Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-04-24 / 16. szám
132 / MAGYAR FÖLDMIVELÓ — Szolgák, csupa szolgák! még a fejedelem sem a maga ura! Ezen órától a csizmahuzó meg volt elégedve szerény sorsával, és a csizma urakat béketüréssel szolgálta. A német levél. Még a Bach-'korszakban történt, hogy az egyik alföldi gazdag faluba sürgős levelet küldött az osztrák lovasság vezére. A kupak tanácsban természetesen senki sem tudott németül. Azonban úgy gondolták, hogy Kiss Nagy Jancsi el tudja olvasni, mivelhogy császári katona volt. Behívták hát a községházára s kezébe adták a levelet. De bizony ő sem tudott németül. Forgatta az Írást jobbra-balra, végre is csak hozzávetőleg tud valamit kisütni; — Hogy mi kelijen nekik, azt voltaképpen nem lehessen tudni, de alighanem zab, mivelhogy igen höyyösek a böliik. ÚJABB HIBiBK. — Ötvenéves évforduló. April 24-én volt ötven esztendeje, hogy a mi felséges Királyunk I. Ferencz József feledhetlen Erzsébet királyné asszonyunkkal egybekelt. Az agg uralkodó csendben áldozott emlékezetet az ötvenéves évfordulónak. — Királyunk ő Felsége május 2-án utazik Budapestre. — Az országgyűlés ez időszakát királyi kézirattal berekesztette a miniszterelnök. Az uj időszaknak megnyitása még nem ismeretes. — Bánffy volt miniszterelnököt, az uj párt vezérét Szegeden képviselőnek jelölték. De hatalmas ellenfelei is lesznek. — Az angol trónörökös Bécsben járt. Három napig volt I. Ferenc József vendége. — Uj püspökök. Párry Sándor fölszentelt püspök egri kanonokot szepesi, és Kadnai Farkas tölszentelt püspököt, váradi kanonokot Király' ő Felsége besztercebányai püspökké nevezte ki. — Hűséges cseléd. Szép ünnepély folyt le f. hó 17-én Blaskovich Elemér pusztakengyeli birtokán, hol Csesznyik József immár 41 éve teljesiti hűséges szolgálatát. Tallián loldmivelésügyi miniszter e ritka szép évforduló emlékéül díszoklevelet és 100 korona jutalmat küldött a hűséges cseléd számára, melyet f. hó 14-én nyújtott át neki hatásos beszéd kíséretében Janesó (léza, járási főszolgabíró. Az ott tartózkodó úrnő, özv. Blaskovich Miklósné erre vasárnap sikerült szép ünnepélyt rendezett a jó öreg tiszteletére, melyen mindenfelől elhalmozták ajándékokkal. Miután úrnőjétől átvette az ezüst kupát, az uradalom tisztikara nevében Serák Károly tiszttartó megható szavak kíséretében ezüst órával lepte meg a boldog aggastyánt, ki aztán megkezdte a ropogós csárdást, csak úgy öregesen, de ifjú boldogsággal. — Nagy tűz volt Tornán. Egy ház kigyuladt és csakhamar lángba borult a vendéglő és lelkész lak. A tűz 27 házat pusztított el. A kár meghaladja a 80 ezer koronát. — Beszélgetés otthon. — Hát vót-e komám Pestön a küldöttséggel ? ... — Hát mán, hogy ne lőttem vonal Még az anyjukom es fő’vittem s egy hornyain es e’raönt! — Egy halott megfékezése. A szatmármegyei Rákos-Terebes községben ezelőtt 13 évvel halt el Oroszos János jómódú gazda. Felesége hite szerint azonban még most is hazajárt, sőt fia mutatta karján azon nyomokat, melyeket a halott szorítása hagyott rajta. Hogy tehát a halottat — kitől bizony sok gazság kitcllett még életében is — a felesége szerint — örökös nyugalomra bírják, a felesége kiásatta a sírból felbérelt emberekkel, testét összeverték, végül pedig egy nagy karóval átszűrték s úgy szegezték oda a sírba. És most már teljesen nyugodt a felesége, hogy odaszegezett férje nem fogja többé háborgatni. Véres harc egy bányában. A nagybányai aranybányák közül egyike a legértékesebbeknek a galasanti szent József-bánya. A bányában nemrégiben egy uj, hatalmas aranyérre akadtak, amely felköltötte az aranytolvajok figyelmét. Meg