Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-09-04 / 35. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. A meggyarapodott községi munkás segélyalapok. A gazdasági munkás segélyalapok, melyeknek célja önhibájukon kívül időleges segélyre szoruló munkások támogatása, a legújabban a törvényhatóságok részéről, nagy mértékű támogatásra talált. Tallián földmivelés- ügyi miniszter fölhívására ugyanis már majdnem az összes törvényhatóságok szabályrendeletben mondották ki azt, hogy a kihágási ítéletek alapján befolyt összes bünletéspénzeknek, valamint az elkobzott, a gazdátlan jószágok értéke- sitsséből befolyó összegeknek a községet illető és szegény ügyre fordítható felerészéből egy nagyobb hányadot (rendszerint 40-60 százalék) a segélyalapok támogatására fordítanak. A határozat alapján több munkássegitő alap céljaira alkalmassá vált és jótékony rendeltetését az eddiginél nagyobb arányban folytatja. Kitüntetett cseléd. Szép ünnepély folyt le agusztus ‘28-án Pázmánfalu községházán. Nagy kitüntetésben részesült ugyanis Kéri Antal, gazdasági cseléd, ki 41 éve szolgálta becsülettel a panonhalmi főapátságot. A földmivelésügyi miniszter most az egyszerű emberben is ritka magas elismerésben részesítette az igaz érdemet, mely az elismerő oklevélen kívül egy 100 drb. aranyról szóló takarékpénztári könyvecske átnyuj tásábau nyilvánult meg. Az ünnepélyes átadáson megjelentek Laszberg Rezső gróf főispán, Goda Béla alispán és Rtanki Ödön h. szolgabiró mint a hatóság képviselői, az uradalom képviseletében Birbauer Ottó tarjani jószágkormányzó és Mihálics Péter gazdatiszt, továbbá Pázmánfalu község elöljárósága, a községi képviselőtestület és a községbeli cselédek és munkások nagy számban. A jutalmat Laszberg gróf főispán adta át a jutalmazottnak szép beszéd kíséretében, majd Goda Béla intézett néhány szép szót a cselédhez, melyre Birbauer jószágkormányzó válaszolt, aki megköszönte a hatóság képviselőinek megjelenését, majd pedig az uradalom ünnepekhez intézett elismerő szavakat. Az ünnepélyes aktus befejeztével Birbauer Ottó megvendégelte az illusztris társaságot. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Vetőmageladás. A kisbéri, bábolnai, mező- hegyesi és fogarasi ménesbirtokok, valamint a gödöllői kir. koronauradalom gabona- és egyéb terménykészletéből, az erre alkalmas minéségü magvak az alábbi feltételek mellett vetőmagul mindazoknak a gazdáknak kiadatnak, akik eziránt a birtokok igazgatóságaihoz fordulnak. Az egyes terményeket csak készpénzfizetés mellett engedik át. Az eladási árt Kisbérre, Bábolnára, Mezőhegyes és Gödöllőre nézve a budapesti tőzsde, Bogarasra nézve pedig a fogarasi piacon jegyzet piaci, illetve tőzsdei árak szerint állapítják meg, oly módon, hogy az elszállítást megelőző napon jegyzett tőzsdei, illetve piaci 281 árakból szállítási költségre Bábolnán 60. Kisbéren 83, Gödöllőn 30 fillért. Mezőhegyesen pedig 100 fillért mmázsánként levonnak. Az ily módon megállapított árakhoz azonban, mivel jól megrostált vetőmagot engednek át, mindegyik birtokon métermázsánként 2 koronát hozzászámítanak. Egy gazda egy és ugyanazon gabonanemből 100 mmázsáig, egyéb magvakból 10 mmázsáig terjedő mennyiséget kaphat. A vásárolt vetőmag kizárólag csak vetésre fordítható; ezért a megrendelő gazda, kívánatra a megrendelés teljesítése előtt hiteles községi bizonyit- ványnyal igazolni tartozik, hogy a megrendelt vetőmagra tényleg szüksége van. A szállítást a legközelebbi vasútállomásra mindegyik birtok ingyen, illetve költségfelszámitás nélkül teljesiti ugyan, de a vasúti és hajószállitási költségeket a megrendelő fél viseli. A szükségelt vetőmagvakra előjegyzéseket is kérhetnek a gazdák az említett uradalmak igazgatóságaitól és pedig az őszi gabonára folyó évi október hó 1-ig, tavasziakra pedig folyó évi december hó végéig. Az előjegyzett vetőmagot az őszi, illetőleg a jövő tavaszi vetés végéig fogják kiadni. A husfogyasztási adóra nézve alapul szolgáló szabály az, hogy az adó ott fizettessék, ahol az adótárgy tényleg elfogyasztatolt. De hogy ezen szabály alkalmazható legyen, az adóköteles feleknek a következőképp kell eljárniok: a más körzetbe kiszállítandó hús vág}7 szalonna esedékes fogyasztási adóját a községnél (és nem az adóbérlőnél kell le- téteményezni és ha a más körzetből az adónak ott történt megfizetését bizonyító nyugta az adófizető kezeihez beérkezik, ennek felmutatása ellenében a letéteményezett összeget visszakapja. Apaállatok beszerzési és eltartási költségeinek fedezésére. Az 1894. évi XXII. t.-cik 10. §-a értelmében a községi apaállatok beszerzési és eltartási költségei azok állal viselendők, a kik a közös állattenyésztésben részt vesznek. Ebből a rendelkezésből kifolyólag a m. kir. közigazgatási bíróság közigazgatási osztálya f. évi 486. sz. alatt közzétett elvi jelentőségű határozatába kimondta, hogy az említett költségek viselése az apaállatokat igénybevevő anyaállatok tulajdonosainak terhére esik, és igy az anyaállatok után kell azt kivetni és azok tulajdonosaitól beszedni. JÓ EGÉSZSÉG. Japán egészségügy. Hogy az ember legnagyobb kincse a jó egészség, azt hamar megtanulták és régen tudják már Japánországban. A japán ember nagyon vigyáz az egészségére és mindent elkövet, hogy erőre kapjon. A tornázást csak Angliában űzik olyan nagy buzgalommal, mint Japánországban, ez a magyarázata annak, hogy a kistermetű és nem valami mutatós japán ember erősebb, mint például a nála sokkal szálasabb kínai. A testi erő fejlesztésére gondja van a japán kormánynak is, amely megtette, hogy harmadéve külön bizottságot küldött ki annak a kitanulmányozására: a husevés, vagy a növényi táplálkozás erősiti-e jobban az embert. A testi erő leghatásosabb fejlesztőjének különben Japánországban a — vizivást tartják. Különösen réAz Orsz. Gazd. Munkás- és Cselédsegélypénztár! ajánljuk jó indulatába. Ismertesse ezt az intézményi a nép körében. Biztosítsa cselédeit ezen segély- pénztárnál.