Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-05-29 / 21. szám

MAGYAR FÖLDMÍVKI.Ő 170 Vo)land dr. udvari tanácsos, aki legutóbb egy né­met szaklapban megjelent cikkében, most pedig a gyűlésen a gyermekkort tartja a tüdővészre a leg­fogékonyabbnak. Azt mondta, hogy például a por­ban a földön játszó gyermek képére rátapadnak az ott levő bacillusok, a gyermek a másik percben szájához veszi kezét és igy kerülnek be a baj csi­rái a gyönge testbe. Ezért a következőket tartja szükségesnek: A gyermeknek ne engedjék meg, hogy a földön csuszsZdiiak A gyermeket a járástanulás­nál kezénél fogva kell vezetni vagy járószalaggal. Ha a gyermek ilyenkor elesik, kezéről a port le kell törölni. A gyermekápolónőket ez irányban szi­gorúan ki kell oktatni. A gyermeknevelés úgy tör­ténjék, hogy a gyermek már nagyon korán megta­nulja, azt, hogy a kezén levő szenny mennyire ve­szedelmes. Volland a gyermekek skrofulózisát piszok­betegségnek tartja, amely tüdővészszé alakulhat át, ha a gyermek kezén levő piszok a többi között a tüdővész mérgét is tartalmazza. Volland ez előadás­ban a tüdővész öröklékenységét is kétségbe vonta. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Gazdákat és iparosokat érdeklő elvi je­lentőségű határozatok. A közigazgatási bíróság egy megtörtént esetből kifolyókig kimondotta, hogy a mezőgazdasági célból közlekedő fogatok, vagy Jiaj- tott állatok és az azok hajtására szükséges egyének vámmentessége azon határon belül, melyhez tartoz­nak a kompokra és révekre is vonatkozik, ellenben mezőgazdasági célból a komppal gyalog átkelőknek vámmentességre igényük nincsen. A bcltijyminiszter legutóbb úgy határozott, hogy vasárnapi munkaszü­neti időben kizárólag azon kisiparosok dolgozhat­nak, akik iparukat állandó segédek, tanoncok alkal­mazása nélkül gyakorolják. Az üzleti segédszemély­zettel bíró önálló kisiparosok azonban saját sze­mélyükben se végezhetnek ipari munkát. KI S G ül ZJD A. Mikor kaszáljuk a füvet? Adjon Isten jó napot, biró uram! Fogadj Isten, ispán ur! — Ejnye, ejnye, ispán ur be ritka vendég ná­lunk. Pedig hát olykor-olykor szívesen hallgattuk ám ispán urat, ha egvet-mást elmondott a gazda­sági dolgok felől! Hát hiszen szívesen jönnék én, de mosta­nában igen sok a dolgom. Itt van már a kaszálás ideje is, kaszásokat fogadni jöttem be a faluba, biró uram. — Már kaszáltatni akar, ispán ur? hisz még csak junius elején vagyunk, korán lesz az még, ez­után gyarapodik még csak a fü! — Igaza van urambátvám. de én csak a mel­lett maradok, hogy inkább kaszáltassunk előbb, mint később. Lássa, biró uram, a fiatalon kaszált fü sokkal többet ér a vén korában kaszált fűnél, nem­csak azért, hogy több tápanyagot tartalmaz, hanem azért is, mert a gyenge növényt mindig szíveseb­ben eszik meg marháink, mint az idősebbet, mert a növény elvirágozván, rostjai el fásulnak és a ta­lajt is jobban kiélik. — Igen ám! De a fiatal növényben sokkal több a viz és igy ha a füvet korábban kaszáljuk mint kellene, akkor ugyanazon területről jóval ke­vesebb szénát kapunk, mintha később kaszálnók, jegyzé meg biró uram. — Tökéletes igaza van, de a mit megnyerünk a mennyiségben, azt elvesztjük a minőségben. A korai kaszálás után tápláló, az állatnak jobban izlő szénát kaunk ; mig ellenben a kései kaszálás mellett a fűszálak megfásodása által jóval több szénát nye­rünk ugyan, de ez csak látszólagos nyereség, mert az idős fűből nyert széna sokat vészit úgy Ízletes­ségéből, mint tápláló voltából, azért rendesen akkor szokták a réteket kaszáltatni, midőn legtöbb fü a réten virágzásnak indul. Ezért arra is kell az em­bernek törekednie, hogy rétje lehetőleg egyenlő fej lődésii növényekből álljon, ha pedig ez nem lehet­séges, akkor azon növényekhez alkalmazkodjunk a lekaszálásnál, melyek többségben vannak a réten. Az idejében letakaritott széna nemcsak jobb, hanem az utána jövő esőzés a sarjuképződést is jobban előmozdítja. A sarjura nézve határozott időpontot nem mondhatok, azt akkor kaszáljuk, mikor azt le­kaszálni érdemes. A füvet sem magasan, sem igen mélyen vágni nem szabad, mert az első esetben ke­vesebb szénát kapunk, a második esetben pedig ja sarju növekedését akadályozzuk meg. — No hát jobban meggondolva a dolgot, még is sokban igazsága lehet ispán urnák, hát magam is megpróbálok egy darabot korábban lekaszáltatni, s I majd meglátom hogy csakugyan jobb lesz-e úgy, annál, a hogy eddig szoktuk, mert a próba mutat meg legjobban mindent! //)'. Mészáros Péter. Permetező folyadék készítése. Gyakran le­het hallani a panaszt, hogy a permetezéshez hasz­nált réz-mészhabarék a gép permezőjét bedugasztja. Ez csak úgy történhetik, ha a habarék készítésénél nem voltunk eléggé figyelmesek. Ha egészen szél­málló, homok nélküli meszünk van, ezen eset nem szokott előfordulni; de ha homokot tartalmazó mészszel kell dolgozni: ez esetben a megkivántató mennyiséget dézsába öntjük s jól felkavarjuk; a mészalkatrészek a vízben oldva maradnak s mész- tejet adnak, mig a nehezebb homokrészek leüleped­nek; néhány perez múlva a leülepedés után, kissé vigyázva, a mésztejet a feloldott rézgálicfolyadékkal keverve használjuk, abban már nehezebb homok- szemcsék nem lesznek s akkor nem vagyunk azon bajnak kitéve, hogy gépünk bedugul. HÁZI-ASSZONY. Cseresznye eltartása befőzés nélkül. A cseresznyét szárától és magvától megtisztítva egy hőszáju befőttes üvegbe rakjuk olyan formán, hogy egy réteg tört cukrot teszünk az üveg fenekére, erre egy réteg cseresznyét, aztán megint cukrot és igy tovább, mig az üveg megtelik. Ekkor az egészet addig rázzuk, mig a cseresznye levet ereszt s ez magasabban áll, mint maga a cseresznye. Ekkor az üvegben mutatkozó hiányt kipótoljuk s újabban

Next

/
Oldalképek
Tartalom