Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-04-10 / 14. szám
106 MAGYAR FÖLDMIVELŐ gint adózás, fogják mondani. Iszen a nép már nem bírja, roskadozik. Tessenek elhinni, hogy ez nem kifogás. Öntudatos, komoly argumentumnak nem lehet venni. Mert itt úgyszólván oly csekély áldozatról van szó, hogy számba se lehet venni. És oly óriási érdekekről, melyekkel szemben nagy és nehéz a felelősség. Takarékoskodjunk más irányban. Törüljenek más tételt a községi költségvetésekből. Holmi hivatalos lakomákat, sorozási vacsorákat és ebédeket és ilyen féle dolgokat úgy is eltiltotta a belügyminiszter. Hát próbáljuk meg csak egy kis körültekintéssel a tűzoltás ügyének felkarolására is jutni fog. Harc az iszákosság ellen. Az Országos Magyar Alkoholellenes Egyesület helyisége (Budapesten, a II. kerület, Lánchid-utca 2-dik szám alatt van) erősen hat a rettenetes — kór ellen. Népies felhívásokat, röpiratokat intéz a néphez. Ezek egyikéből közlünk itt részleteket: I. Ki legnagyobb ellenségünk? A szesz (Alkohol), mely a borban, sörben,, pálinkában található. Ez italok a bennök levő szesztől kapták a »szeszes-italok« nevét. Legtöbb szesz a pálinkában van. miért is ez a legártalmasabb szeszes ital. Az iszákosságot, a részegeskedést a szeszes italok túlságos élvezése okozza. Az iszákos először saját magának az ellensége, minthogy részegeskedésével testi és lelki egészségét egyaránt tönkre teszi: másodszor ellensége övéinek, megrontója családja jólétének s boldogságának; harmadszor ellensége a vallásnak, mivel csak a ré- szegfejii ember sttlyed annyira, hogy még az Istent is káromolja; negyedszer ellensége a társadalomnak, amennyiben kihágásaival és sokszor bűntényekké fajuló erőszakos garázdálkodásaival a köz- biztonságot veszélyezteti. II. Melyek az iszákossúg szomorú következményei? 1. Sokféle betegség, testi tönkremenés, korai halál. 2. Elmeháborodás. A tébolydában levők nagyrészt az iszákosság áldozatai. 3. Elszegényedés, nyomor, végre az egész családnak koldusbotra jutása. 4. Az iszákosok gyermekein s utódain nem ritkán észlelhető elsatnyulás, elkorcsosodás, nyavalya- törés és hülyeség. 5. Gyakori vétségek és büntettek; erkölcstelenség : házasságtörés : verekedések; megkéselések ; gyilkosságok. III. Hogyan hat a szesz a szervezetre ? A szeszméreg a gyomorba jut; innen a vérkeringésbe megy át, úgy hogy az összes szervekkel érintkezik és ezek mindnyájára károsan hat. Minél finomabb a szerv, annál jobban sínyli meg a szesz káros hatását. IV. Miként árt a szesz a testnek? 1. A szesz kártékonyán hat a gyomorra, a májra, a vesékre, a szívre és a véredényekre, az agyra és az idegekre. Ezen kártékony hatása folytán súlyos és halálos kimenetelű megbetegedéseket vagy hirtelen halált — gutaütést is okozhat. 2. A szesz a test ellenálló-képességét megbénítja s ez által különféle betegségek keletkezését mozdítja elő. 3. A szesz nem melegít; a szesz nem ad erőt, hanem ellenkezőleg ellankaszt, a test munkaképességét csökkenti, az izomerőt gyöngíti, a táplálkozásnak akadályokat vet, úgy hogy az iszákos végre is munkára képtelen lesz. V. A léleknek hogyan árt a szesz? 1. Az elmét megbénítja; az itélőtehetséget csökkenti ; az akaraterőt gyöngíti; az öntudatot megzavarja. Ily lelki állapotban valaki sokkal hamarabb vetemedik durva kihágásokra, erkölcstelenségre és fegyházba juttató mindenféle gaztettre. Minél többször iszákoskodik valaki, annál inkább súlyosbodik megzavart lelki állapota, mig végre elméje teljesen el nem homályosodik, minek következtében mint közveszélyes elmebeteg az őrültek házába kerül. 2. A szeszivás az értelmi képességeket csökkenti, az emlékezőtehetséget gyöngíti, minélfogva a szellemi munkaképesség megfogyatkozik. Az iszákosnak sorsa rendszerint a fokozatos elbutulás. 3. A szeszélvezet újabb és újabb szeszélvezetre csábit. Minél többet iszik valaki, annál többet árt magának; s minél többet árt magának, minél inkább csökkenti akaraterejét és az iszákosság szenvedélyének ellenállni tudó képességét, annál nagyobb rabja lesz az iszákosságnak, annál többet akar inni. VI. A szesz a gyermekeknek legnagyobb ellensége. 1. A szesz megakasztja a testi és szellemi fejlődést. 2. A szesz hamar kifárasztja a gyermekeket, lustává és figyelmetlenné teszi. 3. A szesz (pálinka) növeszti az akaratosságot, boszuállóvá teszi. 4. A szesz (pálinka) álmatlanságot és ideggyengeséget okoz. 5. A szesz (pálinka) a gyermek erkötcsiségére veszélyes. VII. A szesz a családi boldogság sírja. A szesz utáni vágy a családi életnek a megrontója, a házi nyomornak kezdeményezője, a könyár- nak kutforrása, a gyermeknevelésnek romja és a hitvesi- és gyermeki szeretetnek biztos sírja. A részeg ember családjának átka: rossz férj, elfajult fiú, megvetett apa. Nemcsak saját magának árt az iszákos hanem utódainak is. A szeszméreg okozta nyomor apáról fiúra száll, de különösen az iszákos anyáról öröklődik ál a baj. Az iszákosok gyermekei betegesek és satnyák. Miután pedig a pálinkában van a legtöbb szesz, tehát: 1. A pálinka a legnagyobb ellensége az emberi testnek! 2. A pálinka ellensége az emberi elmének!
