Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-02-21 / 7. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

55

köteles bor fogyasztási adóilleték lefizetése nélkül is beraktározható, s ennélfogva a fogyasztási adó lefizetése előtt is képezheti a kereskedelmi forgalom tárgyát.

27. §. A fogyasztási adó csak akkor és az esetben fizetendő, ha a bor a szabad raktárból a székesfőváros területére vitetik ki.

29. §. A 15. §-ban foglalt apadáson felül kons- talált hiányokért, nemkülönben a bor szabályszerű kezeléséért és az ennek elmulasztásából netán eredő minden kárért a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete szavatol.

Kivonat a díjszabályzatból.

Fekbér 1 rekeszért egész vagy megkezdett hétre K 475, egy hóra K 21-—, egy évre K 245-—. Fekbér x/2 rekeszért egész vagy megkezdett hétre K 2 50, egy hóra K ír—, egy évre K 125.—. Kezelési dij az eladásnál elért brutto ár után 5o°/0.

A Regulák a csikóneveléshez. Első regula itt, hogy az egy éven aluli csikóknak kell legjobban kedvezni. Minden állatnál, de a csikóknál is, egy éves korig annyit kell adni azoknak, a mennyit megesznek é9 pedig a lehető legjobbat, Fejenkint 2—3 kg. zab, hereszénát pedig, a mennyit megesznek, legyen a fiatal csihók takarmánya. Az egy éveg túli csikóknak elégséges a második évben csak 8 kg., a harmadik évben 10., a negyedik évben 12. szálashere, ha az jó és nem ázott vagy penészes. Ha nincs elég takarmány, egy kiló já herét egy kiló korpával célszerű pótolni. Répát csak csemegének kell adni a többi takarmány mellett, tehát csak 1—2 kgmot fejenkint és naponkint a többi takarmányok mellett. Legjobb e célra a sárgarépa, a melyből kevesebb is elegendő. Fődolog a helyes takarmányozáson kivül az, hogy a csikók nyáron legelőre járhassanak, de télen át is eleget futkároz- hassanak, mert istállóban nem lehet jó lovat nevelni.

Hol élnek a legtöbb emberek ? A mérsékelt éghajlat alatt levő országok lakói tovább élnek, mint azok, akik a fórró, vagy sarki hideg éghajlat allatt élnek. Németországban, Angliában és Németalföldön átlag ezer ember közül hetvenhét éri a hetvenes kort, Dániában nyolczvan- négy, Svédországban nyolczvannyolc, Norvégiában pedig kitencven. Oroszországban az északi tartományok lakói rendesen tovább élnek, mint a délen lakók, Magyarországban, Ausztriában és Portugáliában már csak hetvenegy ember éri meg az aggkort ezer közül. Spanyolországban csak ölvnenyolc, Görögországban ötvennégy, Kelct-Azsiá- ban pedig negyven. Legtöbb a hetvenesztendős ember Franciaországban, a hol ezer közül százhuszonhét ember oly szerencsés, hogy éleiének a hetvenedik évét megéri.

mi ÚJSÁG?

ŰPF Összes előfizetőinknek megküldjük újságunk néhány számát tekintet nélkül arra, hogy előfizetésüket rendezték-e vagy nem ? Azontúl kénytelenek leszünk a hátralékos olvasók lapját beszüntetni. Kérjük tehát tisztelettel olvasóinkat, hogy előfizetésük ügyét a napokban rendezni szíveskedjenek1

Szerkesztő-kiadó.

— A hercegprímás betegsége. Magyarország hercegprímása Vaszary Kolos bíboros nagy beteg volt. Most azonban már túl van a veszedelmen. Király ő felsége is részvéttel volt a népszerű főpap iránt.

— Szatmár vármegye uj főispánja. A hivatalos lap febr. 13riki számában a következő királyi elhatározást közli :

A belügyminisztérium vezetésével megbízott magyar

miniszterelnököm előterjesztésére Kristófig József országgyűlési képviselőt Szatmár vármegye és Szatmárnémeti szabad királyi város főispánjává kinevezem.

Kelt Bécsben, 1904. évi február hó 7-én.

