Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-12-04 / 48. szám

382 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Lehetetlenség, hogy félreállva, nem kö­zönynyel, de vérző szívvel sokáig szemléljé­tek ezt a nagy kavarodást, A magyarnép millióinak sóhaja, esdek- lése száll felétek és keres fel még önkény- tesen választott magányotokban is. Felétek integetünk és kérünk, remegő aggodalom és kétségközt esdeklünk nektek: lépjelek elő és keressétek az arany fonalat, mellyel a ketté vágott nemzetet újra össze­fűzni lehessen. E nagy történelmi időkben, reátok tör­ténelmű hivatásu férfiakra vár: meglalálni a kibontakozásnak kulcsát. Hej, mert békés munkálkodásra van szük­sége e népnek. Tudjátok! Elismeritek? Ám akkor teljesítsétek gondviselésszerü kötelességteket! Adjátok meg a nemzetnek e munkás­ságra való — csendes, békés időt! SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! Uj fogyasztási szövetkezet. A Magyar Gaz­daszövetség titkára a »Hangya« fogyasztási és érté­kesítő központ kötelékében október és november hóban ismét több fogyasztási és értékesítő szövetke­zetét szervezett. És pedig : Ungmegyében : Nagyka- poson. Borsodmegyében: Mérésén, Bánhorváton, Boldván. Szihalomban. Abauj-Tornamegyében: Szögli­geten és Tornyosnémetiben. Sopronmegyében: Agya­goson. Nyitramegyében: Vágsellyén, Trencsénmegyé- ben: Felső Porubán. Hajdumegyében : Hajduszováton, Hevesmegyében: Mátraderecskén és Vécsen. Szilágy­megyében : Érszodorón. Felén és Érszentkirályiban. Temesmegyében : Rékási magyar telepen. Torontál­iéi egyében : Kisorszon. Nógrádmegyében : Romhányon Hontmegvében: Felsóturon. Szatmármegyében: Nagy- bányán. Bibarmegyében: Oláhszentmiklóson, Gyap­jún, Artándon Csohajban és Albison. ______ GAZDAKÖRÖK Te endőink. A gazda vagy olvasóköröket nem azért kell szerveznünk, hogy csak éppen meglegyenek. Nag£ tévedésben vannak azok, kik a gazdakö­röket olyan intézményeknek tekintik, hol a tagok *egy kis szórakozó játékkal vagy újságolvasással ki­merítik a gazdakörök egész hivatását. Hát ’iszen nem tagadjuk, hogy már az is va­lami, ha az emberek a gazdakörökben egyáltalán összejönnek, olvasgatnak, szórakoztató játékokkal töltik szabadidejüket. Valami, mondjuk, mert bizony ennek előtte ez sem történt, hogy egyáltalán összejöttek és szót, esz­mét változtattak volna az emberek. Egyedüli helyül kínálkozott erre a korcsma vagy jobb esetben a vendéglő. A minek árát aztán nagyon sokszor meg kellett adni. Most hát nyitva — gazdakör ajtaja. Gondos­kodni is kell, hogy ott a tagok jól találják magukat, Gondoskodni kell, hogy annak a gazdakörnek mun­kás és változatos legyen az élete. Az a körülmény, hogy a gazda vagy olvasókör­nek csak fedhetlen, becsületes, erkölcsi viseletben kifogástalan polgárok lehetnek tagjai: már nagj7 súlyt, tekintélyt kölcsönöz ez intézménynek. A tagok mentve vannak az izgága elemektől és büszkék le­hetnek reá, hogy ott a község szine-java jelenik meg* A gazdakörnek meg van az ideje a szórakozás­nak, de legyen meg az ideje a munkának, a szellemi izmosodásnak, a társadalmi kötelességnek is. 1. A szórakozás legyen tiszta, üde, nemes és mibe sem kerülő. A hazárd kártyajátékot korbács­csal kell kikergetni a gazdakörökből. Azért igen fon­tosnak tartjuk, hogy legyen záróra. De ne csak pa­piroson, a gazdakör alapszabályaikat de a valósá­gos életrendszerben. A gazdakör életrendszerében. Ha e tekintetben panasz merülhet fel a kör ellen, az a kör már elvesztette hivatásának legfőbb zálo­gát. Elvesztette: az iránta való bizodalmát. Ha az asszonyok utón útfélen arról panaszkodnak, hogy a gazda ott veszti el pénzét, odahordja keresményét: no akkor már a gazdakör beteg, nem egészséges életű. A borozással is csinnyán ám! Ne legyen az mindennapi, megszokott. Rendezni kell társas össze­jöveteleket, akár hetenkint is egyszer. Itt aztán he­lye van a barátságos poharazásnak, de szintén csak záróráig. 2. A gazdakörök legtermékenyebb talaja a hasz­nos, praktikus eszmecseréknek. Itt beszéltessenek meg a község ügyei. Itt hozzák szőnyegre a gazdák bol­dogulásának avagy züllésének okait. Beszéljék meg, mit lehetne tenni a jövedelem fokozására. Háziipar, állattenyésztés, szőllőmüvelés, gazdasági eszközök mind mind megbeszélés tárgyait képezhetik. A köz­ségi háztartás ügyeinél apróra meg kell ismerni, hogy azokon javíthassanak. Törlendő a mi felesle­ges. Rajta kell lenni, hogy a falusi jólétért minden eszközzel emelni lehessen. Oda kell törekedni, hogy a gazda vagy olvasó­körökben a fololvasások, a népszerű oktatások bi­zonyos rendszeresítést nyerjenek. E tekintetben minden lehetőt el kell követni, hogy a földes urakat, lelkészeket, tanítókat, jegyző­ket megnyerje a gazdakör saját élete felvirágoztatá­sára és pezsgő életűvé tevésére. 3. Ünnepélyeket, mulatságokat is rendezhet a gazda vagy olvasókör. De ezek legyenek ám mél­tók a kör nevéhez és tekintélyéhez. Kössük össze a táncvigalmakat műkedvelői előadásokkal, felolvasá- sokkel és szavalatokkal. Tombolákkal vagy más ne­mesitő szórakoztató játékokkal. Magyarázat. — Estók bátyám! Mér mongyák a választóvíznek, hogy választóvíz ? — Mér *? Hát azért, öcsém, mer ha leeresztesz belülié egy csoszával a garaton, hát elválaszsza a — lelkedet a lested tű!

Next

/
Oldalképek
Tartalom