Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-03-20 / 11. szám

MAGYAR FÖLDMIYELÓ

87

A rétek tavaszi trágyázása és ápolása.

Hogy a réteket is szintúgy trágyázni szükséges, hogy sokat teremjenek, mint akármi mást, affelől ma már az értelmesebb gazdák tisztában vannak. A műtrágya nem mindenütt vált be a rétekre, annál inkább azonban a komposzt, trágyalé és istállólrá- gya. A szalmás istállótrágyát lehetőleg korán alkalmazzuk, mert ha elkésünk vele, a szalma már nem korhad el többé, hanem a fü által fölemelve, kiszárad és annak a jóságát nagyban rontja. Legke- vésbbé célszerű a tárgyát március végén vagy áprilisban alkamazni, mert ekkor rendszerint száraz, szeles idők járnak, melyek a tárgyázott egész hatását kockára teszik; mig ha a trágya jól megázik, a hatékony alkotórészek a talajba kerülnek és jó hatásukat érvényesítik. Ha már a trágyázással megkéstünk, akkor még jobb addig várni vele, mig a fünövés megindul és a trágyát eléggé beárnyékolja ; az ilyen trágyázás legelőkön ugyan nem örömest legel a marha, azonban minél több fü lesz ez időben letaposva, annál feltűnőbb lesz későbben a trágya hatása. Hogy a kihordott istállótrágyát azonnal szét kell teregetni, az magától érthető s itt ezt soha el nem mulaszszuk. Hlmohosodott. hézagos növésű réteket, legelőket felültrágyázással alig lehet megjavitni többé, alkalmazzunk bár komposztol. istállótrágyát, akár pedig műtrágyát: az ilyen réteket legcélszerűbb lesz felszántani, és gazdagon megtrágyázván, újból bevetni. Ezt Schleswig Holsteinban következő módon eszközük : Oszszel feltörik és pedig elég mélyen, azután íavaszszal jót kiboro- nálják és zabot vagy zabosbükkönyt vetnek bele, mit újból beboronálnak; erre szalmás trágyát hordanak reá, mit lehengereznek. Ily módon legtöbbször jó termésre is számíthatunk. Aratás után azonnal feltörik a tarlót és azt őszszel még néhányszor elegyengetik; télen vagy rá következő nyáron meg- márgázzák és tiszta ugart tartanak, de többször és jó mélyen felszántják; igy marad tavaszig, midőn lóher és fükeverékkel elvetik, védnövényül zabot használva. Az ily módon létesített uj rét, ha évente csak kevés trágyát kap is, igen szép terméseket ád és sok éven át teljes sikerrel használható. Ha trágyát nem kap is a rét, különösen ha el van moho- sodva, el ne mulaszszuk, hogy mihelyt jól meg szikkad, erősen megfogasoljuk, ez felér magában véve is egy kis trágyázással.

_____M X U J S A 0 ?

Ne

mzeti ünnepek.

Márc. 15-én ez esztendőben is e pirkadó tavasz hasadásán nagy, országos nemzeti ünnep vala.

Városokban és községekben, egyesületekben és iskolákban meggyujtották a hazafias érzés lángját. Az öregek a visszaemlékezés jóleső, az ifjúság a tetrevágyást jelző könyei rezzentek meg a szemekben.

Senki sem parancsolta, hogy ünnepeljünk. És mégis nagy ünnepet ültünk. Mert e nép érzelme oly természetesen fakad, mint a virág, melyet napsugár éleszt. A szabadság nagy eszméjét is élteti és erősiti, gyümölesözteti az az erő, mely csudás módon olt terem már a tavasz legelején levő magyar fiúban és honleányban is. Jól van ez igy is ! Az igaz érzelmek csak találják meg a maguk medrét, hogy szabad folyását ne gátolja semmi sem.

— Az Örvendező király. A magyar országgyűlésen bekövetkezett váratlan fordulat végtelenül jól esett

a királynak. Még abban az órában, melyben a fordulatról értesült, táviratot intézett a király Tisza Istvánhoz s a politikai helyzet kedvező fordulása alkalmából legmelegebb elismeréséről biztosította magyar miniszterelnökét. S hogy a király öröme az egész magyar nemzetnek is szó], azt igazolja egy mulíkori félhivatalos híradás, hogy a király már a legközelebbi napokban, a jövő hél második felében hosszabb tartózkodásra Budapestre érkezik. Ugyanez a félhivatalos tudósítás azt is jelenti már, hogy a király budapesti tartózkodásának idejére több udvari ünnepség van tervezve. Csak májusban akart közénk jönni, de most már a legközelebbi napokban ellátogat megbékélt magyarjai közé.

