Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-11-06 / 44. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 351 De nem csak lelki kárt okozhatunk a gyermekben az ilyen oktalan ijjeszgetésekkel. Kárt tehetünk egészségében is. Számos példák állanak rendelkezésünkre, melyek igazolják, hogy a gyermekek az ilyen ijjeszgetésekkel nyavalyatörésekké lettek. Szívdobogást kaptak, melyektől aztán szabadulni nem tudtak. Hiszen csak nem rég történt, hogy egy asz- szonyt, tehát felnőttet csupán tréfából akartak meg- ijjesszteni. A szegény nő abban a pillanatban szörnyet halt. Hát még a gyönge idegzetű gyermekek, a kik, mint mondottam a nélkül is hajlandók az ok nélkül való rettegésre. De ne csak kerüljük a gyermekeknek ijjesztge- téseit, hanem őrizzük meg családi tűzhelyünket, hogy ilyen rémes, babonás, gyilkosságokról meg kísértetekről szóló könyvek, újságok oda ne kerüljenek. Vannak gyermekek, kik aztán az ilyen históriákba úgy beleérhetik magukat, hogy mindig hasonlókon törik a fejüket. Ez is veszedelmes dolog. Egyszóval őrizzük gyermekeink testét lelkét, ne hogy tréfálni akárván, nagyon is komoly, sőt siralmas dolgoknak ne legyünk okozói. Hamisítják az élesztőt. Az országos chemia intézet és központi vegykisérleti állomáson Hérics Tóth Jenő legutóbb a fővárosban kapható élesztőket tette a vizsgálat tárgyává. A ÍO különböző üzletben beszerzett élesztő csaknem mind hamisított volt. Volt közte olyan is, a melyet 70 százalék keményítővel kevertek. A nagymérsékben elharapódzott hamisításnak oka az, hogy a magyar élesztőgyárak — a melyek kizárólag gabonanemüekből állítják elő az élesztőt, nem bírják ki az osztrákok versenyét. Évente mintegy 17.000 métermázsa ausztriai élesztő jön Magyarországba, a melynek túlnyomó része olcsó sörélesztő. Ez a verseny az államkincstárnak évente 300—400 ezer korona kárt okoz, 140 q. gabonávol lehetne többet iparilag feldolgozni, vagyis 25.000 hold föld termését: megsínyli a versenyt tehát a mezőgazdaság is, de leginkább a fogyasztó. A chemiai intézet ez okból szükségesnek tartja az élesztő forgalom és kereskedelem szabályozását. Gyüjtöttél-e csak egy előfizetőt a mi Föld- mivelönknek a jövő esztendőre? A téli jó barát. Ki a szívesen fölkeresett jó barát télen? Ugy-e a meleg kályha. Pedig nem okosan. Nagyobb ellenségünk az, mint gondolnék. Főkép a tulhevitett kályha. Ne is álljunk, ne támaszkodjunk soha mellé; mert hacsak a szoba másik részébe megyünk is aztán tőle, fázni fogunk. De a szoba tulmelegsége sem célszerű és egészséges. Tapasztalhatjuk, hogy minél nagyobb a szoba melegsége, testünk is annál több meleget kíván s ilyenkor a hideg iránt nagyon érzékeny. Miért ? mert tartós, erős melegnél a szoba falai s a bútorok kiszáradnak, vagyis elvesztik nedvességűket. Minél inkább elvesztik pedig a nedvességet ezek, annál inkább szívja azt a szoba száraz levegője onnan, a hol épen találja, t. i. az emberektől. Ezeknél tehát a bőrnek s tüdőnek észrevétlen kipárolgása emelkedni fog. Igen, de mert az elpárolgás sok meleget von el tőlünk, világos, hogy a növekedett szobameleg a mi meleg szükségletünket is növelni fogja Még azért is egészségtelen a nagy melegségü szoba, mert nagy melegnél a szobában levő többi tárgyak is mindjobban párolognak, mi által a szoba levegője megromlik. Aztán tulmeleg szobában élenyt is kevesebbet lélegzünk be, az anyagcsere is lassúbb és gyengébb; az étvágy is kisebb, kedélyünk lehangolt, álmunk rövid és nyugtalan, szóval a test minden működése kívánni valót hagy hátra. Példák erre az irodatisztek, a szobában sokat ülő asszonyok és aggleányok stb. Azért »Jó erő és vig kedv ha kell, Ne kívánj nagy meleget; Betegség és kora aggság Terem nagy meleg mellett.« /\ AMERIKA. Elnökválasztás az Egyesült-Államokban. Már választják az Unió 45 államában a elnökválasztókat. Az elnökválasztásnak ugyanis az a rendje, hogy minden állam annyi elnökválasztót választ, amennyi tagot küld a kongresszus (parlament) szenátusába és képviselőházába. Miután jelenleg a szenátusnak 90, a képviselőháznak 357 tagja van, e szerint összesen 447 elnökválasztót kell választani. Azok a szenátorok és képviselők, akik valamely állami fizetéssel járó hivatalt töltenek be, vagy va- mely állami javadalmazást élveznek, nem lehetnek elnökválasztók. Az elnökválasztókra az összes választói jogosultsággal biró polgárok szavazhatnak, még pedig egy-egy államban csak egy jelölt-névsorra. A kongresszus határozza meg a napot, a melyen a megválasztott elnökválasztók beadják szavazataikat. Ezeket a szavazatokat Washingtonba küldik, ahol a szenátus elnöke (az Egyesült- Államok alelnöke) bontja föl azokat a szenátus és a képviselőház együttes ülésének színe előtt. Az a jelölt az elnök, aki megkapja az egyszerű abszolút többséget (jelenleg 224 szavazat). Az elnökkel egyidejűleg választják az alelnököt; mindketten megválasztásuk után következő március 1-én foglalják el hivatalukat, amelyet négy esztendeig töltenek be. Elnökjelöltek Roosevelt (republikuns), a jelenlegi elnök és Parker (demokra a) főbíró. — Semmi kétség aziránt, hogy Roosevelt lesz a győztes. Hazatérő kivándorlók. Az Adria igazgatóságához érkezett jelentés szerint a Cunárd-társaság »Slavonia« nevű gőzöse e hó 1-én 750 hazatérő kivándorlóval elindult New-Yorkból Fiúméba. A szegény ember ijjesztése. — Hm — instállom tekintetes ur, igaz az, hogy üstökös jelenik meg az égen, osztán háboiu is lesz“? — Ne higyje atyafi. — Hát mégis instálom, ezek a tudós urak levághatnák a farkát, hogy ne ijesztgetné a szegény embert.
