Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-06-19 / 24. szám
1% MAGYAR FÖLDMIVELŐ többen vesztek el. Három óra alatt 200 ház vált hamuvá. 1800 ember hajléktalanul áll, valamennyi mezőn tanyázik. Minthogy az élelmiszerek is odaégtek, nagy éhnyomor uralkodik. A kár körül-beliil négy millió rubelre rúg. Ugyanilyen szerencsétlenség érte Lubine városát, ahol 300 ház égett porrá és 1200 ember lett hajléktalanná. A kár itt is meghaladja a másfél millió korbnát. — A zsidók száma. A német-zsidó statisztikai egylet kimutatása szerint legtöbb zsidó lakik Oroszországban : 5,082.000, Ausztria-Magyarországon: 1,994.000, Sorra következnek az Egyesült-Államok 1,137.000, Német- orsz.ág 590.000, Románia 269.000, Afghanisztán 184.000, Anglia 179.000, Marokkó 150.000, Hollandia 104.000, Franciaország 86.000, Törökország 82.000, Palesztina 78.000, Kaukázus 58.000, Algír 57.000, Abesszínia 50.000, Olaszország 47.000- Tunisz 45.000, Perzsia 35.000, Szibéria 34.000, Délafrika 30.000, Bulgária 28.000, Egyptom 28.000, Kelet-India 22.000. Arábia 20.000, Kanada 16.000, Svájc 13.000, Belgium 12.000, Görögország 8400 lakossal. A föld összes zsidó lakosainak száma tehát kerckszámban 11 és fél millió. nők a hadvezéreknek. Különösen az orosz haditanács alkalmaz nagy előszeretettel nőket, akik velők született ravaszságukkal és szépségükkel sok olyant tudnak elérni, amire a férfiak képtelenek volnának. Most a háború során a japánok követték az orosz példát és nagy titokban megbíztak szép európai színésznőket, akiket rengeteg pénzzel ellátva elküldték az ellenség földjeire, hogy kémkedjenek. A Rovue Russe cimü lap ir ezekről a japán nőikémekről. A múlt héten Szt.-Pétervár rendőrsége letartóztatott egy nőt, akinek titkos irataiból kitűnt, hogy japán kém. A hölgy természetesen tagadta a ráfogott gyanúsítást, de az oroszok nem hitték el az ártatlanságát. A hölgy mint francia énekesnő előbb Port-Arthurban, aztán Vladivosztokban játszott. Onnan került Szent Pétervárra, ahonnan Londonon keresztül titkos Írással küldte jelentéseit a japán fővárosba. A kémet természetesen haditörvényszék elé állítják; de az elitéltetéséről még nincsen hir. NEVESSÜNK!!! A háború. Orosz vereségek. A döntő ütközet megkezdődött az orosz-japán harctéren. Kuropatkin, az orosz fővezér támadólag lépett fel Kuroki ellen, de vállalkozása kudarccal végződött. Őt is, meg Stackelberg bárót visszavonulásra kény- szeritették a japánok s igy az a terv, hogy Port-Arthurt felszabadítsák, meghiúsult. A japánok most minden erejükkel rávetették magukat Port-Arthurra, a felmentő sereg pedig tétlenül nézheti a bevehetetlen vár ostromlását. Az oroszok egyedüli reménysége még a hajórajban van. A lengyelek és az orosz háború. A vladivosztoki orosz hajóraj megkerült, menekülőfélben van Vladivosztok felé. A japán hajóhad nyomon üldözi s menekülése csak attól függ. hogy jók-e az orosz hajók gépei s nagyobb-e a gyorsaságuk, mint a japán hajóké. Mert ha nem, akkor a japán hajóhad egyenként fogdossa össze az orosz hajókat, a mint hogy az üldözött torpedónaszádok közül egyet el is fogott. A szárazföldi harctérről érkező minden újabb hir megerősíti, hogy az oroszok döntő vereséget szenvedtek s hogy Port-Arthur e vereség következtében