Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-09-04 / 35. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ 283 melendő kukoricaszárat kétféleképpen kezelik. Vagy megszecskázzák s úgy vermelik el, vagy pedig a kukoricaszárat egészében rakják a verembe vékony rétegekben s hegyes végű ásókkal hasogatják fel a berakás arányában ; utóbbi eljárás olcsóbb és cél­jának szintén teljesen megfelel. A vermelésnél, fő­dolog, hogy a kukoricaszárat vékony rétegekben rakjuk le s folytonosan erősen tapostassuk. Ha a ve­rem szinültig megtelt, akkor járassuk meg megra­kott szekerekkel, hogy az összesajtolás minél töké­letesebb legyen. A verem fölé ne prismaalakban, hanem a verem szélességének megfelelően, négy- szögletesen rakassuk folytonos erős taposással a szárat, melynek tetejét azután jó vastagon megrak­juk földdel, hogy nagy és állandó nyomást kapjon. Megjegyzem, hogy a kukoricakórót külsőleg száraz tehát nem megázott állapotban kell bevermelni, el­lenkező esetben könnyen penészedik. Ha ázott ten­geriszárat vagyunk kénytelenek bevermelni, akkor a rétegenkénti lerakás alkalmával marhasót hint­sünk rá. HÁZI-ASSZONY.________' A baromfi életkorát megtudni. A szárnya­sok életkorát megközelítőleg a következőkép lehet meghatározni: öreg libáknak erős a szárnyuk, cső­rük vastag és kemény, bőrük vastag, fiatal libáknak a szárnyuk alatt gyenge bőr van. A kacsáknak ha- sónlóképen; a fiatal kacsák aránylag hosszú csőrrel bírnak. Fiatal tyúkot a lábukon látható fénylő, friss pikkelyekről ismerik fel, nemkülönben vékony ta­rajukról ; öreg tyúkok pikkelyes lába kissé érdes, vastag tarajjal és merev csőrrel bírnak. Fiatal fog­lyok sárga lábúak, az öregebbeké kékes-szürke, e mellett a csőr fehér és szemük körül vörös gyűrű látható. A pulykatollakról. Egy bizonyos Skene Ró­bert nevű louisville-i lakos azon tanácsot adta — írja a Partbay Géza szerkesztésében megjelenő szár­nyasaink cimü baromfitenyésztési szaklap — bogy a pulykatollakat őrizzük meg, s ne hányjuk el, mint közönségesen tenni szoktuk, mivel ezek után a ke­reslet, kefék és porló seprűk gyártása tekintetéből folyton emelkedik. A tollak megőrzése, épp úgy, mint a ludtollé zsákokban történjék és pedig elkü­lönítve: t. i. a szárnytoll külön, külön a farktollak és külön a test törzséről származók. A szárnytollak és farktollak egyenesen helyeztessenek el ládákban úgy, hogy végeik meg ne görbüljenek, mivel ennek következtében a jelzett célra használatlanná válnak. Azonban a szárnytoliakból is már a harmadik sor­ban levők, melyek többször mint legyezők használ­tatnak, eldobandók, mivel ezen részből származó tollak porlóseprük készítésére használhatlanok. A tollak egészen szárazon tartandók, minthogy a ned­ves toll nem adható el, s épp azért magát a puly­kát is száraz helyen kell kopasztani. Por mint tüzveszedelem okozója. Hogy még oly te­lepeken is, melyek tűzveszélyes anyagok gyártásával nem fog­lalkoznak és melyekben ily anyagok nincsenek felhal­mozva, az öngyuladás okozta tüzveszedelmek nincsenek ki­zárva, azt a következő példa igazolja: Egy igen nagy gyár­helyiségben, melyben csupán fémtárgyak gyártásával fog­lalkoznak, nem régen izzó-lámpákkal való elektromos vilá­gítást építettek be. Az izzó-lámpákat a menyezet mentében, deszkákra szerelték. Ezen deszkákra, a melyeknek letaka- ritására közel 6 hónapon át senki sem gondolt, vastag por- réteg rakódott le, a mely nagyrészt csiszoló-maradékokból és olajos rongyhulladékokból állott. A