Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-07-10 / 27. szám
216 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Chappe féle messzejelző; noha óriási hibája volt: esős vagy ködös időben nem lehetett használni. Érthető örömmel fogadták tehát Sömmerling galvani- kus messze-iróját, majd Schilling-féle villámdelejes messze-irót, amelyet kiszorított a még most is használt, természetesen tökéletesitett Morze-apparátus. Magyarországon az első táviró-vonalat 1847. őszén a cs. és kir. kormány építtette Bécs és Pozsony között egyedül állami és vasulüzleti célokra. Ennek a villamos távirónak egyik állomása Bécsben az északi vaspálya udvarában, a másik Pozsonyban, a magyar középponti vasút pályaudvarában volt. Ma már ki nem ismeri a táviró gépet? A legkisebb faluba is bevezetik. Csakhogy a távirónak is akadt már vetélytársa. Még pedig ugyancsak hatalmas vetélytárs. A telefon. A varrótű eredete. Igen kevesen tudják ma, hogy a múlt századokban a menyasszony kelengyéjének elkészítése mily rengeteg összegbe került. Nem a gyolcs vagy a csipke volt régebben drágább, mint ma, hanem éppen az, ami ma a legolcsóbb: a varrás. Egy valamirevaló kelengyének az elkészítése, még csak a múlt század elején is, legalább egy évig tartott, pedig ilyenkor rendesen buzgón segítettek a rokonok is. De varrógép még nem volt, s a varrás kézzel nagyon lassan ment. Képzelhetni, hogy milyen nehéz lehetett a fehérnemű elkészítése, mielőtt még a varrótűt föltalálták. Valójában nem is olyan nagy ideje, hogy varrott inget hordanak. Franciarszágban legelőször VII. Károly neje viselt ilyen inget. Erzsébet angol királynénak hat inge volt és ezt mindenütt, mint fényűzést emlegették. Á varrótűt Tourangean, francia lakatos találta föl, s ugyancsak nagy volt a kereslet, mikor legelőször árulta. Nem tudott eleget készíteni és nemsokára segédeivel együtt minden más munkát abbanha- gyott, csak varrótűt csinált. Bizonyára jó drágán adták az első tűket, mert a XV. század végén is még csak nagyúri házaknál volt varrótű, s végrendeletekben s adománylevelekben részletesen meg van írva, hogy hány tűt és milyen nagyságuakat ajándékoztak. Franciaországban IX. Lajos leányának volt legelőször varrótűje. Angliába pedig a legelső varrótűket Beleyn Anna vitte. A gömbös tűt egy időben találták föl a varrótűvel, de ennek helyét már azelőtt könnyen pótolták csiszolt réz- és vaspálcikákkal, melyeket többnyire drága ékkövekkel díszítettek. A csattok is a régebbi időből maradtak fönn napjainkig és ezekkel egykoron nagy fényűzést fejtettek ki. Érdekes, hogy a kínaiak csak pár év óta használják a varrótűt és ruháikat ma is sokkal szívesebben akasztják össze kapcsokkal és értékes csattal, minthogy összevarrják. A koreaiak egyáltalán nem várják ma se a ruhát, csak szallagokkal kötik össze. Fürdő Japánban. A muszka ember meg a japán ember sok mindenben különbözik egymástól, de a különbség talán semmiben se akkora, mint a — testi tisztaságban. Az orosz köznép nem nagyon szereti a vizet még a mosdótálban sem : a japán ember meg valóságos fürdési mániában van. Nincs az a szegény kuli, aki napjában legalább egyszer meg ne fürödnék, még pedig olyan forró vízben, hogy az európai embernek az ujja se tűrné. A tehetősebb ember naponkint háromszor fürdik és a fürdés mindig jó hosszú ideig eltart. Az olyan embert, aki nem fürdik minden nap, megvetik és kerülik, mint a bélpoklost. Tokióban, amelynek egymillió kétszázezer főnyi a lakossága, több mint ezer nyilvános fürdő van. A fürdés ezekben ugyancsak olcsó mulatság: két-három fillérbe kerül. A falvakban is van közfürdő és pedig a képzelhető legegyszerűbb. A fürdő, egy jókora kád, a mely a kút mellett szabadon áll az utcán, még csak egy gyékénysátor se veszi körül. Aki fürödni akar, tele meríti a kádat, azután alágyujt, a vizet megmelegiti, és mikor már olyan meleg, hogy forró, a legnagyobb nyugalommal, ott a nyílt utca során, levetkőzik és belebujik a kádba. Nemcsak az urak cselekesznek igy, hanem a hölgyek is, a min senki se akad fönn. A hány ház, annyi szokás. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. Aratás Geszten. Tisza István miniszterelnöknek még elég dolga akad, ami Budapesthez köti, de mialatt ő a duna- parti palotában az ellenzékkel hadakozik, odalenn Geszten már nekivágtak a vetésnek s a kalász engedelmesen hull kaszájuk alatt. És pedig annál serényebben, mert Tisza István a legjobb gazdák egyike, aki éri ahhoz, hogy cselédségében a munkakedvet fokozza. A Tisza-család domíniumában, Geszten, régi jó patriarkális hagyományok szerint kezdődött meg a múlt héten is az arató-munka. Nehány száz arató, válogatott alföldi legények — hajnalhasadtakor egybegyülekeztek a kastély körül. Először is jó szív erősítő italt és becsületes reggelit kaptak, azután a munkásnőknek finom vörös fej kendőket, a férfiaknak pedig különböző hasznos holmit osztogattak. Yig arató nóták mellett vonultak ki ezek után a búzaföldekre és jókedvvel láttak a munkához. Az pedig van bőven, még a sok munkáskéz is csak néhány hét múlva végez vele. Mert ha a terméskiállitásokról a nag3r szárazság miatt az idén riasztó hírek szomoritották a magyar gazdákat, Tiszáéknál a termés nagyjában kielégítő. Az aratást ilyenformán Geszten most már i nyilván Tisza István nélkül intézik el, de a kastélv- , ban azért nagyban készülődnek a gazda fogadására. Mert Tisza István eddig is Geszten töltötte mindig a nyarat, mert nagy kedve telik a gazdaságban. Az idén most már csak az aratás végét megpecsételő i ünnepségre várják, a mely a Tisza-család valamennyi birtokán nagy mulatsággal, az összes munkások dús megvendégelésével jár. A szervezkedő gazdák. A földmivelésügyi miniszter a tabvidéki gazdakör, a szegedfelsővárosi mezőgazdasági tárlat, továbbá a Bácsbodrog vármegyei Gazdasági Egyesület hódsági fiókegyletébe tartozó militicsi, deronyai, hódsági és karavukovai gazdakörök alapszabályait bemutatási záradékkal ellátta. AMERIKA. A vetések Amerikában. A földmivelésügyi miniszterhez a csikágói cs. kir. főkonzultól beérkezett jelentés szerint junius hónapban az Amerikai Egyesült Államokban meglehetősen kedvezett az időjárás a növényzet fejlődésének; mindazonáltal az idei búzatermés kilátások a múlt évinél gyengébbek. Az Orsz. Gazd \ Munkás- és Y Cselédsegély- /pénztárt ajánljuk jó indulatábí) Ismertesse ei.' az intézméntj ■ a nép körébei i Biztosítsa cs«*]« 8 deit ezen sp"é! non7> 4 •’ I
