Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-05-29 / 21. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

171

rázzuk mindaddig, mig végre az üveg egészen jól megtelik. Ekkor bekötjük s hűvös helyre eltesszük.

A só, mint tejelés előmozdítója. Egy nagy magyarországi birtokon, nem régiben kísérletet tettek azon célból, hogy vájjon a sózásnak van-e valami haszna a tej szaporítására? És az eredményből kitűnt, hogy a só igen nagy mértékben elősegíti a tej szaporodását. Junius hó 20-tól julius 15 ig nem kaptak a tehenek semmi sót, s ez idő alatt 454 liter tejet adtak. Julius 18-tól 1-ső augusztusig 124 gram sót adlak a teheneknek naponta fejenként s ezen idő alatt 564 liter tejel fejtek tőlük, vagyis 110 literrel többet, mint sózás nélkül.

MI ÜJ S A €r ?

— A király Kolossváry Dezsőhöz. A király

Kolossváry Dezső altábornagyhoz, volt honvédelmi miniszterhez vőlegénysége alkalmából sajátkeziiteg meleghangú levelet irt. Többek között ezt Írja a király:

— Legyen olyan fényes a házasélete, mint aminő katonai pólyája.

— A trónörökös fia. Ferencz Ferdinánd főherceg felesége, Hohenberg Zsófia hercegnő-fiúgyermeknek adott életet, ügy az újszülött, mintáz anya jól érzik magukat.

— Krüger felgyógyult. Mentoneból jelentik, hogy Krüger Pál elnök már elutazott Mentoneból Svájcba. Az elnökkel, aki teljesen jól érzi magát, elutazott leánya, Eloffné gyermekeivel, továbbá Ear orvos ésEimans asszony.

A délvidéki kisgazdák gyermekei. A Délvidéki Földmivelök Gazdasági Egyesülete nagyszabású fiúnevelő-intézetet tart fenn Szegeden, amelyben állandóan 150—160 délvidéki kisgazdának németajkú gyermeke részesül hazafias nevelésben. A gazdasági egyesület mint Szegedről jelentik pünkösdkor az intézet 150 növendékét tanulmányútra vitte. Az ifjakkal nagyszámú egyesületi tag is részt vett a kirándulásban, amelyet Blaskovics Ferenc orsz. képviselő alelnök és Kraushaar Károly titkár és Striegl nevelőintézeti igazgató vezettek. A társaság, amely különvo- nalon kelt útra, bejária az Alduna minden nevezelesebb pontját: Orsovát, ahol a koronakápolnánál hazafias ünnepélyt rendeztek, Adakaleh-szigelet, Báziást, Herkulesfürdőt, a Vaskapuszorost. Herkulesfürdőn katonazenés tábori mise volt, amelyet Blaskovics apát celebrált. Az ifjak, kiknek katonás fegyelmezettsége kellemes meglepetést kelleti mindenhol, Karánsebes, Lúgoson tértek vissza Szegedre.

— Száznégy esztendős honvéd kérése.

Megható Írás érkezeti Torontói vármegyéhez. Egy száznégy esztendős 48-as honvéd, Veres Márton, bocsári lakos intézett a törvényhatósághoz kérvényt, amelyben hivalkozva a nagy időkben lett szolgálataira, nevezetesen Kiss Ernő vértanú tábornok holttestének felkutatására, kérte a törvény- hatóságot, hogy páratlanul hosszú életének utolsó napjait segélyével megkönynyitse. Az öreg honvéd kérését, mint Nagybecskerekről jelentik, tegnap tárgyalta a vármegye állandó választmánya s kétszáz korona évi segély megadását javasolta a törvényhatóságnak.

— Pellagra Biharban. Nem újság ugyan, de

szomorú, hogy a Biharhegység vidékén, mint már évekkel előbb tapasztalták, a románság közt előfordul a pellagra. Mint a Tiszántúlban olvasuk, az élesdi járásban Gény községben Bogye János 32 éves földműves pellagrában meghalt. A borzalmas betegséget a nyomor idézi elő. A szegény oláh nép romlott tengerivel táplálkozik s ettől kapja a pusztító, gyógyithatlan betegséget, amely, ha gyorsan elejét nem veszik rohamosan terjed.

