Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-07-17 / 28. szám
226 MAGYAR FÖLDMIVELŐ és minő puskaport adjon. A folyamodáshoz x-endőr- hatósági bizonyítványt is kell mellékelni arról, hogy a folyamodónak a puskapornak tüzmentes és egyébként is alkalmas tartásra megfelelő helyisége van. A folyamodásra és az engedélyx'e két dai'ab kétko- ronás bélyeg kell. A leánygyermek mikor keresetképes? Erre a közérdekű kéi’désre ad kompetens választ a kir. Curiának egy közelebb hozott döntése, mely kimondta, hogy a kiskorú leánygyermekek bármily társadalmi állásban és bármi vagyoni viszonyok közt 14 éves életkoruk betöltése előtt oly zsenge korúak, hogy keresetképeseknek 14 éves életkoruk betöltése előtt nem tekinthetők. KIS GAZDA, Mire vigyázzon a gazda a cséplésnél ? Azt már láttuk, hogy mi az a cséplőgép és miiven munkát végez, most már lássuk azt is, mire keli vigyázni, hogy a gép jól is dolgozzon. Mielőtt azonban erről beszélnénk, fogadjanak meg a gazdák egy jó tanácsot s ez az, hogy sohase menjen cséplőgép közelébe más, csak józan ember! Amilyen áldásthozó a cséplőgép, olyan veszedelmes is arra, a ki nem tud vele bánni. Az a sok gyorsan forgó kei'ék, az a sok szijj, no meg a dob hány szegény embert tett már nyomorékká és tesz most is évről-évre! Mámoros fej, lobogós ingujj meg gatya vagy kötény, nem cséplőgép mellé való, de gyerek sem! Oda ember való. még pedig józan és gondolkozó ember, a ki tudja, hogy milyen veszedelmes helyen dolgozik. Vigyázzunk hát első soi'ban testi épségünkre, mert ez az első és legdrágább ! Azután vigyázzunk arra, hogy a gép jól is dolgozzék. Erre pedig a következő módon lehet vigyázni : A kézi csépiönéi meg kell nézni, hogy jól kiveri e a dob a kalászból a szemet? Ezt pedig meglátni, ha a gépből kijövő szalmát nézzük meg. Ha azon teli kalász van, akkor lassabban kell etetni, mert nem győzi a gép a sokat egyszerre. Vagy pedig az is lehet az ok, hogy lessan hajtották a gépet. Megesik, különösen nedves időjáráskor, hogy a szalma kalászostól jön ki a gépből. Ekkor meg kell nézni, van-e az ilyen kalászban szem, mert a szívós polyvalevél toklászostól í-ajta marad, különösen a búzánál — a kalászon még akkor is, ha már a szem kipergett belőle. A szalmát pedig jól fel kell rázni, mielőtt félre vinnék, mert sok szem elfér a szalma közt s ha azt ki nem rázzuk belőle, azon csak a veréb meg a varjú hízik. A járgányos vagyis egyszerű tisztitómüves cséplőnél szintén először a szalmát kell megnézni, nincs-e benne teli kalász. Ha van. akkor lassabban kell etetni, vagy ha i'endes volt az etetés nehezebben kell beleereszteni a kévét, hogy ideje legyen a szeges dobnak kiverni a szemet. Azonkívül nézni kell a szalma-elhordó utat is. Ha ezen szemet talá lünk. annak az a jele, hogy a szalmarázó nem győzte a munkát s azért vagy lassabban etessük. vagy a szalmai'ázóból kihulló szalmát még egyszer át kell villával rázni, mielőtt végkép elvinnék és kazalba raknák. Második sorban a lőrékét kell megnézni, nincs-e közte szem? Igen sokszor megesik, különösen száraz időben és száraz gabona cséplé- sénél. hogy a töi-ek sok, úgy hogy a töreki'osta nem győzi. Ilyenkor aztán elfulad, eltömődik, a mag nem tud átmeni a í’ostán és kimegy a lőrékkel. Azért hát első sorban is arra kell vigyázni, hogy a törek- rosta mindig tiszta legyen és ha szem van a töi'ek- ben, lassabban kell etetni. Az olyan cséplőgépeknél, melyen polyvarosta, meg szelelő is van, meg kell a polyvát is nézni. Ha szem, még pedig érett és tele szem van közte, annak a jele, hogy nagyon erős volt a szél. Ekkor hát a szelet kel kisebbre venni, a mit úgy lehet csinálni, hogy a szelelő két oldalán levő kis loló- ajtokat fejebb toljuk s igy az olt levő nyílást kisebbjük s ezzel kevesebb levegőt eresztünk be a szelelőbe tehát, gyengébb is lesz a szél. Ha pedig nagyon polyvásan jön be a szem a zsákban, akkor erősebb szelet kell adni a szelelővel, vagyis annak oldalsó nyílását kell megnagyobbítani. Végül, ha nagyon szemetesen jön a szem zsákba, akkor a magrosták nincsenek rendbe. Ezeket is mindig tisztán kell tartani. A nagy, vagyis gőzcséplőgépeknél már rendes gépész van, a kinek tudni kell segíteni akármilyen bajon a cséplés körül. Csakhogy pei'sze kevés még a jó lelkiismeretes, megbízható gépész, azért a gazdának is kell ismerni minden api'olékos bajoki'a való segítséget. De ezt itt leírni nagyon hosszú lenne s azért azt a tanácsot adom: minden cséplőgéphez ád az illető gépgyáros, a kitől a gépet vették egy alaposan és becsületesen megirt használati utasítást. Ilyet kérjen minden gazda, a kinek csak cséplőgépe van. Ebben az utasításban benne van minden, amit tudni kell, hogy az illető cséplőgép jó munkát végezzen. Csak annyit teszek még hozzá, hogy a cséplőgépet, akármilyen legyen is az, úgy kell felállítani először is, hogy az ne mozogjon, tehát ha keréken áll, alá kell ékelni és másodszor, hogy minden irányban vizirányosan álljon. Mert a ferdén álló gép nem dolgozhat jól, valamint, hogy a fei'de utón a szekér sem jár könnyen. Ifj. Sporzon Pál. A tavalyi termés. A magyar birodalom területén a múlt 1903. év folyamán, a mint ez a központi statisztikai hivatal végleges kimutatása alapján kitűnik, termett összesen métermázsákban : búza 47,068.749, rozs és kétszeres 14,419.627. árpa 14,895.632, zab 13,740.381, tönköly 47.093, köles 491.618, tatárka 146.828, borsó 141.331, bab 3,174.622, lencse 49.274, szemes tengeri 40,521.828, burgonya 50,273.528, takarmányrépa 49,444.825, czukoi'répa 21,124726, tarlórépa 2,494.320, tök 21,860.881, dinnye 2,841.121, seprő, czirok, mag és szár 139.106, repeze 216.690, komló 3.665. dohány 610.386, kendermag 232833, kenderfonál 686 496, lenmag 81.351, lenfonal 197.552, mák 52.210, takarmánymagvak 726.998, mestei’séges takarmányfélék 61,019 029, széna és sarju 109.732.765 fejes káposzta 9,770.096.
