Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-06-05 / 22. szám
178 MAGYAR FÖLDMIVELŐ amikor magára vállalta a kis Héja Magda vigyázatlanságát. Mert igazat megvallva, mégis Magda volt a hibás, miért nem ügyelt jobban a libákra, ne botorkáljanak a szekér alá. No de mindegy ! azt csak ő tudja, meg a kis Magda érzi! Ezzel aludt el az nap estén!... Ezután is történt még valami... Újlaki Károly. __________A M E R I K A. Am erikában valóságos árvíz van. Érdekes tünemény, hogy nálunk áltandó szárazság uralkodik és csak egv-egy kis futó eső javít ideig-óráig sínylődő terméseinken: addig Amerikában valóságos árvizek vannak. Kansas Cityből írják: Kansas államban a nagy árvizek, különösen a déli területeken a vizek busz év óta nem mutattak oly magas állást, mint most, jelentékeny károkat okoztak. A hidak elúsztak, a vetések elpusztultak, sőt több ember is vizbefult. Sokakat nagy nehézséggel mentetlek meg. Az állam délnyugati részében megszűnt a vasúti forgalom. Az indián területen és Oklaha- mában is kiáradtak a folyók. Az árvíz sok farmerban okozott kárt. A Missouri terület délnyugati részében is megsérült a vasúti hálózat. ISMERETEK-TÁEA. Egy kis csevegés a pénzről. (Készült és Íratott, midőn egy krajcárom sem volt.) A pénzt vagy elszokták költeni, vagy halomra rakják; a ki pedig sem el nem leöltheti, sem el nem rakhatja, azaz a kinek nincs, mint nekem, annak egv harmadik módot kell választania, a pénzről Írni. A pénz nevéről beszélni nem kell; mert mihelyt kimondják, mindenki érti már, — sőt ha titokban akarunk beszélni róla, tessék a hüvelyk ujjat a mutató ujj végéhez dörzsölni, az mindjárt pénzt jelent. A pénz eredete nagyon is furcsa. Minthogy az ember kezéből legnehezebb kikaparni, tehát a földből ássák a kőszikla közűi; kerekre, csinálják, hogy soha vége ne legyen az ember bajának vele. A pénzek különben, mint hallottam, különfélék. Színeikre nézve vannak : fehérek, sárgák, és vörösek; ezeknek olyan fényes tulajdonságuk van, (kivált a fehérek és sárgák), hogy az ember szemét megszokták vakítani. Jelenleg divatban vannak az u. n. csoszogó vagy repülő pénzek, mit máskép bankónak is hívunk. A fehér és sárga pénzek sem ritka már, sőt mindennapiak..— Ha továbbá a pénznek értékéről akarnánk szólni, a legszélesebb meghatározás lenne az: hogy ingyen nem adják senkinek, de abból is levonnak gyakorta, amit az ember megérdemel; sőt még az ember bőrét is lehúzzák pénz fejében, ha nem vigyáz. Ha netalán ajándékba adnak, nem kell nézni fehér-e, sárga-e, hanem el kell venni akármilyen. Általános tulajdonsága a pénznek, hogy kézen forog, tehát nem lábon jár, azért nem áll meg némely ember körül. Könnyen elkölthető, hacsak az ember fogához nem veri; ha oda veri, akkor az ember foga többre fáj mindig. A ki pedig annyira elpazarolta gondatlanul mindenét, hogy egy kracárja sincs, az az utcán se igen mutassa magát; mert megszólják. A pénz nemeit nem vagyok képes pontosan meghatározni; mert olyan is lehet, minek én nevét sem hallottam, hanem közönségesen a legkülönösb neme, melyet még akkor el szoktunk költeni, mikor nincs, ezt nevezik magyarul — adósságnak, németül Schuldlast, azaz huzdhalaszd, a mig lehet. A pénz hazája az egész világ; azonban csak bizonyos helyeken laláltatik. Ha a szegények kunyhójában keresed, hol ha egy árva krajcár elmaradt a többitől, s meghúzta is magát a láda fijában pár napig, de csakhamar fészkelődik, készülőben van a többi után; a takarékkasszákban pedig halomra összegyűl. A pénz használata — — — hó! ez érdekes. Pénzen megvehető az egész világ, ha valakinek volna annyi, mennyit megér a világ, — azért mondják, hogy, a kinek pénze nincs, jó világa sincs. Minden dolgot ezzel fizetnek az emberek, az erényt rézpénzzel, krajcárokkal, hogy csörögjön (koldus), a gazságot ezüstben, aranyban, ilyenkor nem is olvassák, csak zsacskóba kötik. Marháért pedig, jelenleg bankóval fizetünk. Ruha tisztesség, pénz emberség! azaz ruháért néha oda adjuk a pénzt, a tisztességet sőt a becsületet, mihelyt úgy vagyunk, mint az eb a karó közölt, azaz midőn megszorulunk; az emberség úgy látszik kimarad a számitásból. Különben a kinek pénze van, az mindennel bir, megveheti rajta a tudományt és észt, az ész pénzértéke nincs meghatározva; mert némelykor több kamatot kap, a kinek kevesebb az — esze. — Ne felejtsük, hogy restauráció idejében pénzen is lehet venni ember fejeket ; a kinek egy kis ész is volt a fejében, azaz a kinek pénz után volt az esze, az néha kétszer is eladhatja fejét; a lelkiismeretnek olcsósága úgy is ismeretes. Hogy szive az embernek a pénzzel valami nagy rokonságban állana — azt nem mondhatom; mert a kinek legtöbb pénze van, az rendesen a legsziv- telenebb; annyi azonban igaz, hogy a vőlegény ott keresi a menyasszony szivét, hol a pénze van, az érdempénzt is az embernek — szive fölé szokták tenni. — Különben, ha kezébe akarják az embernek adni a pénzt, tenyere (már t. i. a bal) már három nappal előbb viszketett ............. A pénzzel rokon közelről — a kívánság, ugy- annyira, hogy mentül több van valakinek, annál többet kíván, hogy legyen, sok még a más világra kívánna belőle elvinni. Legmulatságosabb időtöltés a pénzolvasás; ebben részem nincs. A pénz csak úgy szereti gazdáját, ha a gazda is szereti őt, különben megboszulja magát — elszökik, a mint tudjuk; a rósz gazdánál a világért sem marad meg, p. o. a ki jobban szereti a pálinkát, mint a pénzt; pénze hirtelen elmegy tőle, innét van aztán, hogy néha kontóra is iszunk, ha előbb az árvát (t. i. árát) le nem kell tennünk. Némely ember úgy imádja a pénzt, mint iste-
