Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-03-27 / 12. szám
94 MAGYAR FÖLDMIVELŐ a ki sutyonban Vállal. Megköszülyözte tehát az asz- szonyt úgy, hogy utána az asszony el is szenderült. De örökre, mert a sok vérvesztés miatt meghalt. Tanuljuk meg ebből az esetből, hogy az ilyen műtéteket, érvágást, köszülyözést orvos nélkül soha se engedjünk magunkon végeztetni. Az orvos tudja azt csak megmondani, hogy szükség van e arra, vagy egyáltalán mit kell tenni, ha fáj valamink vagy áltálában betegek vagyunk. — Igen ám, de az orvosnak fizetni kell. Természetes. Hát a borbélynak nem kell? És vájjon azért a pár garasért nem-e sokszor életünket mentjük meg. Sok családapa, anya gyermekeit az árvaságtól szabadítja fel. _____KIS GAZDA, A cserebogarak irtása. A földmivelés- ügvi miniszter körrendeletét intézett a hatósághoz a cserebogarak pusztítása tárgyában. A cserebogarak minden három évben töméntelen számban szoktak megjelenni, de az ezt megelőző évben rajzanak. A rajzás tehát ez évre esik, miért is felhívja a haló- j ságot, hogy a kártékony rovar elleni védekezésre figyelmeztessék a lakosságot. Ez annál fontosabb, mert a cserebogár némely évben egész határokat tönkre tesz s igy nagyon is helyén való a gazdák figyelmének felkeltése. Hogy kell a krumplit korán termésre hozni? A »Yiklor-hallhetes« krumplit beültetjük 12 centiméteres cserepekbe, jó homokos gyepszin földbe. E beül tett cserepeket elrakjuk növényházainkba melegebb helyekre s mindaddig ott tarljuk, mig a krumpli jól be gyökerezik, midőn már lát- | juk, hogy a gyökerek a cserépben levő talajt egész behálózták, akkor egy jól elkészített melegágyba 50 centiméter távolságban elültetjük, mely melegágyba 40 centi vastag talaj-réteg lehet. A mint hajt a krumpli, kevéssé locsolni és levegőzni kell folytonosan, mikor csak az idő engedi. Márciusban már j kezd kötni a krumpli, azért ez időszakban meleg napos időben az ablakokat is le lehet szedni, hogy a szabad levegő is érje. A férgekre nagyon kell vigyázni, hogy a krumplit meg ne sértsék; azért igen jó. ha a melegágy-földet félig fagyos állapotban átrostáljuk, mely munka közben a férgek mind elpusztulnak. Május havában már lehet uj krumplit az asztalra felszolgálni. ' Korai ugorka termesztése. Aki nem rendelkezik is melegágygyal, elég korán termeszthet ugorkát a következő módon: Középnagyságú virágcserepekbe el kell az ugorka-magvakat március hó közepe táján vetni, olyan földbe, amely kövér homok és jó kertiföldkeverékből áll. Egy-egy virág - cserépbe három szem ugorka magot vetünk el, háromszögben, a cserep szélétől úgy egy hüvelyknyi távolságban. Megjegyzendő, hogy a vetésre ne tavalyi, hanem régebbi, többéves magot használjunk, mert a tapasztalás azt mutatja, hogy az ilyen régi magból termékenyebb növények fejlődnek, ami különben a dinyénél és töknél is igy van. Amint a magot mondott módon elvetettük, tegyük enyhe, meleg helyre a cserepeket, s a kikelt növényre nagyon vigyázni kell a cserépből való kivételnél, hogy a föld egy csomóban, mindenestől kijöjjön, nehogy a gyökerek megsérüljenek. A trágya földibe, valamint az ugorka körül is, jó minőségű, termékeny földet terítünk. Ha szükség esetén a locsolásról gondoskodunk. az igy kiültetett nyövények gyors növekedésnek fognak indulni és sokkal előbb teremnek, mint a közönséges módon vetett ugorka. A tavaszi időjárás tudvalevőleg nagyon szeszélyes lévén s mivel a kései fagyok felől az ember soha sem biztos, szükséges olyan napokon, midőn fagytól lehet tartani, a kis növényeket nagyobb virágcserepekkel, vagy nádból, szalmából, deszkából stb. készült boritokkal befedni, mig a fagyási veszély el nem múlik. A csirás burgonya etetése. Tudjuk, bogy tavasz felé erősen kicsirázik a burgonya, kivált melegebb pincékben, de azért igen sokan minden aggodalom nélkül föletetik azt állataikkal s ennek következtében esetleg előálló betegségeket mindennek tulajdonítják, csak épen a csiráknak nem, Pedig bizony azok sokszor igen veszedelmes betegségeket idéznek elő, melynek ismertető jelei a következők: az állat hirtelen elveszti étvágyát, lecsüggesztett fejjel áll a jászol előtt, lábait mereven szétfeszítve. Az érverés gyors, a szemek mintha meg volnának bővülve. Ha kivezetjük az ilyen állatot az udvarra, támolyog jobbra-balra, meg-meg rogyik, majd össze is esik. A mint ezen tüneteket észreveszszük, rögtön hagyjunk fel a burgonya-etetéssel, adjunk a jószágnak egyáb jó tápláló takarmányt s egy hét alatt helyre áll. Hogy azonban ezt az elmondott burgonya-betegséget elkerüljük, ha csirás a burgonyánk, etetés előtt tisztittassuk le azt, s akkor aztán a burgonya veszedelem nélkül lesz etethető, mert a betegséget okozó mérges anyag csakis a csirában foglaltatik. HÁZI-ASSZONY. A pulyka mint kotló. A fiatal pulykát, tyuk és kacsatojások kiköltésére nagyon jól lehet használni. Nem mindig lehet a tojótyukokkat költetni ki a tojásokat, mert rendszerint a jó tojótyúk rósz kotlós, és nem szívesen ül az alája tett tojásokon- Kitűnő kotlósak a pulykák, különösen a fiatalabbja. a melyik még nem nehezedett el. Rendkívüli kitartással ülnek a tojásokon, s gyakran kétszer egymásután is lehet velők költetni. Nagy előnye a pulv- kákkal való költésnek az, hogy sok tojást lehet alájok rakni; 25, sőt 30 tyúktojást igen jól. költenek ki egy ülésre és igy, ha egy nyáron kétszer köttetünk a pulykával, 00 darab csirkét könnyű szerrel kikölt egy. A költésre szánt tojásokról. Gyakran rosz- sznl sikerül a kölltetés, a minek oka leginkább az szokott lenni, hogy nem vesszük figyelembe azon szabályokat, a melyek e tekintetben megtartandók volnának. Tudni és megtarlni kell tehát e dolognál a következőket: A költésre szánt tojásokat mindjárt a letojás után ki kell szedni a fészekből, a fészekeket naponta egvszer-kétszer meg kell nézni, hogy p. o. a reggel tojt tojásra valamely tyuk botolni ne kezdjen. A tojások, ha esetleg ellennének piszkitva, langyos vízben megmosatnak s száraz ruhával meg
