Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-30 / 17. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 131 Ezt a kézbesítőt a község a község pénzéből tartja (éppen úgy, mint a fizetéses bírót stb), ez a község minden lakosának tartozik kézbesíteni minden levélpostai küldeményt a lehető leghamarabb, de ez a kézbesítő a községtől kapott kézbesítői fizetéséért semmi más szolgálatra nem kötelezhető. Ennek dijai nem szedhetők be egyes emberektől külön, hanem fizetését a községi pénztárból kapja. »Kézbesítési díj az egyesektől a közönséges és ajánlott levélpostai küldemények után a kézbesítői állás rendszeresítése esetében sem szedhető«. Ezt mondja világosan és határozottan az 1899. évi április 20-ikán 29913. sz. a. »a községi levélhordói intézménynek a postahivatallal nem biró községekben való életbeléptetése tárgyában« kiadott belügyministeri rendelet 11. §-a. így meg van adva a felelet a fentebbi panaszos kérdésekre és pedig magával a rendelet világos szavaival. Ha ennek dacára mégis fordulnának elő visszaélések, — ha lennének olyanok, akik a levelek, újságok, hírlapok, áruminták, nyomtatványok, postai értesítések kézbesítéséért bármily csekély dijat is szednének, azokat haladék nélkül fel kell jelenteni a főszolgabíró úrhoz, aki bizonyára azonnal megszünteti az ilyen visszaélést és törvénytelenséget K. Nagy Sándor. Egy megyei hasznos szabályrendelet. Az ínség elleni védekezés tárgyában Kolozsvármegye közgülése szabályrendeletet bocsájtott ki, amely sok — nemcsak az ínség tartamára szóló — hasznos rendelkezést tartalmaz. A rendelet 20. §-a igy szól: »Az Ínséges községekben mindaddig, mig az Ínség meg nem szűnik, a korcsmák, italmérések minden ünnepnap és a felekezetek minden ünnepén egész nap zárva tartandók. Az ez ellen vétők kihágást követnek el és 15 napig terjedő elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, birsággal büntetendők.« Egy vidéki jóakarónk ezt a — sajnos —- csak helyiérdekű rendeletet más megyék figyelmébe ajánlja, ezek pontos végrehajtását kéri a magyar törvényhatóságoknál sürgeti. MEZŐGAZDASÁGI-MUNKÁS ÜGY. A gazdasági munkás és cselédsegély pénztár rendkivüli tagjai. A földmivelésügyi miniszter ur körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz, mely szerint a községi elöljáróságok utasi- tandók, hogy az országos gazdasági munkás- és cse- lédsegély-pénztár rendkivüli tagjai gyanánt csak azokat a gazdasági munkásokat vegyék föl, akik munkaigazolványaikat felmutatják. Kivételnek ez alól csak akkor van helye, ha egy gazdasági gép tulajdonosa íratja be a gép munkásait rendkivüli tagoknak. Ezek külön munkásigazolványok nélkül is felvehetők. Minden más esetben szükséges a munkásigazolvány felmutatása. Népies mintagazdaságok Sereg vármegyében. A beregi népsegitésnek nem jelentéktelen eszköze az is, hogy jobb, jövedelmezőbb gazdaság- vitelre példát mutatnak s több községben népies mintagazdaságokat rendeznek be. A földmivelésügyi miniszter Ardánházán, Márok-Papin és Somon ilyen népies mintagazdaságok berendezését elrendelte. A magyar nép gazdasági kiképzése. Évről-évre nagyobb arányokat. ölt a nép téli gazdasági kiképzése. Mind nagyobb a résztvevők száma, s a beérkezett jelentések szerint ebben az évben a 25Ü0 helyen tartott népies gazdasági előadásoknak kétszázezer, a háromszázhusz helyen rendezett mezőgazdasági háziipari tanításoknak tizenkétezer, a száztíz helyen megtartott gazdasági sorozatos előadásoknak és két hónapra terjedő gazdasági tanításoknak tizenegyezer résztvevője volt. A mezőgazda- sági háziipari tanításokon végzett tárgyak összegét százezernél többre tehetjük, valamennyi a tömegrendelésre készített gyakorlati szükségnek megfelelő tárgy, melynek nyersanyaga minden dolgozni szerető ember kezeügyében van. A M E R I K A _______v Ma gyar acelmunkások Amerikában. Pitts- burgból, Eszakamerikából jelentik: A pitsburgi acélgyárakban évenkint több eset fordult elő, hogy a nehéz és veszélyes munkában szerencsétlenül járt emberek halálát a gyárak jelentéseikben úgy regisz- tálták, hogy az illetők eltűntek. így aztán gyakran megtörtént, hogy a szerencsétlenül jártak hozzátartozói néha évekig sem tudtak meg semmit a gyászos esetről. Most — mint táviratozzák — az ottani osztrákmagyar konzulátus átiratot intézett a hatóságokhoz, melyben az acélgyárakban dolgozó magyar munkásokat az Egyesült-Államok különös figyelmébe ajánlja. Magyarok pénze Amerikában. Hosszú és nehéz munkálkodás gyümölcse, egynéhány ezer dollár amelyet Amerikába szakadt véreink gyűjtögettek össze, ismét semmivé lelt egy amerikai bank bukása révén. Lorain város legrégibb bankja, a »Citizens Savings Bank« ugyanis becsukta kapuit, mert tisztviselői elsikasztották a szegény emberek betéteit. A bankbukásról a következőket jelentik: A bankot 1878-ban alapították s mint a legmegb’zhatóbb volt ismeretes a városban. A január 31-iki félévi leszámoláson a részvények még 3 százalékot jövedelmeztek, de rövid időre rá kimondták, hogy csődöt kérnek, miután a bank három tisztviselője, F. Kaneen pénztáros, H. B Walker helyettes pénztáros és D. F. Walker számoló annyit sikasztottak a bank pénzéből. hogy ez meghaladta az alap- és tartaléktőkét. A sikkasztás hirére a három tisztviselőt elfogták s az elyirai megyei börtönbe vitték, de másnapra kezesség mellett szabadon bocsátották. A loraini ma gyarságnak több ezer dollárja volt a bankban, igy a loraini római katholikus hitközségnek 500, a Szent István Király Betegsegélyző Egyletnek 600 dollárja s számos más magyarnak is volt ott elhelyezett, keservesen megszerzett nehány dollárja. Az első nap csak 57,000 dollárra becsülték a hiányzó pénzt, de az azóta tartó vizsgálatból kitűnt, hogy a sikkasztott összeg sokkal nagyobb s az elsikkasztott pénzt 132,000 dollárra becsülik. A három bűnös az elsikkasztott összeget elspekulálta. Valamennyien Lora- inba valók s a kezességett Lorain legelőkelőbbjei írták alá, köztük King polgármester.
