Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-07-31 / 30. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

243

mi újság?

Furcsa idők járnak felettünk ...

Mai újság lapunkban érdekes olvasmányt adunk arról Vasárnap délutánra, hogy hosszú századokon, esztendőkön mikép váltakoztak az időnek szeszélyes járásai. Hol az esőzés, hol a szárazság kerekedvén felül egy-egy bizonyos időnek köréből.

Egy aggastyán pap, egy 90 éves ember lelkiismeretes jegyzeteiből Írták ki ezt. Mer’ mikor még nem voltak újságok, melyek az ő idejüknek valóságos tükrei — ha ugyan az újságok nem hazudnak annyit, mint ma szoktak hazudni — adassék tisztelet a becsületes kivételeknek — bizony bizony szinaranyat érnek az ilyen lelkiismeretes feljegyzések.

*

Ez az esztendő is a furcsaságok közé tartozik. Mert igaz, hogy olvassuk, melyszerint volt esztendő, (1861) mikor piros pünkösd napján, május hó 19-én országszerte hó esett. De azért ez a folyó 1904 se’ marad el minden különlegesség nélkül. Olvassátok csak :

A furcsa időjárás egyik csudája az a fagy, amely jul. hó 29-én virradóra Háromszék megyében három községnek termését elpusztította. Kánikulában fagy... no jegyezzük fel ezt jól, hűségesen. És valóban a tudósítás igy szól :

Háromszékmegye délkeleti határában, Bodzavám, Bodzaforduló és Szitabodza községekben, amelyet nemrégiben egyesítettek Magyarbodza néven, a napokban, perzselő nappali hőség után éjszakára hirtelen lehűlt a levegő, egészen a fagyponton alul, annyira, hogy reggelre, mire a nap felkelt, elfayyott Magyarbodza összes kukoricatermése és a burgonyatermése is, nagy részben tönkrement, mert a fagy a növényzet szárát feketére siiányitotta. Az ötezernyi lakosság a legnagyobb nyomornak néz eléje, mert a szárazság és most a fagy mindenét tönkretette.

Az ország nagy részében különben a tűzesetek száma rémilően szaporodott. De megeredt nagy részében az áldott eső is. Ne zúgolódjunk, hogy későn. Csakhogy megeredtek az egek csatornái.

A nyomorúságos esztendő különben okosítja az embereket.

Az idei aratás közben történt, hogy egy népuezér tüzes beszédében bizonyítgatta a munkások előtt, hogy milyen hasznos az a sztrájk. Sokalta a beszédben való filientése- ket András földmives gazda azért emigyen szólott közbe :

— Szeret az ur jó ebédre járni ?

— Szeretek, válaszolt az apostol.

—- No hát sztrájkoljon ottan ... vágta oda András.

A gyülekezet hahotára fakadt... az apostol pedig — kereket oldott.

így történt! Gereben.

— Királyunk és az angol király találkozása. A király tudvalevőleg a jövő hónap első felének vége felé Marienbadba utazik, ahol találkozni fog Edvárd angol királylyal. O felsége Marienbadbán a Lugius- land villában fog lakni, amely a város tulajdona. Edvárd király, miként a múlt évben, a Weimár-házban száll meg.

— A király a tüzkárosultaknak. Jó királyunk a magyarországi tüzkárosultaknak magánpénztárából 4000 koronát utalványozott ki.

— Erzsébet szobor leleplezés. Gyulán leplezték az elmúlt héten le a feledhetetlen emlékű Erzsébet királyné márvány emlékét. A város közönségének és a hivatalos világnak élénk részvéte mellett folyt le a fényes ünnepély.

— Miniszteri köszönet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter gróf Mailáth József perbenyiki nagy- birtokosnak, aki a karádi református hitközségnek népiskolai és állami kisdedóvodai célokra egy 3000 korona értékű beltetket ajándékozott, köszönetét nyilvánította.

— Rákóczi hamvai Kassán. A magyar történelem nagy alakjának, II. Rákóczi Ferencz fejedelem hamvainak hazaszállítására Tisza István miniszterelnök most hosszabb iratot intézett Kassa városához. A miniszterelnök leiratában az hangoztatja, hogy Kassa város az a hely, melyet történelem és személyi vonatkozások leginkább Rákóczihoz fűznek s ezért a hazakerülő hamvaknak ott van a legméltóbb helyük. A kassai dómban helyezik örök nyugalomra a lángtelkű hős fejedelem földi maradványait s a szent ereklye örök időkre dicsősége lesz Kassa városának.

