Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-07-17 / 28. szám
Megjelenik minden vasárnapSzerkesztősig és kiadóhivatal: SZATMÁR. Szent István-tér 9. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS K1ADÓTCLAJDOJIOS: BODNÁR GÁSPÁR. Előfizetési árak: Egész évre ... 4 korona (2 frt.) Fél évre .... 2 » (1 * ) Negyed évre . . 1 » (50 k-) A gyermekmenhelyek és a nyári nagy munkaidő. Csak ott tudják igazán méltányolni a gyermekmenhelyek nagy és mélyreható áldásit, ahol ez az intézmény már tényleg működik. Ismertünk községet, mely hidegen fogadta azon törekvést, hogy ott menhelyet kellene állítani, sőt kapálództak ellene. Ma látják, hogy mi ellen küzdöttek! Községük jóléte, a szülők boldog nyugodalma és gyermekeik biztonsága ellen. Más években remegve hagyták otthon a tehetetlen öregeket és a pajkos, gondatlan gyermeksereget. Nem volt a nagy, verejté- kes munkaidő alatt egyetlen óra, hogy sóhajaikkal a faluba, az otthoni tűzhelyre ne szálltak volna. — Nem csinálnak-e veszedelmet azok a gyermekek ? Hej, mert ki nem hallotta, olvasta vagy tapasztalta sirva-bánkódva, hogy mily veszedelmek érték már a községeket a nagy munkaidő alatt? Üres volt a falu, az öregek lim-lomol- tak otthon. A gyermekek játszottak vagy sokszor bezárva a házakba: kész veszedelemnek voltak kitéve. Egyszer csak hatalmas füstgomoly emelkedett a község felett. Majd félemeletes lángtenger .... — Tűz van! — Ég a falu! — Emberek, siessünk haza. Mindennapi történet ez a mi országunk-ban a nagy munkaidők alatt. o J Mily másképen vagyon abban a községben, ahol a gyermekmenhely végzi gond- viselésszerii hivatását. A község gyermekei biztos helyep-gyvil- nek össze. A menhely vezetője fogmíjil , kora reggel és késő este, mikor á-*%asliQfc' munka után hazatér a falu — kapj^j'^^r helyükre a gyermekeket. Nevelő, vidámitó játékokkal Ío'tei-Jer''* gyermeksereg a menhelyen a napokat. ííasz- nos foglalkozásban, kedves szórakozásban. Miért adnák ezt a boldogító nyugodalmat a szülők? A község, melynek kimondhatatlan biztosítékot nyújt. Jobbat és erősebbet talán, mint akármilyen fizetett őrjárat. Kérdezzétek csak meg azon községektől, ahol ily menhelyeket már szerveztek. És higyjétek el nekünk, hogy ezen áldásokhoz képest nagyon kicsi, sőt alig számbavehető a menhely felállítására fordítandó áldozat. Csak gondoljuk meg, mi áldozatot kíván egy-egy gyermeknek tűzzel való játéka. Elpusztítja sokszor az egész falut a gyermekek gondatlanságból származó szerencsétlenség. A faluval pusztul és vész a gazdanép is. Azért rajta legyen minden község, hogy ne hiányozzék — a gyermekmenhely. Rajta legyen és ne halogassa. Különösen pedig ne várja, hogy sültgalambképpen repüljön ez a nemes intézmény a községbe. A kormányzat, a társadalom, a nőegyesületek, egyesek mindent elkövetnek, hogy a községeket ilyen menhelyekhez segítsék: de annyi bizonyos, méltán elvárható,