porréteg meggyul­ladt, a deszka tüzet fogott, elszenesedett és egy ablaknak véletlen felnyitása folytán lobbott vetett. Már helyeken ősz- szegyüjtött por már izzó szivarral érintkezve is tüzet fogott, gyorsan tovább izzott és a deszkát is fellobbantotta. A port tehát még vas- és acélgyárakban is gyakran le kell tisz­títani. MI ÚJSÁG? — Szoborleleplezés. Szombathelyről írják, hogy a király és boldogult Erzsébet királynénknak Száj- bély Gyula udvari tanácsos által adományozott remek bronz szobrai folyó évi október 4-ikén fognak Rohonc nagyközségben ünnepélyesen lelepleztetni. A fényes ünnep­ségen Ernuszt József főispán és a vármegye számos előke­lősége jelen lesz. — Egyházmegyei közgyűlés. A nagyszalon­tai evangélikus református egyházmegye Tisza István gróf világi és Széli Kálmán esperes egyházi elnöklete alatt köz­gyűlést tartott. Széli esperes ima után üdvözölte a minisz­terelnököt és a többi megjelenteket. A tárgyalás során Tisza István gróf ama reményének adott kifejezést, hogy rövid idő alatt sikerülni fog a református egyházi ügyek olyan rendezése, hogy az adóteher lényegesen csökkenjen. Az egyes egyházak igy előállott deficitjét az egyházkerület­nek nyújtott állami hozzájárulásból fedeznék. Gyűlés után a kaszinóban népes közebéd volt, amelyen az első felkö­szöntőt Széli esperes Tisza gróf miniszterelnökre mondta. Tisza István lelkes beszédben éltette az összetartást. Az ebéd végeztével a miniszterelnök Gesztre hajtatott. — A hol leszállítják a pótadót. Szentgott­hárd nagyközség költségvetése elkészült az 1905. évre. E szerint a községi pótlék öt százalékkal kevesebb lesz, mint az előbbi évben volt. — Szegény földmivesből milliomos. Fodo­linnak meg van a maga szenzációja, ott egyébről sem be­szélnek, mint Millauer Károly amerikai milliomosról, aki szülővárosába hazaérkezett. Millauer mint szegény földhöz ragadt földmives 1894-ben kivándorolt Amerikába, ahol a szücsmesterséget megtanulta. Idővel Kaiser Manfréd ame­rikai gyároshoz kerüli, aki Millauerben kiváló erőt fedezett fel s miután becsületességét is kipróbálta, maga mellé vette társul, utóbb egyik unokahugát is feleségül adta hozzá. Öt évvel ezelőtt Kaiser meghalt és milliókra tehető vagyonát rokonok hiányában Millauer feleségére szállott. Millauer, akinek időközben egész családja elhalt, pénzzé tette egész vagyonát és hazajött a Szepességbe, ahol ismét családot alapítani szándékozik. — Érdekes sírkő-lelet. Mint Kassától írják lapunknak, az ottani Mihály-kápolna előtti térnek rendezése alkalmával a minap egy igen régi és ritka síremlékre akad­tak. A becses példány 1600-ban készült Kalmár György gyermekei részére. Középen a család nemesi címere látható. A címer alatt a kő középső részére Jób könyve XIX. éne­kének 25-ik verse van bevésve. A családra vonatkozó fel­irat teljes szövege meg a következő : »Itt fekszenek Kalmár Giorginek két giermeke, Égi lieanzó és égi fiú, meliek az Urban elnivgottanak ............ 1622 esztendőben, kinek Isten ad gion tsendes nivgovast és vdvösseges feltámadást az utolsó napon. Tudom, hogy az én Megváltóm él és az utolsó napon a földből feltámadok és körül vetetem bőröm­mel és az én testemben látom meg Istenemet«. — A rend­kívül nagy mttbecscsel biró sirkövet beillesztették a Mihály- kápolna külső falazatába. — Elégett emberek. Őri József Kiskőrösi asztalosmesternek saját vigyázatlansága folytán tüzet fogott a ruhája. Mire a veszedelmet észrevette, a szobában lévő

Next

/
Oldalképek
Tartalom