elveszettnek tekinthető. A nagy orosz birodalomnak egyetlen tartományá- nyában sem okozott még a keletázsiai háború akkora gyászt, mint Orosz-Lengyelországban. Nem azért, mintha a lakosság az orosz tekintély és hírnév hanyatlása miatt bánkódnék, hanem azért, mert a háború főleg a lengyelek soraiból szedi áldozatait. Mintegy háromszáz lengyel származású liszt veszett el már a harctéren s a háború folyamán még több esik az orosz vállalkozásnak áldozatul. Ebből nem az következik, hogy az oroszok szándékosan küldik a lengyel tiszteket az ágyuk torkába, hanem inkább az, hogy az orosz hadsereg tisztjeinek legnagyobb része lengyel és finn származású, mert maga az orosz nép nem igen szolgáltat tisztnek való emberanyagot. A keletázsiai háború tehát ebben az irányban is lerántja a leplet Oroszország sebeiről. Nagy orosz vereség. Pétervár, jun. 17. Kuropatkin tábornoknak Miklós cárhoz intézett távirata a következőket jelenti: Báró Stackelberg tábornoktól a következő éjjeli 1 óra 20 perckor keltezett táviratot veszem : 15-én az ellenség jobb szárnyát szándékoztam megtámadni, de abban a pillanatban, amikor az e célra szánt csapatok sikerrel kezdték az ellenség jobb szárnyát megkerülni, a japánok jobb szárnyamat túlnyomó erővel támadták meg, kénytelen voltam egész tartalékomat előre küldeni és három utón kellett észak felé visszavonulnom. Veszteségeink súlyosak, de még nem egészen ismeretesek. Az első tüzérdandár harmadik és negyedik ütegét az ellenséges tűz a szó szoros értelmében tönkretette. Tizenhat ágyú közül 13-mat teljesen hasznavehetetlenné tettek és otthagytak. A csapatok mag'a- tarlása kitűnő volt. Nagy részük csak ismételt parancsra hagyta abba a küzdelmet. Nők a japán kémszolgálatban. A tanulékony japánok megfigyelték azt, minő hasznos szolgálatot tesznek a Részeg ember gusztusa. Jancsi kocsist a gazdája a sárban heverészve kapja berúgott állapotban. Rá is formed keményen : — Nem szégyenled magad, hé! A sárban kell hencse- regni, mint egy disznó?! — Inná le csak magát gazd’uram is jól, aztán feküdne itt, mint én, akkor látná, milyen jól esik itt, hogy sohse kívánkoznék pöhölyös ágyba ! * Jo házból való tanuló. Illés meg a komája bentjártak a városban. Nézgelőd- tek az utcákon. Egy kirakat előtt megállották. Mondja a koma : — Nézze kend, mi van a kirakatban. Ez volt: MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON. ITT jó házból való TANONC azonnal felvétetik. — Látom. Mit akar kend vele ? — Úgy gondolom, hogy a Miska gyerököt ide adnám inasnak... Osztég, ha fölszabadulna, ilyen nagy kereske-* dést nyithatna, mint ez itten. Rámosolvgott Illés a komájára. — Hova gondol kend. Hisz nem vöszik föl ide a kend Miska gyerökit. — Miért “? Hogy paraszt'? — Dehogy. — Hát. Illés egyet riszált a kismellényin, a botot leütötte a földre s a pipát agyarára csapta. — Azért nem vöszik föl, mert a kend háza teteje igen rossz becsurog raj ta az eső. A falak pedig rogyazodók. Itt mög az áll, hogy jó házbul való tanonc szükségeltetik. Bámult a koma néhány percig. Aztán, ahogy tovább mentek, azt mondta Illésnek : — Igaza van kendnek... Hanem azt a... ez az úri népség mégis azt mögkivánja, hogy Íré7 az embör a flát inasnak akarja adni, IjáTjó háztT^ögymu y//