Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-09 / 14. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

109

zán. A Bor még Árpád idejében magyar személynév volt, amely valószínűleg ozmán eredetű, amely szürkét, fehéreset jelent. Árpád genealógiájában Hunor fia és Dama apja volt, aki a száznyolc nemzetség egyike lévén, birtokul az ország felosztásakor a déli részen kapott részt, nevezetesen Baranya- és Valkovármegyékben. A régi Valkomegye még Magyarországhoz tartozott; a mai Horvátország akkor sokkal lejebb feküdt. A régi Valkovármegyében voltak abban a korban a leghíresebb bortermő szőlők, amelyeket még Probus római császár ültetett. A Bor-nemzetséguek jutott ekképpen hazánk legelső szülőföldje s az ottani meghódolt lakosok megtanították azután a magyarokat a szólőmivelé- sére, az abból nyert ital élvezetére. Mikor később a magyar nemzetségeket Bor vitéz a gyűléseken szőlőtermésével megkínálta, azok el voltak az italtól ragadtatva s lassankint — mivel az egyes nemzetségek birtokait a nemzetségekről nevezték, igy az említett részt is »Bor«-nak, Bor földjének — a Bor-nemzetségről keresztelték el a megkedvelt italt is s a bor névvel, mint itallal, már a kereszténység fölvételekor találkozunk.

KISGAZD A.

Mákvetés. Nagyban való termesztésnél leghelyesebb a mákot minden más növénytől külön termeszteni igy a megmunkálása is könnyebb. A mákot legjobb, ha 30-36 cm.-es sorokba vetjük, amikor is leginkább elérjük vele a kívánt eredményt.

A galamb mint gyomirtó. Alaptalanul vádolják a galambot azzal, hogy a mezőre kirepülve ott kárt tesz a gabonában. Mert a galamb leginkább a gyom magvakat szedi össze s ezzel nagyban hozzájárul a földek tisztításához. Egy gazda buvárlata tárgyává tette a galambok takarmányszükségletét, lelőtt egy szántóföldről épen hazatérő galambot s felboncolva azt tapasztalta, hogy: (julius elején ezen galamb aznap már másodszor repült ki a szántóföldre, hol másfél órát időzvén, tele begvgyel szá- lott haza.) begyében 2944 gyommag volt, legnagyobbrészt kaszanyüg magva. Ezen rengeteg mennyiség azonban távolról sem annyi, mint a mit a galamb egész nap felszedegethetett, hiszen egy az, hogy a mag csak 1—2 óráig marad a begyben, aztán pedig a gyomorba jut, minélfogva az eleinte felszedett magok egy része már ott is lehetett — más meg az, hogy a galamb naponta kétszer háromszor is kirepül, minélfogva, ha egy napra a mondott ösz- szeg kétszeresét vesszük, inkább kevesebbet mondunk, mint sokat s még igy is egy galamb által egy nap elpusztitott gyom magvak száma nem kevesebbre rúgna 5888-nál. Feltéve már most, hogy a galamb csak 90 nap járna ki a földekre s hogy egy pár naponta 11.000 gyommagvat szedne fel, úgy ez a 90 nap alatt valami egymillióra menne. Csak hogy a galamb nem három, hanem hat hónapig vagy tovább is kijár a földekre, a miből el lehet képzelni, hogy mily rengeteg mennyiségű gyommagvat pusztít el ezalatt csak egyetlenegy pár is! Szeptember elején megint lelőttek egy galambot mely két óra hosszáig volt távol a búgtól s ennek a begyében 283 szem rozsot, 972 szem konkolyt, vadmustárt és szulák-magot talállak. Természetes, hogy a rozs-szemeket a galamb csakis valamely rozstarlóról szedegethette fel, vagy pedig elvetett tábláról olyanokat, a melyek nem voltak eltakarva, tehát úgy is értéktelenek voltak. De még e mellett mennyi gyom-magot szedett össze! Különben is a galamb,

lábán álló vetést nem szokott bántani, csak épen az elhullott szemeket szedegeti össze, a mivel pedig semmi kárt sem tesz, mert ezek a magvak ugv is elpusztultak volna.

Ha a tehén vérestejet ad, akkor jó az állatnak naponként kétszer egy-egy evőkanál salétromot adni, melyet egy liter vízben feloldottunk. Ezt pedig adjuk 2—3 napon át. Szokták alkalmazni a következő szert is: Vajban megsütnek vöröshagymát és azzal bekenik a beteg tehén tőgyéi. Azután a tőgyre vizes, e fölé pedig száraz ruhát tesznek. Ezeket szallagokkal jó erősen felkötik, hogy a nedves ruha fölmelegedjék s a benne levő viz csak lassan párologjon el. 7—8 óránkint a nedves ruhát másikkal cserélik ki. Ez a kezelés addig tart, mig a tőgy meg nem puhul s a baj el nem múlt. Ezen eljárást egy külföldi gazdasági szaklap ajánlja és sikeresnek mondja.

Egy óriási ökör. Az ez évi berlini hizó- marha kiállításon volt egy ritka nagyságú hízott ökör látható, a melynek magassága 2 méter a hossza pedig 36 méter volt, súlya pedig 18 méter mázsát nyomott. Ezen állat simenthali és pinzgani keresztezésből eredt, hazája pedig Tirol, kora csak 5 éves. Az állat tulajdonosa most a világ körül fogja mutogatni a ritka állatot.

Házi állatok létszáma az egész földön. A legújabb adatok szerint van a földkerekségén 67 millió drb. ló, 312 millió szarvasmarba, 104 millió sertés, 511 millió juh 32 millió kecske, 9 millió öszvér és szamár.

A bőr megkeményedése ellen. Gazdaemberen sokszor megesik, hogy átázik a csizmája, aztán pedig ha kiszárad, igen kemény lesz. Hogy tehát a csizmát a megkeményedéstől megóvjuk és mégis jól kiszárítsuk, éjszakára töltsük meg száraz zabbal, a mely a nedvességet magába szívja, a csizma bőre meg jó puha marad. A zabot azután megint ki lehet szárítani s a mondott célra egy hónapig is használni.

A fák mézgásodáaa. Igen nagy baj ez a csontárféléknél, a mely oly sok szép fánknak végére szokott járni. Ha nagyon erőt vett már a fán ez a betegség, akkor hiába vele bármit csinálni, el fog pusztulni, de ha kisebb mérvű még a baj s annak okát meg tudjuk állapítani, akkor még segíthetünk rajta. A mézgásodásnak több oka lehet. Az egész fát elönti a rnézga akkor, ha éretlen istálló-trágyá- val, vagy állati hulladékkal gondoltak állapotán javítani, ha végül jégverte, vagy a téli fagytól szenvedett. Mindezen esetekben nincs számára segítség ; ha ellenben a baj kismérvű és csak egyes helyeken mutatkozik, akkor mindjárt a baj kezdetén úgy lehet rajta segíteni, hogy a megtámadott seben keresztül hatoló és egymástól 3—4 miliméternyire eső függélyes bemetszéseket eszközlünk, a törzsön függélyes vonalakat huzunk a kés hegyével, úgy, hogy azok a seb felett és alatt mintegy 10 cm.-re terjedjenek. A következmény az lesz, hogy a mézgakép- ződés megszűnik és uj kéreg képződik a régi elhalt kéreg lehámlik. Ha ellenben nagyobb terjedelmű és idült sebbel van dolgunk, akkor először is leáztatjuk a megkeményedett mézgát úgy, hogy langyos vízbe mártunk egy zsák- vagy pokróc-szeletet, ezt