Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-23 / 16. szám
Megjelenik minden vasárnap SzerkMztíség és kiadóhivatal: SZATMÁR. Szent István-tér 9. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: BODNÁR GÁSPÁR. Előfizetési árak. Egész évre ... 4 korona (2 frt.) Fél évre .... 2 » (1 » ) Negyed évre . . 1 » (50 kr) VIII. évfolyam. Szatmár, 1905. április 23. 16. szám. A nemzet feltámadása. Krisztus Urunk feltámadásának ünnepe mindig nagy, vagy mint a régi jó időben nevezték, sátoros ünnepe volt a keresztény magyar nemzetnek. Lelke felemelkedett, megtisztult. Táplálkozott szelleme. Templomaiban öröménekre nyíltak ajkai. Lakása ünnepies szint öltött. Asztala rakottabb volt, mint akármely más ünnepségen. Az idők és emberek sokat változtak. Tarkább képeket láthatunk. De azért a feltámadás nagy hite ma is élteti, vigasztalja, megnyugtatja a jobb lelkek millióit és millióit. A feltámadásban lel igenis vigaszt az egyes ember, mint maga a nemzet. Ez a nemzet pedig éppenséggel. Mert atyámfiai alig vagyon nemzet, melynek annyi kálváriája volt volna, mint ennek a mi nemzetünknek. De volt feltámadása is! Csak a legeslegújabb nagy nemzeti küzdelmet vegyük fontolóra. A szomorú, néma csüggedést éppen a feltámadás napjaiban kezdik felváltani a felébredés, az újra való feltámadás első napsugarai. A haza bölcsének, Deák Ferencnek hires hasvéti cikke első zálogát kezdi alkotni a bekövetkezendő eseményeknek. Annak az eseménynek, mikor a király és nemzet oly hosszú, ijjesztő idők után megértik egymást. Mikor a királynénak, — nyugodjék haló poraiban — a mi drága Erzsébetünknek annyi tenger keserű könyei után megrezzen, felragyog az első öröm könycseppje. Husvét napja, a feltámadás ünnepe vagyon ma is. A nemzet kedélye nyomott, remény és aggódás közt várja a kavarodásból való kibontakozást. És látja az agg királyt, mint óhajtaná hű magyar népének nyugalmát, boldogulását. Mikor ifjú uralkodó volt — mellette állott nemzetünk őrző angyala. Aztán mindig velünk és mellettünk vala. Ah, be hogy nincs ő többé! Idézzük szellemedet, drága nagyasszonya nemzetünknek. Azt hisszük, hogy az agg fejedelem is idézi. Husvét nap, a feltámadás ünnepe vagyon ma is. És miként egykor, ma is a király nagy alkotmányos érzésében, bölcsességében, pártatlan igazság szeretetében bízik a nemzet, hogy nekie is leszen feltámadása. Igaz, méhében csendesedett el a feltámadás ünnepei alatt a politikának hullámfodrai. De ászén úgy is illik, hogy ezek a napok alatt a jó megfontolás, az okosságnak mérséklete hozza meg az annyira általánosan óhajtott nemzeti feltámadást, felébredést. A munkára, a nemzeti erősségnek kiépítésére, a nemzet gyökerének, a föld népének bol- dogitására. Úgy legyen! Öntözködés, piros tojás. Hej a fiatalságé most az élet! Husvét első napjának délutánján már készíti az üveget; — fogy a »rózsavíz« a patikából; a leányok meg kíváncsian találgatják : — Vájjon eljön-e ez, meg az, locsolódni, öntöz- ködni, már mint másnapra. Sok helyen úgy is (hívják a hétfőt, hogy hát »vízhányó.« Meri e nap aztán járja az öntözködés. Az apró fiuk verseket mondanak. A legények csapatostul jár-
