Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-07 / 18. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 142 legyünk figyelemmel erre, mert a tetves tyúkból a . tetűk ä kis csirkékre mennek át és azokat megölik. Ezt megelőzendő, már a kotló fészkét úgy kell el­készíteni. hogy abban a tetű el ne szaporodhassék. E célból a fészekkészitéshez, fölhasználandó anya­got elsőbb jó erős lúggal dezinficálni kell. Ha pe­dig az ólban vesszük észre a tetveket, akkor az ól­ból a földet ki kell legalább egy ásónyom mélyen hordani és friss földdel pótolni, a falakat bemeszelni és az össes fás részeket, különösen az ülőrudakat. forró lúggal lemosni. Igen célszerű rpég ezenkívül kénnel az ólat, jó erősen kifüstölni.' Az igy kitisztított ólba a barom­fiakat csak azután eresztjük be, ha azok fejét, fark­tövét és szárnya alját rovarporral jóll befujtattuk Petróleummal, hagymás zsírral, avas olajjal stb. szin­tén jó bekenni az említett helyeket, mert ezektől is elpusztul a tetű, azonban legkönnyebben kezelhető, legjobb és leggyorsabb hatása a rovar-pornak van s igy ennek a hasznátata a legajánlatosabb. Ha azt vesszük észre, hogy tyúkjaink tetvesednek, az em­lítetteken kívül gondunk legyen a tyúkoknak hamu­val kevert porfürdőről is, hova az élősdieket kifü- rödhessék. Ha azt látjuk, hogy a tyúkok a fák ágain ke­rítésen, tetőn stb. szívesebben hálnak mint az ól­ban, az annak a jele, hogy az ólban már a tetvek elszaporodtak. A tetünél sokkal veszedelmesebb ellensége a tyúkoknak az óvaniag vagy lyukpoloska, mely arány­lag rövid idő alatt képes az állatot megölni, azaz a szó szoros értelmében agyon csipkedni. Az óvantag vagy tyukpoloska hasonló a házi poloskához, annyi külömbséggel hogy lába nincsen. Nagyon kicsi, lapos testű élősdi. Rendesen éjjel tá­madja meg a tyúkokat és csibéket s a nyakukon és a begyükön igen sok vért szí ki. Az olyan álat melyet éjszaka az óvantag táma­dott meg, reggel nagyon levert, bágyadt és legtöbb­ször oly gyenge — különösen csirke — hogy nem képes lábra állni. Ezen veszedelmes élősdiben az a legnagyobb baj, hogy amikor észrevesszük, akl<or már az összes állatokat ellepte és túlszaporaságánál fogva az egész ólat megfertőzte. Amely ólban az óvantag föllépett, nincs annak sem belül sem kívül egy repedése, egy hézaga, egyetlen zuga ahova be ne fészkelte volna magát. Nappal nem. mutatkozik, azonban éjjel amint az apró szárnyas elült, 50—60 is belehull és szívja a vérét egész éjszakán át. Az ily állat legkésőbb egy hét alatt okvetlen elpusztul. Mivel ez óvantag téli álmot alszik, csak nyári időben támadja meg a tyúkokat. A legerősebb hideget is kiállja és ta­vasszal ismét újra kezdi pusztító munkáját. Különben az egész élősdi kicsiny és az állaton soha sem is található mint kifejlett példány, ha­nem csak a lárvája, amely szintén porszem nagy­ságú. Mivel ennyire veszedelmes élősdi, a lehető legszigorúbban kell eljárni. Ha azt vesszük észre- hogy a tyúkok éjjel riadoznak, este nem akarnak, az ólba menni s hogy reggel alig tudnak a gyen­geségtől megállani, nem lehet semmi kétségünk hogy óvántaggal van dolgunk. Az igy megfertőzött ól tökéletesen ki nem tisztítható mivel annak minden repedésébe mélyen behúzódik. Épen ezért nincs más hátra ilyen eset­be n, mint az egész ólat földig