Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-10-16 / 41. szám
330 MAGYAR FOLDMIYELÓ meglátja, nem lesz azon átok, de áldás, melynek szép gyümölcsét csakhamar élvezni fogja. — Köszönöm szívesen a jóakaró szavakat, — Szívesen szomszéd gazda. De szeretem én a hosszas beszédet összefoglalva rövid szentencziá- ban is elmondani. Tehát jegyezze meg magának szomszéd gazda a következőket. I-ször. A gödör mentői nagyobb legyen. 2-or. Mikor a fát kiássa, ne arcczal, de oldalt álljon a fa törzsének. 3-or. Az ösz- szezuzatt, roncsolt gyökereket egész az ejtett sebig, a sebet is rézsútos alsó vágással eltávolítjuk. Az ültetés után a fát jól meglocsoljuk. — Világos magyar beszéd, ezenképpen fogok cselekedni. A köles ára. A gazdaközönség legnagyobb része nem bir tudomással arról, hogy a jelen évben a köles ára mily magasra szökött fel. A tőzsdei jegyzésekben is — miután forgalmunk nincs — a köles elő nem fordul; igy tehát a gazdaközönség nem tájékozódik arról, hogy a köles minő értéket képvisel. Ma a köles métermázsájáért a 14 koronát is el lehet érni és igy azok. a kiknek a kölesből termé- sök volt könnyen számítást tehetnek abban a tekintetben, vájjon feltakarmányozzák e ezt az anyagot, vagy azt mással pótolják. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, tekintettel a kölesben való tájékozatlan helyzetre, nyilván tartja a köles készleteket, a kiknek eladó kölesük van, forduljanak az egyesülethez, a mely a vevők czimével bárkinek szívesen szolgál. Vakok kérése a magyar gazdákhoz. A vakokat gyámolitó országos egyesület már régebb idő óta tart fenn foglalkoztató műhelyt, a melyben az általa befogadott világtalanokat kosárfonásban, kefekötésben kiképezted s igyr tiszteséges kenyérkeresethez juttatja. A vakokat gyámolitó egyesület a minap beadványt intézett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóságához, amelyben arra való tekintettel, hogy a vakok munkájához szükséges nyersanyagnak : nemes fűznek, lószőrnek, serté- nek stb. beszerzését a közvetítő kereskedelem nagyon megdrágítja, kéri, tegye lehetővé, hogy ezeket az anyagokat közvetlenül a gazdáktól vásárolhassa. Kéri egyúttal, hogy tagjainak figyelmét a vakok készítményére hívja fel, továbbá pártfogolja a földmi- velésügyi miniszterhez az egyesület segélyezése iránt benyújtott kérvényét. Az 0. M. G. E.-ben rokonszenves fogadtatásra talált a beadvány s az egyesület iparkodni fog azt a legkedvezőbben elintézni. HÁZI-ASSZONY. Keményítő vadgesztenyéből. A vadgesztenyét, melynek sokhelyt semmi hasznát sem veszik és legfölebb eldobják, igen jól fel lehet használni keményítőnek. A gesztenyét e célra meg kell hámozni és lehetőleg mozsárban vasruddal összetörni. Erre az összenyomott tömeg vízzel leöntetik és néhányszor megfordíttatik. Tizenkét óra múlva ezen keverék vászonzsákba tétetik, melynek azonban nem szabad nagyon sűrűnek lenni és folytonos ka- varas, vízzel való felöntés által a pép (liszt) egy zsák alatt levő edénybe haj tátik. Ha az átszűrt viz tisztulni kezd, ugv az annak a bizonyítéka, hogy a zsákban nincs többé pép , illetve liszttartalom. Ha a liszt leülepedétt, — a mi 24 óra múlva okvetlen bekövetkezik — akkor a vizet leöntjük és frissel pótoljuk. Ezt 2 —3-szor ismételjük. Aztán a vizet lecsapoljuk vagy leöntjük és néhány óra múlva kive- hetjük a lisztet, kiteszszük a napra vagy mérsékelt hőmérséklet mellett a szobában szárítjuk. Ha megszáradt, átszitáljuk és ugv használjuk, mint a buza- keményitőt. Megjegyzendő, hogy a gesztenyekemé- nyitőt különösen finom fehérnemüekhez igen tanácsos alkalmazni, mert annak igen szép fényt kölcsönöz. Hasonló módon készítenek burgonyából is keményítőt. Hónapos retket lehet az évnek bármely szakában termelni. A magot 24 óráig langyos vizben kell áztatni és aztán kis zsákokban a nap hatásának kitenni, télen az ablakon át, ha hideg van. A mag már 24 óra múlva csírázik, ekkor jó kövér földdel megtöltött ládába kell elvetni és langyos vízzel öntözni, 15 nap múlva lesz friss gyenge hónapos retek. így lehet télen át is mindig friss retket termelni, csakhogy nem nagyobb mennyiségben, ha melegház nincsen, mert akkor a ládát csak egy fűtött szobának ablakán lehet elhelyezi. MI ÚJSÁG? — Katholikusok nagy gyűlése. Ötödik orsz. nagygyűlését tartották e napokban Budapesten a katholikusok. Kath. főurak, püspökök, papok, ügyvédek, tanítók, egyszerű földmives emberek, egyszóval az egész kath. társadk- lom lelkesedéssel hallgatta a szebbnél-szebb szónoklatokat. — A D. K. E. ünnepe. Komáromban nagy ünnepségek keretében tartotta meg a minap a Dunántúli Közművelődési Egyesület közgyűlését. A közgyűlés a városháza dísztermében folyt le. Az elnöki széken Pallavicini Ede őrgróf, a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek egyik megteremtője foglalt helyet. Pontban 11 órakor nyitotta meg Pallavicini Ede őrgróf a közgyűlést, majd a vármegye nevében Ghyczy Dénes alispán, Komárom városa nevében Domány János kir. tanácsos, polgármester, a Komáromvár- megyei Közművelődési Egyesület részéről Lőrinczy György kir. tanfelügyelő üdvözölték a közgyűlést, majd általános érdeklődés között felállott Pallavicini Ede őrgróf és megtartotta elnöki megnyitó beszédét. A megnyitó beszéd után Fodor Oszkár titkár ismertette az egylet egy évi működését, majd Lőrinczy György a komárommegyei Oókegyesület működését ismertette. Ezután nagy lelkesedéssel Pallavicini őrgrófot elnöknek és Rákosi Jenőt másodelnöknek választották meg. A közgyűlés után leleplezték a Pérczely József és Tóth Lőrinc születési házán elhelyezett emléktáblát. Délben diszlakoma volt, melyen számos felköszöntő hangzott el. — A perbenyiki református templom tornya felépülvén, október 16 án délelőtt volt a gombfeltétel, mely ünnepélyre igen sok környékbeli vendég érkezett. Az ünnepélyt délután táncvigalom követte a »Nyesésében, melyen a bodrogközi láuj'ok és legények tüzesen járták a csárdást kivilágos virradtig. A mulatság igen szépen folyt volna le, ha nem történik — ezúttal először — egy kis kellemetlenség. Ifj. Diószegi Balázs házas ember, ki nem régen jött haza Amerikából, minden ok nélkül rátámadt a táncoló Fülep Gábor legényre és öt 6 helyen, fején és karján megkéselte. Sebei súlyosak, de nem életveszélyesek. (Tudósitó). — Magyarország népesedése augusztus hónapban. A folyó év augusztus havában 60.591 gyermek született élve a magyar birodalomban, az elhaltak száma pedig 39.J88-at tett, úgy. hogy a szaporodás
