Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-07-24 / 29. szám
236 MAGYAR FÖLDMIVELÖ — A villám áldozatai. Három helyről jön gyilkos villámcsapás hire. Karánsebesről jelentik, hogy Jáz község határában Daneszky Jón földesgazda a menyével egy nagy fűzfa alá menekült a zivatar elől. A villám beleütött egy fába s mind a kettőjüket agyonsujtotta. — Arad- megyében a múlt héten négy ember esett áldozatul a vil- lámütésnek. Szombaton délután Káránd községben nagy zivatar kerekedett. Egy háromtagú család, apa, leánya és fia künn dolgoztak a mezőn, hol a villám mind a hármójukat agyonsujtotta. — Kornyest községben egy asszonyt ölt meg a villámülés. — A tempó. Egy jómódú alföldi földmivesgazda, aki Isten segedelmével szép házat épített, elhatá- rozla, hogy a szobákat urimódra kipingáltatja. Hozatott is a városból egy piktort, aki hamarosan hozzá is látott a munkához, még pedig nóta mellett. Azt énekelte : hogy »Sújt az átok, mert szerettelek.« Közben szorgalmasan pin- gált. A gazd’uram csak hallgatja egy darabig a szomorú nótát. Meg is rázza vagy kétszer a fejét. Rosszalja a dolgot, úgy látszik. Egyszerre csak gondol egyet, bemegy a piktorhoz, nagy haragosan kiveszi a kezéből a pacsmagot és vígan huzgálva fel-alá a falon, igy beszél: — Nem az ám a nóta sógor, hanem, hogy aszongya : »Hej nem bizony de megérett a megy, Hej nem bizony de rajta maradt egy.« így pingálja öcsémuram, mert hát nem szomorúságra pingálódik ki ez a szoba. — A falusi csodadoktor. Torpocz szepesme- gyei községben Krivonvák András gyanús körülmények közt halt meg, az esetet bejelentették a hatóságnak. Ez addig nem akarta a temetési engedélyt megadni, mig a boncolást meg nem ejtik. A gyanuokok beigazolást nyertek, mert Krivonyák kuruzslásnak esett áldozatául. Egy szomszéd községbeli paraszt, aki csodadoktor hírében áll, érvágással akarta régi betegségét gyógyítani, de az operáció halállal végződött. A csodadoktor ellen a vizsgálat folyik. — Másfélszáz évig a tenger alatt. Londonez a szerencsétlen orosz-japán háborúnak, amelylyel a japánok a liaojangi völgy mellett húzódó hegyláncolatnak teljes birtokában maradtak s ha a Motien-szoroson át tovább haladnak északon, elvághatják az oroszok összeköttetését Mukdennel és Karbinnal, ahonnan a szibériai vasúton át újabb csapatokat kaphat az orosz hadsereg. Amíg ez a harctéren történt, rendkívül érdekes események fejlődlek a Vöröstengeren, ahol az orosz önkéntes-flotta néhány német és angol hajót feltartóztatott, hogy a hajók fedélzetén hadiszerek után kutasson. A megtorlás Anglia és Németország részéről nem maradhatott el. Előbb Németország tiltakozott az orosz flotta eljárása ellen, azután Anglia, mindakelten kemény és határozott jegyzéket intézve az orosz kormányhoz. Kétségtelen, hogy az orosz kormány a mostani körülmények között nem akarhat összetűzést Németországgal és Angliával s minden tekintetben elégtételt fog szolgáltatni a megsértett két államnak. Hasonló dolog történt 1899-ben az angol-bur háború idejében is, amikor angol hajók német gőzösöket fogtak el. A német kormány akkor Angliának küldött tiltakozó jegyzéket, amelynek meg is volt a kívánt eredménye. Anglia nemcsak utasitotta hajóit, hogy a jövőben ne ismétlődjenek ilyen esetek, hanem még kártérítést is fizetett Németországnak. Hasonlóan fogják előreláthatólag elintézni az Anglia, Németország és