— „Nem boldog a magyar.“ Halason Gál Mihály a múlt hó 14-én tartotta esküvőjét László Juliskával. Hétországra szóló eszein-iszom folyt mindakét lakodalmas háznál. Versenyeztek, ki jobban győzi. Tudósítónk csak a legényes háznál elfogyasztott nyalni-nyelni valóról szerzett biztos adatokat. — Ezek szerint ott. 500 vendégnél nem

sokkal kevesebb volt hivatalos, akik a 3 napig tartó cécón 500 kiló marhahúst, 3 borjut, 18 bárányt, 4 hízott sertést, 200 kiló halat, 470 darab apró baromfit és vadat. A falatozás mellé lecsúszott 27 hektoliter bor és 13 hordó sör. A lányos háznál véghez vitt pusztilásról közelebbit nem tudhattunk meg. De ennyiből is világos, hogy Halason nem sokan lehetnek egy véleményen Szemere Miklóssal ki azt tartja: hogy »nem boldog a magyar!«

— Összeomlott torony. A sopron-szentmár- toni róni. kath. templom tornya, mint Győrből írják, ösz- szeomlott. Éjszaka lévén, a hatalmas torony összeomlása emberben kárt nem okozott, sőt a szomszédos házak is sértetlenek maradtak. Az összeomlás valami nagy meglepetést nem okozott, mert ép a napokban akarták megkezdeni a renoválási munkálatokat.

— Jégverés. Sümegről jelentik: A Sümeggel szomszédos Cabrendek község határát a jég teljesen elpusztította. A községben óriási kiterjedésű szőlőhegyek vannak és a lakosság legnagyobb részének ez a fő jövedelmi forrása. A vihar számtalan embert kenyerétől fosztott meg. A vihar egy óra hosszat tartott és a hegyekből nagymennyiségű kövét, fát és földet söpört a községbe, mely sok ház falát bedöntötte és a viz behatolt a lakásokba. A szélvihar évszázados fákat tövestül kicsavart a földből. A vetésekben a vihar nagy kárt tett, különösen a rozsban, amely a vihar előtt különösen szép volt. Csatarendekről a vihar Sárosd, Gyepü-Kaján és Káptalanfa községek felé vonult, hol szintén óriási kárt telt — Zala-Szent-Györgyön éjjel lepte meg a vihar a lakosságot és csak reggel vették észre az óriási csapást. Öreg gazdák is alig emlékeznek lyen jégverésre. Ez a vidék is nagy Ínség elé néz.

— A megijedt vőlegény. Meiszner Rudolf

göttingeni egyetemi tanár 56 éves kora létére eljegyezte egy bécsi gyáros 23 éves leányát. Csak az eljegyzés után támadt kétsége, vájjon illik-e ez a fiatal leány az ő éleme- dett korához, nem lesz-e természetellenes ez a házasság'/ Arra a meggyőződésre jutott, hogy ő bizony nem illik menyasszonyához. De a férfias következtetést nem mci te levonni okoskodásából, hogy visszaadta volna a jegygyűrűt» hanem a kitűzött esküvő elől gyáván kerekei oldott. Eltűnt. Ismerősei, a kik előtt többször kifejezte kételkedését, hogy még sem lehet boldog a házassága ilyen korkülönbség mellett, meg vannak győződve, hogy valóban esküvője elől szökött meg.

— Egy megvadult bika áldozatai. Magyo- rós községben hal emberéletet pusztított el egy megvadult bika. Délután nagy vihar vonult keresztül a község határában, amitől a község hatalmas bikája megdühödött. Először is a csordást, Tűri Józsefet kapta szarvára, néhányszor megforgatta a levegőben, majd pedig oly erővel csapta a földhöz, hogy a szerencsétlen ember szörnyethalt. A bika azután a falu felé rohant s útközben Vétkes Juliánná tizennégy éves és Ragács Viktória tizenhárom éves kis leányokat taposta agyon. A bősz állat rohant tovább. Mikor a község szélén levő pásztorházhoz ért, ahol a bikaistálló van, a nyitott kapun berontott s az udvaron Türinét és két kis gyermekét megtámadta. Türiné nem tudott menekülni s őt az udvaron taposta agyon a vad állat. E közben Türiné két kis gyermeke bemenekült az istállóba. Ijedtükben azonban elfeledték az ajtót becsukni s mikor a bika az édes anyjukat már halálra gázolta, berohant az istállóba, ahol a két gyermeket összeroncsolta. Az összefutott emberek vasvillákkal jöttek a dühös állat megfékezésére, — de csak nagy nehezen tudták megláncolni az állatot és csak ezután tudták a pásztor két kis gyermekének összeroncsolt holttestét kivenni a bika lábai alól. A szerencsétlenségért az elöljáróság ellen megindították a vizsgálatot

— Aki a más pénzét osztogatja. Székesfehérváron Nyuli István ráchegyi jómódú gazda nyilván nagyon sokat foglalkozott a szociálizmus tanával, amely lelkének egyensúlyát egészen megbolygatta. A szerencsétlen ember a napokban bérkocsin sorra járta a hivatalokat, többek között Gánczy Flóris közjegyzőnél és Szaby József dr. ügyvédnél is megfordult s kérte, hogy adják át a neki járó húszezer koronát, amelyet ő fog kiosztani a szegények