Ferenc József s. k.

Gróf Tisza István s. k.

— A sorozást megint elhalasztották. A

honvédelmi miniszter a múlt évben is már elmaradt sorozás megtartására újabb határnapokat tűzött ki, még pedig március 21-től ápril. 30-ig, vagy pedig ha ekkor sem lenne megtartható ápril 6-tól május 10-ig.

— Kitüntetés. A király Csenge Dánielnek, a borsod-miskolc gőzmalom munkásának, sok évi buzgó szolgálatai elismeréséül, az ezüst érdemkeresztet adományozta.

— Beszéljünk japánul. Dalmácia tanulmányozására utazik most egy vidám képviselő-társaság Rákosi Viktor vezetése alatt. Ahol pedig Rákosi Sipulusz ott van, a jó kedv sem hiányzik, miként az alábbiakból is élénken kitűnik. Fiúméban vacsorázgatott a társaság s mi természetesebb, hogy a japán háborúról sok szó esett. Rákosi Sipulusz azt állította, hogy a harctérre csupa magyar újságírót kellene kiküldeni tudósítónak.

— Miért ?

— Mert a magyar nyelv nagyon hasonlít a japánhoz.

_ *7 9

Há

t például nem egész japánul hangzik ez — mondá Sipulusz, poharát felemelve — ko-cin-tsunk-csak.

Poharak csöngése és jajgatással elegy derültség következett ezután.

— Nyári zivatar — februárban. Érdekes

természeti jelenség Iliiét jelentik Sásdról. Sásd és vidéke felett valóságos nyári zivatar tört ki febr. 12-én délben1 melynél még a télen szokatlan menydörgés sem hiányzott. Mintegy tíz percig tartott a langyos eső, mely a nagymértékben elszaporodott mezei egereket nagyrészt elpusztította.

— Fekete róka. Az idei téli vadászatok valóságos szenzációi a nagy urak vadászati szórakozásainak. Ugyanis Dóri Jenő Dombóvár környékén nemrégiben egy fehér nyulat lőtt, Szemennyei Mihály jegyző pedig fehér vadmacskát. Az érdekes és ritka vadak mellé járul most báró Fiáth Elemér tolnamegyei tb. aljegyző, legújabb vadászzsákmánya egy róka, melynek lábai, hasa, feje és farka egészen fekete voll, farkának vége tiszta fehér volt, csak a háta volt eg}' kissé vörhenyes. A báró az érdekes vadat kilömette.

— A bóra áldozatai. Az Adria-tengeren a

mull héten óriási bóra dühöngött, mely már halálos szerencsétlenséget is okozott. Kerző szigete mellett a vihar a parthoz vágott egy vitorlás hajót, mely összezuzódott, a rajtalevők közül öt ember a vízbe fulladt.

— Hát iszen ott vót az egész falu. Bement

a székely Csik-Szeredába és bekopogtatott egy ügyvéd irodájába. Ahajt levevé karimás kalapját s megnyomkodván néhányszor a hüvelyk ujjával, megszólal nagy alázatosan.

— Tekintetes, nagyságos, magyar, királyi ügyvégy- orvos ur, valami ügyes-bajos dolgom arányában jöttem el magához.

Az ügyvéd biztató felszólítására elmondja az esetben. — Végén a bűnügyi históriának, megkérdi az ügyvéd a székelyt:

— Hát mondja atyámfia, van-e tanúja ?

A székely atyámfia kiáltotta :

— Az egész falu, tekintetes ügyvégy ur. Hát iszen ott vót az egész falu . . .

— Kettő is elég. Csak kettőt diktáljon be.

— Ketlőtt ?

És felhők jelentek meg barázdás homlokán.

— Akkor jó lesz haza menni s beszélni azokkal a tanukkal előbb . . .

— Rossz tréfa. Jezvin községben Raduleszku György birtokos lakomát rendezett ismerőseinek. Mikor a jókedv már tetőpontjára ért, fölállt a házigazda barátja, Nikits Simon és pohárköszöntőt mondott. Azután le akart ülni, de Raduleszku tréfából elkapta alóla a széket s Nikits