rombolni fás részeit elégetni még ott vagy ha ez nem lehelséges, fá- j át alkalmas helyen elégetjük, a visszamaradt föl­des részt vagy mélyebb gödörbe hányjuk és elte­metjük, vagy pedig oltatlan mésszel behintjük és megöntüzzük esetleg a lehető legerőssebb lúggal megforrázzuk. Igaz ugyan, hogy ezen eljárás hosz- szadalmasnak és költségesnek látszik, de ha felgon­doljuk hogy más módon ezen veszedelmes élősdi meg nem semmisitsető, mégis meg kell tenni, annál inkább, mivel nemcsak a mi baromfi állományunk, hanem az egész környéké veszélyeztetve van az ovantagtól. Sőt nemcsak az ólat kell megsemmi­síteni, hanem az udvar minden sarkából, ahol a tyú­kok fürödni szoktak, a port össze kell seperni és az említett módon megsemmisíteni. Mindez pedig annál inkább megvalósítandó, mivel ellenkező eset­ben évről évre tönkre megy tyuktenyésztésünk. (Folytatjuk.) MCI ÚJSÁG? Krónika. Az országgyűlés megnyitása előtt. A képviselőház meg­nyitása elótt az összes pártok nagyban tanácskoztak, érte­kezleteket tartottak. Állást óhajtanak foglalni a bekövetkez­hető eseményekkel szemben. Erősen hangsúlyozták külön­ben a szövetkezeti ellenzék kitartó egyesülését. Mihez fog a képviselőház f A képviselőház elsőben is rövid ülést tart, melyen megállapítják, hogy megkezdik a felirati vitát. E vita folyamán aztán megalakulhatnak a szük­séges szakbizottságok. Aztán valószínű, hogy a többség kezdeményezi, hogy most aztán jöjjön a komoly munka. Jön-e vagy talán ismét a parlament elnapolása következik — azt bizony most mikor e sorokat írjuk megmondani nem lehet. Milyen lesz az uj kormány P Magyarországnak rövid időn belül uj kormánya lesz. De milyen? Kevés a remény, hogy az úgynevezett koalíció = szövetkezeti ellenzékből alakulna meg. Legvalószínűbb, hogy az uj kormány ideigle­nes lesz. Hogy ki fogja megalakítani, Lukács, vagy Khuen — ki tudja azt? A helyzet ma is igen komoly és súlyos. Ezt igazolja az a körülmény is. hogy a király a legközelebbi időben nem jön még Budapestre. Már gyakran volt alkalmunk a király ideutazására vonatkozó híreszteléseket e helyen kételke­déssel tárgyalni és most csak igazolja ebbeli magatartásun­kat egy megbízható forrásból vett azon értesülésünk, hogy illetékes helyen nem is volt mostanában tervbe véve a ki­rálynak május havi budapesti tartózkodása és minden erre vonatkozó híresztelés nem volt egyéb puszta találgatásnál, írja a »Hazánk.« — Budavár bevételének évfordulója. Má­jus huszonegyedikét, Budavár bevételének évfordulóját az idén is ünnepséggel'üli meg a főváros polgársága. — József Ágost főherceg kitüntetése. Ő felsége József Ágost főherceget magyar királyi honvédezre­dessé nevezte ki. A főherceg továbbra is megmarad az 1. honvédhuszárezred parancsnoka. O felsége ez alkalommal József Ágost főherceget kinevezte a 15. dragonyos-ezred tulajdonosává. — A szepesi püspök az ínségesekért. Lőcséről Írják lapunknak: Párvy Sándor dr. szepesi püs­pök nemeslelküségének szép tanujelét adta. Ugyanis ismerve egyházmegyéjének Ínséges helyzetét, 10.000 koronát ajánlott föl a szegények között, valláskülönbség nélkül való szé t- osztás végett. Ebből az adományból jut Szepesmegyének 3000 korona, mig a többi 7000 koronát Liptó- és Árva­megye Ínségesei kapják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom