Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-09-04 / 35. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 283 melendő kukoricaszárat kétféleképpen kezelik. Vagy megszecskázzák s úgy vermelik el, vagy pedig a kukoricaszárat egészében rakják a verembe vékony rétegekben s hegyes végű ásókkal hasogatják fel a berakás arányában ; utóbbi eljárás olcsóbb és céljának szintén teljesen megfelel. A vermelésnél, fődolog, hogy a kukoricaszárat vékony rétegekben rakjuk le s folytonosan erősen tapostassuk. Ha a verem szinültig megtelt, akkor járassuk meg megrakott szekerekkel, hogy az összesajtolás minél tökéletesebb legyen. A verem fölé ne prismaalakban, hanem a verem szélességének megfelelően, négy- szögletesen rakassuk folytonos erős taposással a szárat, melynek tetejét azután jó vastagon megrakjuk földdel, hogy nagy és állandó nyomást kapjon. Megjegyzem, hogy a kukoricakórót külsőleg száraz tehát nem megázott állapotban kell bevermelni, ellenkező esetben könnyen penészedik. Ha ázott tengeriszárat vagyunk kénytelenek bevermelni, akkor a rétegenkénti lerakás alkalmával marhasót hintsünk rá. HÁZI-ASSZONY.________' A baromfi életkorát megtudni. A szárnyasok életkorát megközelítőleg a következőkép lehet meghatározni: öreg libáknak erős a szárnyuk, csőrük vastag és kemény, bőrük vastag, fiatal libáknak a szárnyuk alatt gyenge bőr van. A kacsáknak ha- sónlóképen; a fiatal kacsák aránylag hosszú csőrrel bírnak. Fiatal tyúkot a lábukon látható fénylő, friss pikkelyekről ismerik fel, nemkülönben vékony tarajukról ; öreg tyúkok pikkelyes lába kissé érdes, vastag tarajjal és merev csőrrel bírnak. Fiatal foglyok sárga lábúak, az öregebbeké kékes-szürke, e mellett a csőr fehér és szemük körül vörös gyűrű látható. A pulykatollakról. Egy bizonyos Skene Róbert nevű louisville-i lakos azon tanácsot adta — írja a Partbay Géza szerkesztésében megjelenő szárnyasaink cimü baromfitenyésztési szaklap — bogy a pulykatollakat őrizzük meg, s ne hányjuk el, mint közönségesen tenni szoktuk, mivel ezek után a kereslet, kefék és porló seprűk gyártása tekintetéből folyton emelkedik. A tollak megőrzése, épp úgy, mint a ludtollé zsákokban történjék és pedig elkülönítve: t. i. a szárnytoll külön, külön a farktollak és külön a test törzséről származók. A szárnytollak és farktollak egyenesen helyeztessenek el ládákban úgy, hogy végeik meg ne görbüljenek, mivel ennek következtében a jelzett célra használatlanná válnak. Azonban a szárnytoliakból is már a harmadik sorban levők, melyek többször mint legyezők használtatnak, eldobandók, mivel ezen részből származó tollak porlóseprük készítésére használhatlanok. A tollak egészen szárazon tartandók, minthogy a nedves toll nem adható el, s épp azért magát a pulykát is száraz helyen kell kopasztani. Por mint tüzveszedelem okozója. Hogy még oly telepeken is, melyek tűzveszélyes anyagok gyártásával nem foglalkoznak és melyekben ily anyagok nincsenek felhalmozva, az öngyuladás okozta tüzveszedelmek nincsenek kizárva, azt a következő példa igazolja: Egy igen nagy gyárhelyiségben, melyben csupán fémtárgyak gyártásával foglalkoznak, nem régen izzó-lámpákkal való elektromos világítást építettek be. Az izzó-lámpákat a menyezet mentében, deszkákra szerelték. Ezen deszkákra, a melyeknek letaka- ritására közel 6 hónapon át senki sem gondolt, vastag por- réteg rakódott le, a mely nagyrészt csiszoló-maradékokból és olajos rongyhulladékokból állott. A porréteg meggyulladt, a deszka tüzet fogott, elszenesedett és egy ablaknak véletlen felnyitása folytán lobbott vetett. Már helyeken ősz- szegyüjtött por már izzó szivarral érintkezve is tüzet fogott, gyorsan tovább izzott és a deszkát is fellobbantotta. A port tehát még vas- és acélgyárakban is gyakran le kell tisztítani. MI ÚJSÁG? — Szoborleleplezés. Szombathelyről írják, hogy a király és boldogult Erzsébet királynénknak Száj- bély Gyula udvari tanácsos által adományozott remek bronz szobrai folyó évi október 4-ikén fognak Rohonc nagyközségben ünnepélyesen lelepleztetni. A fényes ünnepségen Ernuszt József főispán és a vármegye számos előkelősége jelen lesz. — Egyházmegyei közgyűlés. A nagyszalontai evangélikus református egyházmegye Tisza István gróf világi és Széli Kálmán esperes egyházi elnöklete alatt közgyűlést tartott. Széli esperes ima után üdvözölte a miniszterelnököt és a többi megjelenteket. A tárgyalás során Tisza István gróf ama reményének adott kifejezést, hogy rövid idő alatt sikerülni fog a református egyházi ügyek olyan rendezése, hogy az adóteher lényegesen csökkenjen. Az egyes egyházak igy előállott deficitjét az egyházkerületnek nyújtott állami hozzájárulásból fedeznék. Gyűlés után a kaszinóban népes közebéd volt, amelyen az első felköszöntőt Széli esperes Tisza gróf miniszterelnökre mondta. Tisza István lelkes beszédben éltette az összetartást. Az ebéd végeztével a miniszterelnök Gesztre hajtatott. — A hol leszállítják a pótadót. Szentgotthárd nagyközség költségvetése elkészült az 1905. évre. E szerint a községi pótlék öt százalékkal kevesebb lesz, mint az előbbi évben volt. — Szegény földmivesből milliomos. Fodolinnak meg van a maga szenzációja, ott egyébről sem beszélnek, mint Millauer Károly amerikai milliomosról, aki szülővárosába hazaérkezett. Millauer mint szegény földhöz ragadt földmives 1894-ben kivándorolt Amerikába, ahol a szücsmesterséget megtanulta. Idővel Kaiser Manfréd amerikai gyároshoz kerüli, aki Millauerben kiváló erőt fedezett fel s miután becsületességét is kipróbálta, maga mellé vette társul, utóbb egyik unokahugát is feleségül adta hozzá. Öt évvel ezelőtt Kaiser meghalt és milliókra tehető vagyonát rokonok hiányában Millauer feleségére szállott. Millauer, akinek időközben egész családja elhalt, pénzzé tette egész vagyonát és hazajött a Szepességbe, ahol ismét családot alapítani szándékozik. — Érdekes sírkő-lelet. Mint Kassától írják lapunknak, az ottani Mihály-kápolna előtti térnek rendezése alkalmával a minap egy igen régi és ritka síremlékre akadtak. A becses példány 1600-ban készült Kalmár György gyermekei részére. Középen a család nemesi címere látható. A címer alatt a kő középső részére Jób könyve XIX. énekének 25-ik verse van bevésve. A családra vonatkozó felirat teljes szövege meg a következő : »Itt fekszenek Kalmár Giorginek két giermeke, Égi lieanzó és égi fiú, meliek az Urban elnivgottanak ............ 1622 esztendőben, kinek Isten ad gion tsendes nivgovast és vdvösseges feltámadást az utolsó napon. Tudom, hogy az én Megváltóm él és az utolsó napon a földből feltámadok és körül vetetem bőrömmel és az én testemben látom meg Istenemet«. — A rendkívül nagy mttbecscsel biró sirkövet beillesztették a Mihály- kápolna külső falazatába. — Elégett emberek. Őri József Kiskőrösi asztalosmesternek saját vigyázatlansága folytán tüzet fogott a ruhája. Mire a veszedelmet észrevette, a szobában lévő