— Örökimádási templom. A fővárosban az Erzsébet királyné emlékére emelendő örökimádási templom hosszú vajúdás után immár közeledik megvalósuláséihoz. A Templomépitő Egyesület Aigner Sándor épilész tervét kivitelre elfogadta s az építést az Üllői-uton, a Bokréta- és a Viola-utcák között fekvő telken már most a tavaszszal megkezdik.

— Percei Miklós halála. Percei Miklós 48-as honvédezredes, volt főispán Baján meghalt. Az elhunytnak nemcsak életpályája volt változatos, de változatos volt magában a szabadságharcban viselt szereplése is. Résztvett a szerencsétlen emlékű kassai ütközetben, ahol ágyúit és tüzéreit az osztrákok mindenestül elfogták. De ott harcolt Szent-Tamásnál is, ahol vitézségével a szabadságharcnak ezt a legvéresebb diadalát Percei Miklós eldöntötte. Végül résztvett a temesvári ütközetben is, ahol a honvédek dicsősége véres alkonyba fuladt. A szabadságharc után Percei előbb Európában bujdokolt. azután Amerikába menekült, a hol nyelvmesterkedett később borkereskedelemmel foglalkozott, és illőbb hadat is szervezett idegen államoknak. A magyar alkolmányos éra fölviradása Perceit is hazahozta s itt egyidőben főispáni állást is viselt. Élete utolsó napjait Baján töltötte-,- ahol a szabadságharcnak ezt az eleven dicsőségét osztatlan hódolat és rajongás környezte.

— Bánffy Dezső lemondása. A hivatalos lap

a következő királyi kéziratot közli :

Kedves báró Bánffy! Előterjesztett kérelmére Önt a magyar főudvarmesteri méllóságtól ezennel kegyelem- ! ben felmentem.

Kelt Bécsben, 1904. évi március hó 5-én.

Ferencz József s. k.

Gróf Tisza István s. k.

— Hát a politika? Megszavazták felnit a képviselőházban és letárgyalták az újoncokról szóló javaslatot a főrendiházban is. A képviselők nagyrésze haza rándult, hogy jelen lehessenek a márc. 15-iki nemzeti ünnepen. A képvi| selőházban minden csendes. Most tárgyalják az úgynevezett idemnilási (költségvetés helyett felhatalmazás) javaslatot. A kormányzat egy félévi haladékot kér. Ezt a javaslatot már talán megszavazzák mikor e sorokat olvasod atyámfia. A kék adókönyvek tehát előkerülnek az asztalflókokból. Mert adót kell nyomban fizetni. A kormány különben Ígéretet tett, hogy az adóhátqplékosokkal méltányosan fog elbánni.

— A Hangya beszámolója. A Magyar Gazda- I szövetség központi fogyasztási és értékesítő szövetkezete, a | Hangya, most teszi közzé múlt évi mérlegét s a működéséről beszámoló igazgatósági jelentést. A központhoz ezidő- szerint 450 szövetkezet tartozik, ebből mintegy 130 a múlt évben alakult. A Hangya múlt évi forgalma elérte az 5 millió koronát. Az ellenőrzési költségek közel 50.000 korona összeget emésztenek fel, de csakis a szigorú ellenőrzéssel érhette el a Hangya, hogy a szövetkezetei közül 6 éves fennállás alatt egyetlen egy sem bukott meg. Tizenhármat a vezetés hiánya miatt kellett feloszlatni. A szövetkezet tisztviselőinek száma ma több mint 80. — A mull évi nyereség 2,1640 korona 25 fillér, alaptőkéje pedig 126.900 korona. Évi közgyűlését április hó folyamán tartja meg.

— Pálinkamérgezés. Krassó-Szörény vármegye egyes községeiben gyakran fordultak elő a legutóbbi időben pálinkamérgezésböl kifolyólag halálozások. A hatóság megállapította a vizsgálat folyamán, hogy a pálinka ólommal volt megmérgezve. Ehhez hasonló eset történt most Bánya, Rudária és Lapusnik községekben. Az említett