és Mária leányával s a hivatalos kiküldöttekkel együtt elfoglalták a sátorban számukra fentartott díszhelyeket, amire az iskolás gyerekek a Szózat eléneklésébe kezdtek. Ennek megtörténte után Ernyei Gyula járási főszolgabíró átadta az ünnepeltnek a földmivelésügyi miniszter elismerő oklevelét és a 100 korona jutalmat igen szép beszéd kíséretében. A főszolgabíró beszéde után Horváth Jenő, a Pozsonyvármegyei Gazdasági Egyesület titkára, mint az egyesület kiküldöttje emelkedett szólásra.