— A képviselőházban az 1904. évi költségvetést tárgyalják. Miután a földmivelésügvi tárcával végeztek, hozzáfogtak a vallás- és közoktatásügyi tételek tárgyalásához. Mire e sorokat olvassuk, talán az igazságügyi tárcával vagy az egész költségvetés tárgyalásával végezlek.

— Az adóhátralékok behajtása. A pénzügyminiszter rendelelet küldött a pénzügyigazgatóságokhoz, melyben az cx-lex ideje alatt felszaporodott adóhátralékok befizetéséről intézkedik. Elrendeli a miniszter, hogy a részletfizetését csak elismert szegény embereknek engedélyezzenek. A tehetősebb emberek adóhátralékát haladéktalanul hajtsák be s szigorúan ellenőrködjenek a behajtás körüli eljárás sürgős keresztül vezetésére.

— Egy jegyző jubileuma. Mezőgyán község lelkesen ünnepelte meg jegyzője, Tar Gábor 25 éves jubileumát. Tisza István gróf miniszterelnök a következő táviratot küldte a jubilánsnak : »Végtelenül sajnálom, hogy Mezőgyán község mai örömünnepén sokoldalú elfoglaltságom miatt nem jelenhetek meg. Lélekben azonban ott időzöm körükben és igaz becsüléssel üdvözlöm önt jubiláns. Tisza.® Üdvözlő sürgönyöket küldtek még Beöthy László bihari, Beöthy Pál beregi főispánok és még számosán.

— Elhunyt 48-as honvéd. Licskei Gusztáv

szabó-iparos, ki szabadságharcunkban mint honvéd tizedes tett hasznos szolgálatot hazánknak, a napokban Szatmáron 78 éves korában elhunyt. Az agg honvéd Damjanics seregében szolgált s itt bátorságáért több ízben kitüntette tábornoka. Egyszer ugyanis, midőn már mindenütt kialudt a tábori tűz s nyugalomra tértek a hős honvédek, Licskei mint őr sir- bakolt a szomorú éjszakában. Éjfél után lehetett az idő, mikor a közeli fűzesek között egy emberi alakot pillantott meg, nem csapott zajt, mert azt hitte, hogy egy közülök botorkáló honvéd kerüli a tábort, bátor férfiassága azonban nem hagyta nyugodni, elébe ment s pár perc múlva egy kémkedő, honvéd ruhába öltözött, bosszú hajú rác papot vonszolt maga után, hogy pedig ezzel milyen fontos szolgálatot tett táborának, bizonyította az, hogy azonnal útnak indult a tábor, a kémet pedig pár óra múlva a rögtön Ítélő hadbíróság halállal sújtotta. A vitéz honvéd öreg napjaiban teljesen elhagyatva, sok nélkülözés között tengette életét; a halál jótétemény volt a hős katonára.

— Egy százéves ember halála. Gyurkovics

Mátyás fővárosi adóvégrehajtó a napokban száz éves korában elhunyt. Az ilyen hosszú életkor ritkaság számba megy a vidéken is, hát még a fővárosban.

— Öreg béres halála. A tárcsái gazdaságöreg szolga halt meg a múlt héten. Neve Tahi János béres- hajdú, lapunk régi előfizetője, aki 43 évig szolgált egy uradalomban, 16 gazdatiszt alatt. Múlt héten temették általános részvét mellett a 78 éves, tisztességben megőszült öreget és kívánsága az volt, hogy tegyük belé az ő kedve- lapjába a nevét. Mi kegyeletesen emlékezünk meg róla. Nyugodjék békében.

— Hastífusz Aradon. A hastifus kezd veszedelmesen terjedni Aradon. Még nincs ugyan járványos jellege, de a betegek száma s küzölök többnek legfolyása a legkomolyabb intézkedéseket tette szükségessé. A város orvosi hivatala eddig ugyan csak tiz tifuszos betegről tud ; ennyi lett bejelentve.

— Eladta a feleségét. Nem mindennapi furcsaság történt a napokban a lóvásártéren. Beringye Péter csehii lakos eladta a feleségét Varga János mezépe- serdi gazdaembernek, aki 100, azaz egyszáz ezüst koronát szúrt le a különös portékáért. A adás-vételi szerzést a cédulaházban, tanuk előtt kötötték meg, de az eladó fél csakhamar megbánta az elhamarkodott üzletet, mert visz- szaadta a száz koronát, kérve, hogy ellenében a feleségét is adja vissza a szerencsés vevő. Varga csak úgy volt haj-