Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-06-26 / 25. szám
204 MAGYAR FÖLDMIVELŐ a gazda s amikor visszafelé indult, rémes vészkiáltást hallott Tekintete rögtön a Maros partján hagyott kocsija felé irányult, de sem lovait, sem gyermekeit nem látta. Sörös rosszat sejtve, futásnak eredt s amikor kiért a partra, rémülve vette észre, hogy lovait az ár viszi s ugyanakkor a viz felvetette az egyik gyermekét is, aki még segítségért kiáltott, de azután elmerült. Sörös beleugrott a habokba s úszott a lovak felé, mert azt hitte, hogy a gyermekek is olt lesznek. Sikerült is neki az egyik liut megragadni abban a pillanatban, amikor a viz feldobte, de a habokkal küzdő lovak letaposták Söröst is, meg a gyermeket is és többet nem is kerüllek a felszínre. Sörösné ott nézte végig a szerencsétlenséget a parton, anékül, hogy segítséget nyújthatót volna. Mikor a gyermekei után a férje is elmerült a sebes árban, a szerencsétlen asszony annyira megrázkódott, hogy ott halt meg a szerencsétlenség színhelyén. Tegnap fogták ki a vízből Sörösnek és két gyermekének a holttestét és az elpusztult lovakat. A vizsgásat szerint a gyermekek usz- tatui vitték a lovakat a vízbe, de a sebes ár lesodorta őket s ez okozta az egész család halálát. — Összeégett leányka. Miskén a község melletti legelőn libapásztorok gyufával játszadozván, egy fiúcska égő gyufát dobott Markó Anna 8 éves leányka szoknyájára. A szoknya csakhamar lángba borult s a megrémült kisleány szaladni kezdett, hogy a nem messze folyó Árpás vizébe ugorjék, mire azonban odaért, ingecs- kéje és szoknyája leégett s mindkét lábát és alsó testrészét is teljesen összeégelte. A szegény gyermek most halállal vivődik, borzasztó sebeiből lehetetlen kigyógyulnia. — Aki versenyt fut a vonattal. Egy sárosmegyei legény minapában elhatározta, hogy elmegy Amerikába. Úgy lön, mint gondolá s vonatra ült. Útközben egyik állomáson leszállóit s mire előkerült, a vonat már megindult. A kalauz nem akarta felengedni a már mozgásban levő vonatra s igy a legény, kinek cók-móüja a vonaton volt, versenyt futott a vonattal, hogy a legközelebbi állomáson újra felszállhasson. Vállalkozása teljes sikerrel járt, mert a legközelebbi állomásra érve, a vonat utasainak nagv derültségére a legény ott ült az állomás egyik padján s vígan pöfékelt. Az utasoknak nagyon megtetszett az élelmes legény s pénzt gyűjtöttek számára. — Jégverés Ausztriában. Ausztriában a minap több helyütt erős jégverés volt, heves szélviharral Mint Brünből jelentik, Straznitz városkára isszonyu jégverés zudult, mely után vihar volt. A villám öt munkást, a kik egy kút eresze alá menekültek a vihar elől, megölt. Ketten a kútba estek. A háború. legközelebbi japán-orosz mérkőzés. Ezt a pontot ugyanis kiváló katonai fontossággal ruházza föl az a körülmény, hogy az észak-kinai vasút ott torkollik bele a port-arthur munkdeni vonalba. NEVESSÜNK!!! A pröcert. — Kedves Szálika, mióta megtodtam, hojd o papája 20,000-ig bökött, 200 percenttel jobban szeretek mogát. Kitalálta. Katonának jött be a városba a legény és egy ott lakó ismerősével az utcán sétálva, meglát egy úri hölgyet, akinek ruhája olyan hosszú, hogy messzire huzza maga után. Nem állhatta meg, hogy meg ne kérdezze annak okát társától. Ki igy felelt. — Bizonyosan azért jár ilyen hosszú ruhában, hogy nagyobbnak látszik az udvarlók szemei előtt. A vafangkuti csata volt a mostani háború harmadik nagy csatája. A japánok itteni nagy győzelme méltán sorakozik a jalui és naszani diadalokhoz. Az orosz részéről 40 ezer ember vett részt az ütközetben és igy 100 ezer ember harcolt ott. Az angol újságok is biztosra veszik már, hogy Port-Arthur elesik. Még pedig igen rövid idő alatt. Az oroszok is sejtik és rettegik ezt a szerencsétlenséget. Nagy a nyugtalanság a muszkák birodalmában. Ezekkel a japánokkal egyszer már alaposan el kell bánnunk! Kuropatkin generális állítólag ilyen módon biztatja csapatait a harcra. Ha teszi, jól teszi. Utóvégre is azért van az orosz hadsereg Kelet-Ázsiábau, hogy «alaposan elbánjon» az ellenséggel. Eddig persze megfordítva történt. A japánok hagyták helyben alaposan az oroszokat. Most készül a nagy csata, — mert még mindig csak készül: a megtörténtét hirdető jelentések kínai kacsák voltak — ott majd meglátjuk, ki a legény a keletázsiai csárdában. Az egész japán hederő a kai-csu—tasicsao-haj-csöngi vonal felé húzódik; Kuropatkin is odadirigálja minden erejét, a mit Liao-jangban nélkülözhet. Ezenközben egymást érik az összeütközések. Az előjelek arra vallanak tehát, hogy a gyakran jelentett nagy csata küszöbön áll és tényleg igen nagy lesz, mert az ellenfelek harcba vinni készülnek a rendelkezésükre álló összes csapatokat. A legújabb tudósítások szerint valószínűleg Tasi-csao körül fog lefolyni a Igazat mondott. — Hány éves vagy fiam 2 — kérdé a közbakától a tábornok. — Huszonkettő. — Mennyi ideje, hogy szolgálsz 2 — Tizenkettő. — Tizenkettő 2 Micsoda bolond beszéd ez 2 — Igaz beszéd, generális uram. Öt esztendeig szolgáltam mint libapásztor, kettőig mint borjucsordás, háromig mint csikós; két esztendő óta pedig mint katona, mindössze tizenkettő. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJA. Cs—i. la. Már nem fogadunk el semmi biztatást. A lapot beszüntetjük. Mégis furcsa dolog az, hogy sokan szeretik olvasni a lapot, még meg is reklamálják, de a fizetést — az öreg harangra bízzák. Tisza-Ujlak. B. S. Kegyeskedjék megsúgni a jeles munkatársnak, Újlakinak, hogy nagyon várom a postán a jó tömött tárcákat. Nem leszünk háladatlanok. Sáros-Oroszi. Sz—. Hát az életbe való első lépése is az adott szónak meg nem tartása 2 No lássa ! R. Halmi. Elvitt újságomat szíveskedjék visszaküldeni. P. József. Szatmár. Becsületes ember a kölcsönkért könyveket, dolgokat vissza szokta küldeni. Ez még önön kívül másoknak is szól. ss MORVA! JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.
