Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-06-26 / 25. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 199 viselőkkel népies gazdasági előadásokat tartani, hogy a nép minél jobban megismerkedhessék a boldogul- hatásához szükséges eszközökkel. Mindezekből láthatjuk, hogy az uj földmivelés- ügyi miniszter ur is azon a csapáson kíván haladni, melyen haladt Darányi Ignác. Azon az utón, hol végre valahára a földmives nép érdeke is felszabadul azon nyomás alól, mely alatt nyögött annyi idő alatt. Adjon tehát erőt és kitartást az Isten ő kegyel- mességének, hogy a földmivelés ügyeit folyton ostromló ellenséggel, irigységgel szemben is kemény, legyőzhetlen legény maradjon. Aratási tanulságok . . . Szent Péter Pál napja után a gazda remény- teljes várakozással fogott az aratáshoz. Most nagy busán áll földje barázdáján sok-sok ember és tűnődő lélekkel tusakodik az év termésének eredménytelenségén. De az ember azért ember és férfi, hogy kétségbe ne essék. Hanem álljon talpra és vonja le magának a tanulságokat a jövendőre. Vonjuk le édes mindnyájan és ugv cselekedjünk. Magyarországon minden olyan foglalkozást üstökön kell ragadni, mi a népei keresethez jnlialja. Nemcsak téli, de más foglalkozásra is rá kell vezetni, hogy ne csak a földbe, termésbe vesse egész bizodalmát, minden remélhető garasát. Olvastuk például nem rég, hogy hazánkban j a selyemtenyésztés jelentékenyen emelkedett. A múlt esztendőben százhétezer 720 család foglalkozott se- 1 lyemtenyésztéssel. Ezek összesen egymillió 707 kiló selyem gubót szállítottak. Kaptak érte a múlt esztendő végén négymillió, 805 ezer, 182 koronát. Szép, nagyon szép summa pénz ez. No lám, hát miért ne lehetne ezt a selyem tenyésztést minden faluba beplántálni. És ennek dacára vannak vidékek, ahol a munkára, keresetre áhítozó embereknek fogalmuk sincs arról, hogy azokból a selyembogarakból épen úgy lehet milliókat produkálni, mint a földturásból, a buzakalászból. Még az Alföldön is, mesének tartják a selyembogár aranyait, millióit. Gondoskodni kell tehát mindenütt eperfákról s már az iskolában rá kell vezetni a selyemhernyótenyésztésre. Kis útbaigazítás után apró gyermekek, munkaképtelen családtagok, otthonüllő öregek szépen elbabrálhatnak az etetéssel is igy kellő felügvelel mellett jócskán hoznak pénzt a házhoz a gubók, pedig mezei, vagy miihelybeli munka sem szenvedett miattuk fennakadást. A mi bajunk legfőbbike az, hogy nincs a ki a mozgalmak élére álljon és ott ki is tartson. Az a bajunk, hogy a nép megszokta : igy volt, igy lesz ezután is. Pedig csak ez idei aratás is megtaníthatná arra, hogy bizony lehet és van az más- | képen is. András gazda. Arató gépek és a sztrájk. Nagyon élelmes ügynökök keresik fel az alföld rónáin fekvő községeket, — írja a »Kalocsai .Néplap«, — a mig egyik helyen az arató munkásokat az arató sztrájkra való tömörülésre buzdítják, a másik helyen ugyanakkor a földes gazdáknál és bérlőknél mint arató gépügynökök szerepelnek s figyelmeztetik a földbirtokosokat, hogy arató szrájkra van kilátás, igy igen ajánlatos lenne már jó előre a gazdaságokat arató gépekkel felszerelni, ugy-e bár ez az élelmességnek igen előrehaladt állapota, ott a munkásnéptől filléreket szednek össze, mig a gazdáktól az arató gépek után eső percentet óhajtják megszerezni; azonban igen sok év kínálkozik az ily kettős jövedelemre, mert a sok vetések kevés aratási munkát igényelnek, igy bizony a munkások is meg a gazdák is megfontolhatják nagyon, hogy az ilyen dupla ügynökök csalafintaságainak fel ne üljenek. De úgy látszik, hogy az arató sztrájk kérdése még is foglalkoztatja eddig is a pénz és tudomány embereit, mert legutóbb is leheteti látni Paks város utcáin keresztül vonuló benzin-motoros arató gépeket, a melyeknél az arató gépet ló helyett a benzin-motor vontatja s a gépből csak a bekötött kévék kerülnek a munkások kezeibe azért; hogy azokat csomóba vagy keresztbe rakják. Ezeket látva és ismerve, igazán komolyan gondolkodóba ejthet mindenkit, hogy a mostani rossz év mellett még az izgatás folytán létrejöhető aratási sztrájk és arató gép versenyek mily romboló hatásúak lehetnek úgy a munkások ezreire, mint sok gazdára is, mert az arató gép mellett alig kell pár ember az aratáshoz, mig ellenben a kaszával és kézzel való aratásnál szükség lenne minden rendes munkabíró kézre. Lenhárd. Csontos Dömötör bíró uram szentenciái. — Hej, de nagyon bizonytalan is a gazda kenyere. Egyhuzamban való légyen szárazság, egy-két éccakai fagy, egy délutáni jég, rozsda, üszög, — se szeri se száma — a gazda ellenségének. Mindegyik fogyaszt a kenyérből. Jó szerencse, ha csak egyik másik. Mi volna, ha vala- nie’nyi egyszerre operálna. •— Tökéletes öröme sohasem lehet a gazdának. Annyi bizonyos. Az igazán jó termés ritka, mint a fehérholló. Ha már közép jó a termés, akkor valamennyi gabonatermelő országban beüt a bőséges aratás és igy persze az árak pottyannak. Tehát még a jó termés is fogyasztja a gazda kenyerét. — Nagy hajnak Ígérkezik a takarmányhiány is. A tengeri, no meg a burgonya is gyengécske bizony. No de azért nem kell ám kétségbe esni. Ha szüköcskén is, de csak megélünk valahogy. — Bolond ember az, aki ilyen esztendőnek látására is tűzzel akar játszani. No csak most csináljanak komédiát azzal a sztrájk mesterséggel, majd meglátják, kinek esik a kő a fejére. De osz- tég. ha ráesik, akkor senki emberfia ne ordítson.