is próbálták a lopási, de rajtok ütöttek és meghiúsították azt, miközben valóságos harc fejlődött ki a föld alatt a bányászok és az aranytól vajok közölt. A harcban sokan megsebesültek. Tizenkilencz halott. Kovácsi községből megrendítő szerencsétlenség hire érkezik : egy csónak az összes rajta levőkkel felborult és tizenkilenc utasa a Ga- ramba fűlt. A szerencsétlenek — majdnem kivétel nélkül fiatal lányok — a besztercebányai püspöki erdőbe iparkodtak. Utuk a Garamon vezetett keresztül, s a leányok, hogy minél előbb végezhessenek, huszonötén ültek bele egy öt személyre való csónasba. Alig eveztek egy kis darabot, felborult a csónak. Estig tizenegy hullát fogtak ki a vízből, a többire ez idő szerint még nem akadtak rá — Kifogás. Biró: Hallja maga azzal van vádolva, hogy Böczkös Mihály helybeli parasztgazdának disznaját erőszakkal ellopta. Vádlott: (czigány) Hát perse hogy erőszakkal ki re in sipen Tehetek én árrul, ha azs magátul nem gyűlt. A háború. A cárné nagy beteg. Az orosz cárnét a háború izgalmai szörnyen beteggé tették. A Pelropalovszk szerencsétlensége oly izgatottá tették a cárnét, hogy komoly aggodalmakra ad okot ideges állapota. Cyrill nagyherceg elbeszélése. Cyrill nagyherceg Szentpétervárra visszautaztában Karbinba érkezett. A »Pet- ropavlovszk« katasztrófájánál szenvedett sérülései, nevezetesen égési sebei a nyakon és fülön lassan gyógyulnak. A nagyherceg már egy keveset járkál is. A katasztrófára vonatkozólag a következőket mondotta: Miután a hajóról a tengerbe ugrott, elmerült. Neki magának ebben a végzetes percben az volt a meggyőződése, hogy csak úgy menekülhet, ha olyan erővel, mint csak telik tőle, a viz alá merül és a sülvedő hajótól a viz alatt, lehetőleg messze elúszik. A nagyherceg, miután nagyon erős ember és kitűnő úszó, ezt a szándékát végre is hajtotta, de eközben annyira erőlködött, hogy alig tudta már a lélegzetét tovább is visszatartani. Amikor a vízből újra felbukott, egy a viz felületén úszkáló gerendába kapaszkodott, amelybe akkor már egy másik hajótörött is fogódzott. Amikor körülnézett, a Petropavlovszknak már nyomát se látta. A cár a harctéren. A cár elhatározta, hogy személyesen megjelenik a harctéren. Azt reméli ugyanis, hogy személyes jelenlét életet, lelkesedést, kitartást ad katonáinak. A cár aránylag fiatal ember, 3.1 éves. De beteges ember, aki nem igen vállalkozhatik ilyen dologra. Európa népessége. Egy népszámlálási kimutatás hiteles alapján nagyon érdekes számokat közöl Európa népes- I ségének gyarapodásáról a múlt században. A kimutatás Európa népességének gyarapodását kívánja föltüntetni, i ezért a lakosság számát az 1810-dik esztendőben 1000-rel jelzi és ennek az aránynak megfelelő számmal futatja a szaporodást is minden tiz esztendőben. A kimutatás egészben a következő: 1800—1000, 1810—1060, 1820- 1141, 1830-1254^ j 1840—1340, 1850—1425, 1860—1516 1870—1617, 1880—1750’ 1890—1946, 1900—2168. Ebből a kimutatásból látjuk, hogy Európa népessége a kilencedik században több, mint a kétszeresére szaporodott, kiderül továbbá, hogy a gyarapodás I állandó, sőt a század vége felé egyre nagyobb mértékű volt A gyarapodás természetesen nem volt Európa minden részében egyenletes. Legkisebb volt nyugaton és délnyugaton, tehát ott, ahol a latin népek, az olaszok, fran- I ciák, spanyolok stb. laknak, a legnagyobb keleten, ahol a fiatalabb népek országai vannak, Keleti-Európa lakossága, jelző egységének az 1000-el véve, 1000-ről 2492-re szaporodott, Nyugat-Európáé 1000-ről 1748-ra, a délnyugati álla- í rnoké 1000-ről csak 1600-ra. MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.
