Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-06-12 / 23. szám

186 MAGYAR FÖLDMIVELŐ nál két-három heti időközökben, kisebb fokunknál hat-nyolc hetiben Sebes lábaknál célszerű a bőr begyógvulásáig előbb néhány napon át csak 5 szá­zalékos oldattal beecsetelni. Ezen szer használata után, különösen nyáron, néha fokozott izzadmány- kiválás lép fel az egész testen, de az egy-két nap múlva minden hátrány nélkül ismét elmúlik. A láb- fczadás ellen a svájci hadseregben két rész timsót és tiz rész zsirkövet (Federweiss) használnak hintő­por alakjában. Jobbnak tartják, mint a chrómsavas kenegetést. KIS GAZBA. A paszuly (bab) szántóföldi termelése. Ritkaság számba megy nálunk olyan gazdasá­got találni, melyben a paszuly szántóföldi termelé­sével nagyban foglalkoznának; pedig határozottan kár, mert a paszuly nemcsak jövedelmező termést ad, hanem termelése nincs is oly sok rizikónak ki­téve, mint más szántóföldi terményé. — Szántóföldi termelésre a paszulynak azon fajtája alkalmas, mely országszerte mint úgynevezett törpe paszuly isme­retes. E fajta rövid, de sűrűén álló hajtásokat ter­mel, a melyek nem kúsznak s igy tenyészidejűk alatt a karózást nem kívánják. — Van fehér, piros, sárga, kék, fekete, barna és tarkázott változata, me­lyek közül legjobban keresett a fehér, mert meg­főzve a legtetszősebb, nem festi meg a levet. A fehér változataiban ismét azt kell termelésre kike­resni, melynek héja minél finomabb; ilyen rend­szerint az apróbb szemű. A paszuly jó erőben lévő, kellően előkészített, porhanyós földet kíván, mely még őszszel megszántandó a téli nedvesség con- serválása cáljából. Tavaszszal, mihelyt az időjárás megengedi grubberolunk, majd a vetés előtt közép­mélyen szántunk, April hó második felében követ­kezik a vetés ideje, ezt megelőzőleg a földet vagy sorhuzóval megjáraljuk a fészkek kijelölése céljá­ból, vagy pedig a kukorica vetőkoronggal felszerelt gépet használjuk. A fészekbe vetett paszuly ritkítást nem igényel, ellenben a géppel vetett az első ka­pálás alkalmával megritkitandó. A sortávolság a vetésnél 60 cm., a növénytávolság 40 cm.. Vető­magszükséglet ily távolság mellett 60—90 liter. Ápolása kétszeri kapálás és töltögelésből áll. Utóbbi munkát ugv kell eszközölni, hogy mire a virágzás kezdetét veszi a töltögetéssel is készen Jegyünk. Letakaritási ideje akkor következik be, midőn a hüvelyek többsége megbámult. Kat. holdankint 10—12 métermázsa termésre számíthatunk, a mely mázsánként 14—25 koronával értékesíthető. Mint nitrogén gyűjtő növény igen jó előveteményét ké­pezi az őszi gabonának, különösen ha ez utóbbi foszforsavas műtrágyában fog részesittetni. Az akáczméz. A méhes a legjövedelmezőbb mellékkeresete a gazdának, de legkivált a kertgaz­daságoknak. A gyümölcsös nem is teljes anélkül, ha nincs egynéhány kas méh is benne, amely szor­galmasan összegvüjtögeti a tavaszi virágok kelyhei- ből az édességeket. A legbuzgóbb kenyérkeresője az embernek a méh és csak kellően kell gondozni őket, olyan busás jövedelmet hajtanak, hogy kí­vánni sem lehet többet. Azért aztán sohasem szabad takarékoskodni olyan dolgokkal, amik ha hiányoz­nak, ezeket a szorgalmas kis állatokat csak hátrál­tatják a munkájukban. így jó és megfelelő kasokról kell gondoskodni s aki azt akarja, hogy sokat dol­gozzék a méhe, annak sejteket is vásárolni kell. Mert a méh maga is elkészíti azt a sejtet, amibe a mézet gyűjti, de ez alatt ám nem dolgozik. Próbálja csak meg valaki, hogy az egyik kasba kész sejtet tegyen, a másikban meg a méhekre bízza az épí­tését, milyen nagy lesz a külömbség. Amelyikbe mi tettük a sejtet, különösen virágzás idején, már régen megtelik, mikor a másik kasban még mindég csak a sejtkészitésnél tartanak a derék dolgosok. A dinnye ragyája ellen. Ezen betegség ellen, mely a növényt sokszor tönkreteszi, igen jó sikerrel alkalmazható a közönséges bordói lével való permetezés, a mit a szőllő peronoszporája ellen alkalmazunk. A dinnye permetezéséhez azon­ban csak a leggyengébb faját: az 1%-ost használjuk, bár ha már a levelek jól kifejlődtek, 2°/0-os is alkalmazható. A csalán mint vércsillapitó. Mégha kápta­lan volna is az ember feje, még akkor sem férne belé az a sok mindenféle apróság, a melynek tu­dása pedig akárhányszor jó és hasznosnak bizo­nyult, így például sokan nem fogják hinni azt, hogy csalánnal a vérzést azonnal el lehet állítani, Pedig nem is beszorkányság, hanem egyszerű do­log az egész. A csalánt meg kell annyira száritani., hogy azt apróra megtörni lehessen s ezen csalánport aztán a vérző sebre hintve, a vérzést minden fáj­dalom nélkül azonnal elállitja. Ehhez is hozzátehet­jük, hogy nem úgy gondoltuk ám ki, hanem gya­korlati használatban láttuk s mint hasznos aprósá­got bejegyzőkönyveztük. Kémény tüzet gyorsan eloltani. Gyakran fordul elő oly eset, hogy a kémény kigyul, a miből sokszor nagy tűzvész keletkezhetik. E tekintetben a következőket kell szem előtt tartani: A tisztában, vagy piszkos kémény csak akkor gyuladhat ki, ha alatta vagy a kemencében, vagy a konyhában, vagy akármely helyen, hol a kürtő a kéménybe szolgál, tűz ég; mihelyt a kémény kigyuladását észreveszik, mit nagyon könnyű megtudni, mert az nagy robo- gással ég, nem kell egyebet tenni, mint a kemence vág}’ konyha tüzébe, honnan t. i. a kigyulás tör­tént, 3 vagy 4 marék lágyr konyhasót, mely minden rendes háztartásnál készletben van, egymásután be­dobni. A tűz felbontja a sót alkotó elemeire, me­lyek gáz-alakban a kürtőn keresztül az égő ké­ménybe tolulnak s a tüzet néhány másodperc alatt eloltják. ___ ____H Á ZI-A S S Z O N 7. Av as zsir helyrehozása. A zsírnak avas izén nehéz segíteni. Ha az avasság nem nagy fokú, ak­kor leginkább ugv segíthetünk, ha azt először olyan vízben, melynek 10 literjében egy kávéskanál szó­dát feloldottunk, átgyurjuk, mint a vajat szokás s aztán sok vízzel a szódás vizet kimossuk belőle s végül, hogy a vizétől megszabadítsuk, újból megöl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom