Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-12-11 / 49. szám
394 MAGYAH FÖLDMIVELŐ annak minden idejét, erejét a belterjes, vagy kerti gazdálkodásnak kell szentelnie. — Kertjével egy és ugyanazon tagon kell laknia családjával, cselédeivel, állatjaival s egész majorságával. Ugv kell itt berendezkednie, hogy mindennek meglegyen a maga helye, fűnek, fának, házi állatnak stb. Kellő berendezés, helyes és arányos beosztás a belterjes, vagy kerti gazdálkodásnak sok ágát karolhatja fel a haszonkertészetnek. Mit foglal magában a belterjes gazdálkodás ? A belterjes vagy kerti gazdálkodás magában foglalja az összes termesztményeket, melyeket kisebb nagyobb mértékben a piacok részére haszonnal, üzletileg óhajtuflk kezelni, s abból jóval több jövedelmet szándékozunk kapni, mint az őstermelésből. — Nem zárja ki, sőt nem is szabad teljesen az őstermést mellőznünk, foglalkozni kell azzal továbbra is. de nem kizárólag azzal. A cél az, hogy a magyar kisgazdák jövedelmüket tetemesen emeljék, melyet csakis a belterjes vagy kerti gazdálkodással lehet elérni. — Az őstermeléssel tehát csak annyiban foglalkozzon az aki a belterjes gazdálkodásra határozta magát, s az elsorolt előnyökkel rendelkezik, amennyivel házi szükségleteinket fedezzük. A belterjes, vagy kerti gazdálkodás minden legkisebb ágazatára nem lehet kiterjeszkedni, mert az szerfölött sok anyagot foglal magában, mindazon által kiterjesztettem figyelmemet mindazokra, melyek a főbb ágazatot képezik, s leginkább figyelemre méltók. Antal gazda. KIS GAZDA. A gazda számadása. A mai nyomasztó gazdasági viszonyok között ugyancsak számolnia kell magával a kis gazdának még a legapróbbnak látszó kiadásokkal szemben is. Minden kigondolható foglalkozásnál végeredménykép arra törekszünk, hogy jövedelmet érhessünk el; nagyon természetesen — mert csak úgy boldogulhatunk, ha bevételeink kiadásainkat felülmúlják. Ezen néhány sornak az a czélja, hogy a »bevétel és kiadás» lényegét mint a gazdálkodás fokmérőjét, a kis gazdával megismertesse. Hogy vagyoni állapotunkat minden pillanatban pontos figyelemmel kisérhessük, hogy kiadásaink nem emésztik-e föl bevételeinket, továbbá terményeinkből, haszon marháinkból mily hasznos vagy káros eredményekei tudunk fölmutatni — mindezeket csakis akkor vagyunk képesek egész pontosan megítélni, ha számvitelt vezetünk, vagyis; ha bevételeinket és kiadásainkat az egész év folyamán pontosan vezetjük. Kevesen vannak olyan kis gazdák, akik tényleg számvitellel foglalkoznának. És miért ? Mert ők a jegyezgetést egy szükséges rozsznak tartva — figyelemre sem méltatják. Pedig ha az év vége elközel- gett s belé tekintenek az egész év alatt lelkiismeretesen vezetett számvitelünkbe, mint munkálkodásunknak hiú tükrébe abból kiszámithatlan hasznost s tájékozást meríthetnek a maguk előnyére, merem állítani, hogy semmi sem ösztönzi úgy a kisgazdát a nagybirtokost vagy kereskedőt, iparost jövedelmének még nagyobb fokra való emeléséra. mint éppen a számvitel. Ha tehát a gazda haladni, az eddiginél nagyobb haszonnal, okszerűbben és olcsóbban akar gazdálkodni, tovább ha állatait okszerűbben akarja takarmányozni, ismét csak számvitelre van szükségé. Szakítson tehát a kisgazda a régi módszerrel s ha eddig nem vezetett számvitelt, ezután azt el ne mulaszsza mert csak javára, hasznára s nagy előnyére leend az. Tudjuk jól, hogy a mai időben a birtok csekély jövedelmezőségét a nagy adókban vagy a kedvezőtlen időjárásban keresi a gazda; pedig egy részben nincs igazsága ebben a gazdának ; mert gondolkozzunk csak, — hogy tudjon a gazda magának egész évi munkálkodásától, fáradságától csak halvány képet is alkotni, ha számvitele nincs, ellenőr nélkül áll, nincs kihez fordulna tauácsért. — pedig ha számvitele megvolna abban hü tanácsadóra találna s az oly sok kérdésre megfelel, mire a kisgazda azelőtt nem is gondolt. De ő ne is csodálkozzék ám ezen. Mert ha ő egyszer nem tudja, — hogy mibe került búza földjének megművelése?, a termény előállítása?, a trágya kihordása?, a szántás ?, a vetőmag mennyisége ?, a boronálás ?, tisztítás?, cséplés? stb. stb., hogy tudhassa akkor, hogy birtoka jövedelmezett-e valamit vagy pedig nem. Természetes következménye azután, hogy számvitel nélkül magával nem vethet számot, — a kisgazda — olyan mint a tengeren eltévedt hajó iránytű nélkül — nem tudja azt. hogy kevesebb kiadással ugyanannyi terményt előállilhat-e vagy ugyanannyi költséggel még többet érhet-é el? Ha tehát a gazda a mai világban tanulni, haladni, s okszerűen gazdálkodni akar: tegyen félre minden ósdi gondolkozást s vezessen ezentúl számvitelt. Kitüntetett mintagazda. Méry Vince nagymegyeri lakost a földmivelésügyi miniszter azzal bízta meg, hogy kis földjén okszerű gazdaságvitelt kezdjen. Ezért Méry jó tenyészállatokat, kisebb gazdasági gépeket kapott. Méri valóban méltó volt a bizalomra, egészen uj üzemtervek szerint gazdálkodott, jövedelmei felszöktek. A szép példa vonzott, az újfajta gazdálkodást a komárommegyei kisgazdák követték. Tallián földmivelésügyi miniszter kitüntető oklevelet küldött a derék gazdának, melyet Sárkőzy Aurél főispán szép beszéd kíséretében adatott át. HÁZI-ASSZONY. Jó sonkapác. 10 kiló húshoz veszek 1 kiló sót, 36 gramm salétromot, ugyanannyi sárga cukrot és 6 liter vizet, ezeket felforralom és ha kihűlt, a húsra ráöntöm. Az a fő, hogy a húsokat a pác egészen ellepje. Lehet több vagy kevesebb mennyiséget készíteni. Ha a sonkák nagyok 6 hét kell, mig kész lesz, ha azonban kisebbek, hamarabb is kiszedhetjük a pácból. Muskátli virág teleltetése. Néha annyi muskátlink tenyészett nyáron át, hogy nincs elég cse-
