Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-04-17 / 15. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ A japán katona, mondja a tábornok, minden körülmények között buzgalmával, élénkségével és kitartásával tűnik ki. Különben szereti bátorságát fitogtatni. Azt hallottam például, hogy több támadásnál a japán tisztek keztyüs kézzel és cigarettával a szájukban adták parancsaikat, miközben fejük mellett puskagolyók süvítettek el. lisztjeik szeme előtt a kis, erős japán katonák készséggel indulnak a halálba, habozás nélkül, félelem nélkül s a nélkül, hogy fölhasználnák a kínálkozó födöze- tet, de nem hevesen és harci didivel, amely a harci zajban fogja el az embereket, hanem majdnem hidegen, zárt sorokban, biztos alig gyorsított lépésekkel : csodálatos eredménye a hazafias erőnek, amely szigorú fegyelmezettséggel egyesül. Támadó terveik vakmerőek, csaknem eszeveszetten vakmerőek voltak. Egyáltalában semmibe sem vették az ellenséget, amelyet 1894-ben olyan könnyen legyőztek; másrészről haditervük oly kémszolgálat biztos adatain alapult, amely a legtökéletesebb európai kémszolgálattal fölér. így megtudtuk, hogy még mielőtt Pecsiliben kitört a boxer-fölkelés, a japán vezéreknek pontos értesüléseik voltak a mozgalomról és az előkészületekről. Még jellemzőbb a következő dolog : Az első napon, amikor a boxerek a pekingi követségeket megtámadták, mintegy harminc klímáinak öltözött japán vonult a nagykövetségek épületeibe s azonnal a japán őrséghez csatlakoztak. Ezek Pekingben a legkülönbözőbb foglalkozásokat űztek és több szabadságolt japán tisztás altiszt volt közöttük. A khinai hadjárat alkalmat adott a japánoknak, hogy az európai csapatokat tanulmányozzák s ezt meg is tették a legnagyobb figyelemmel. A szövetséges csapatok valamely különítménye sáncokat ásott, hidat vert vagy csata után halottad és sehe- sültjeit szállította, mindig volt a közelben egy japán tiszt, aki jegyzeteket készített magának; ugyanígy történ a kémszolgálat szervezésénél, a fölvonulásoknál és a csatában. Ugyanez áll a tengerészeire nézve, amely nagy hasznot húzott abból, hogy hosz- szabb ideig érintkezésben volt az európai hadihajókkal. Különösen dicséri a francia tábornok a japánok halálmegvetését. A tisztek nem riadnak vissza soha emberáldozatoktól, mert amint mondották, marad mindig elég tiszt és katona, aki ég a vágytól, hogy hazájáért vérét onthassa. Egy régi német könyv a magyarokról. Egy német könyv a következőket írja a magyarokról: »A magyar tüzes, mint az olasz; hirtelen el- határozásu és bátor, mint a franezia, büszke mint a spanyol, de becsületes és tisztességes, mint a német. Tele becsületérzéssel: gúnyra, szitokra hamar fölpattan. Hozzáteszem még: erőteljes, hazája és nemzete iránt elfogult, szivhől gyűlöli az osztrákot, de nem is szeretheti! Előkelő magyar le nem irható gúnyos mosoly közben beszélte el a következőket: Egyik Bécsben levő állami irodában szegény süketnéma a küldöncz. Ha az iroda titkárja Írásokat küld más hatóságoknak, akkor a küldöncnek jelbeszéddel magyarázza meg, bogy hova vigye azokat. Ha a magyar kanczelláriához, akkor bajuszát pödri; ha a csehekhez, akkor öklét a füle mögé illeszti; ha az osztrákokhoz, akkor előbb homlokára mutat, azután tagadólag int a kezével, mintha valami nem 117 lévő dolgot gondolna, mintha tudniillik észről volna szó! Harminchat évig épitett hid. Mig manapság a mértföldes csizmában járó mérnöki tudomány egy vashidat néhány hét, egy kőhidat pedig legföljebb 1—2 év alatt épit föl, addig az úgynevezett »régi jó időkben« nem voltak ritkák a? olyan építkezések, mely emberöltők idejét vették igénybe, de tovább is tartottak, mint a maiak, melyek sebbel-lobbal nőnek ki a földből. Ilyen évtizedekig taitó építkezésekről emlékezik meg Partéin, a francia hidak felügyelője, a ki okiratok alapján állítja, hogy a Hcr- nault folyó főhidja, mely Szent André és (iinac várak között emelkedik, 36 év alatt készült el teljesen. 1774-ben kezdték építeni, de csak 1810-ben adhatták át a forgalomnak s a közbeeső idő alatt megszokitás nélkül dolgoztak rajta. 500,000 livre volt a költségelőirányzat, de a hivatalos kimutatások tanúsága szerint csaknem egy milliót emésztett föl ez az építkezés. Érdekes összehasonlítást tenni a vad- és művelt népek építkezései közt, a gignaci hid kapcsán, mert mig a civilizálatlan népek egy-egy hid elkészítésénél emberáldozatot mutattak be a folyók istenségének addig az erkölcsök megszelidülésénél már beérik az emberek a vállalkozók tönkretevésével, amire ékes példa a gignaci hid építése, melyre jó félmillió livret fizettek rá az építők, akiket tehát a legrosszabb nyelvek se vádolhatnak nyerészkedéssel. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Az ex-lex és a bélyegcsonkitás. A pénzügyminiszter az ex lex alatt elkövetett bélyegcsonki- tások pótlása ügyében rendeletet adott ki, a mely szerint a bíróságok és a hivatalok kötelesek az ex- lex tartama alatt le nem rótt, vagy hiányosan, vagy szabályellenesen lerótt bélyegilletékekről a leleteket a szabályoknak megfelelően haladéktalanul fölvenni s azokat az illetékes királyi hivatalnak (a budapesti középponti dij- és illetékszabási hivatalnak) legkésőbb ez év április hó végéig beküldeni. 2. A királyi adóhivatalok (a budapesti közzépponti dij- és illetékszabási hivatal) a hozzájuk érkező leletek alapján az egyszeres bélyegilletékeket, a fizetési meghagyások kézbetitésével, késedelem nélkül kiszabni tartoznak. Egyébb illetékek a szóban forgó bélyegrö- viditések után nem rovandók ki és netalán ilyenek kiszabaltak előirattak, esetleg be is fizettek volna, eme fölemelt kir. pénzügyigazgatóságok által, a felek bélyegtelen kérvényére, törlendők, illetőleg visz- szatéritendők. A második sorozás. A kormány az 1904. évben sor alá kerülő újoncok sorozását május hónap 24-én akarja megkezdetni, akiket akkor fognak besorozni, természetesen csak októberben fognak berukkolni. Jó ezt tudni! Ha valaki a sorozáson meg nem jelenik szökevénynek tekintik s a második, vagy harmadik sorozáskor, ha önként jelentkezik s bevál: négy évi, ha pedig nem önként jelentkezett: öt évi ténvleges szolgálatra kötelezik. Az elmaradás mulasztásával terhelt alkalmatlant kél hónapig terjedhető fogházra és hatszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetik. A MER I K A. Amerika lakóinak száma. Washingtonból táviratozzák: A hivatalos népszámlálás szerint 1903- ban az Egyesült-Államok lakossága, Alaska és aszi-