Oroszország között most felmerült esetet is. Az orosz hunyászkodik. Oroszország újra két nagy csatát vesztett el. Az egyiket Mandzsúriában, amennyiben Kuroki bevette Kiaotungot, mely már csak húsz kilométernyire van Liaojangtól, a másikat amennyiben a ma- laeca-ügyben meghunyászkodva ad elégtételt Angliának. Es nem. bizonyos, hogy az utóbbi kudarc nem nagyobb-e az előbbinél. Mandsuriában néhány száz katonát veszteti el. Európában pedig világbirodalmi súlyának nagy részét. Ország-világ előtt beismerte, hogy eljárása helytelen volt és hogy nem fog többé ilyesmi előfordulni. ból jelentik, hogy Havreben a tengerészek kotrás közben rátaláltak egy 1759-ben elsülvesztett hadihajóra. A hajót, melyet Havre ostrománál sülyesztettek el, csodálatosképpen teljes épségben találták meg, minek oka abban keresendő, hogy 18 méternyi mélységben egészen befuródott a homokba. A egyik ágyút egy hatalmas angolna választotta ki lakóhelyéül s mikor a búvárok leszállottak, ijjedten meneküli el az ágyú torkából. a tt'i £ » .» Krüger szobra. JohanA nagy 1 ag 0 . nesjjurgbóljelentik,hogy ott mozgalom indult meg azon célból, hogy az elhunyt Krüger Pálnak, a transváli köztársaság volt nagy elnökének, Taardebergben szobrot emeljenek. — A tengeri betegség leküzdése. A tengeri betegség leküzdését eddig hiába kísérelték meg. Maguk az orvosok is bevallják, hogy az ellen nincs orvosság. Most azonban angol műszaki lapok olyan apparátusról Írnak, amely, ha nem is teljesen, de jórészt segít a bajon. Ez a Schliek- féle készülék, amelynek működése abban áll, hogy a hajó hánykódását lehetőleg csökkenti. A készülékről egyelőre csak annyit tudnak, hogy nagyobb hajóknál sokkal észrevehetőbb a készülék hatása, mint a kisebbeknél. Csónakokra egyáltalán nincs hatása a Schlich-féle készüléknek. A háború. A japánok újabb fényes győzelmet arattak. Az orosz hadseregnek egy része ugyanis, több mint húszezer ember megkísérelte, hogy a japánokat a Mandzsúria északi részében levő Motien-szorosból kiverjék, mert az a veszedelem fenyegette az orosz hadsereget, hogy a japánok északról körülkerítik a Liaojang vidékén levő orosz hadsereget. Ettől a kísérlettől remélték az oroszok harctéri helyzetük jobbrafordulását, de az eredmény éppen ellenkező volt. — Kezdetben sikerüli ugyan nekik a szorost megszállani, de a japánok gyorsan segítséget kaptak és irtózatos öldöklő csatában, amely orosz részről több mint kétezer, japán részről nyolcszáz ember veszett el, újra kiverték az oroszokat a szorosból. Egyik legnagyobb jelentőségű csatája volt NEVESSÜNK!!! A kaszárnyából. Az újoncokat iskolázzák a kaszárnyában, mikor a hu szárezredes belép s egy jóképű legényhez fordulva ő is kérd valamit, mire ez egy mukkot se felel. — Adja ide azt a könyvet! — kiált haraggal a káplárhoz. A könyvben ott állott a feltett kérdésre a felelet s az újonc orra elé tartva mondja: —- Olvasdd ! — Alásan jelentem ezredes urnák, nem tudok olvasni — Nem tud olvasni a huszadik században ? — álmél- kodik az ezredes. — Alásan jelentem ezredes urnák, én a tizenhatodik században vagyok ! * Ékes beszéd. Beállit a bírósági szolga a törvényszék elnökéhez. — Nagyságos uram — kezdi mondókáját — leköszönök a hivatalomról. — Miért, János ? — tudakolja mosolyogva az elnök. Hát s«rt könyörgöm, mert nem vagyok méltó megélni a fi^éiésjemJíjöl. . MORVÁI .TÁNOS KÖNYVNYOMD >> » — ^ t
