Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-03-23 / 12. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ 99 . r , A magyar ifjak is elzarándokol- Apró iurek. nak Rómába, a pápa jubileu­mára, mint azt már jeleztük. A résztvevők száma meghaladja a 300-at. Szél! Kálmánt — a mellén támadt régibb keletű daganat következtében újra megoperálták az orvosok. — Csongrádon nagy vör- henv dühöng a gyermekek közt. A betegek közül 50-en haltak meg" Kézdi-Vásárhelyen is kanyaró pusztítja a gyermekeket. — Elfogott népbolonditó. Temesváron a rendőrség elfogott egy Kürtösi Albert nevű embert, a ki már régóta csalogatta kivándor­lásra a parasztnépet. Egy rendőr sváb parasztnak öltözve beállított hozzá, igy nyomozták ki csalárd tizeiméit és rögtön elfogták. Hamis bélyegzőt és Írá­sokat találtak nála, a melyekből kitűnt, hogy Temes­várról 8 nap alatt 42 embert küldött Amerikába. — A dobsinai jégbarlang látogatói A dobsinai jégbarlang hire egyre növekedik. Az elmúlt esztendőben 3964- en nézték meg a jégbarlangot s az 1901. év ebben a tekintetben első helyen áll. A látogatók közül 2618 magyar volt. Fölfedezése óta 1870-ben 73.305-en nézték meg ezt a ritka természeti látványosságot. — Zentánál összeomlott egy tiszai fahíd. Az össze­omlott hid maga alá temetett egy szállító-gőzhajót. — Földrengést éreztek a múlt héten Ó-Becsén is. — Szülőknek és napamaszonyoknak egyaránt! Stenczel József Ferencz fia keczeli gazda annak rendje és módja szerint menyecskét vitt a múlt őszszel a házhoz. A fiatalok boldogságát nem zavarta semmi, hacsak olykor­olykor a napamasszony, a mit azonban a fiatalok eleinte észre sem igen vettek. Rövid időre rá azonban a kis család életében, a menyecske előtt érthetetlen fordulat állott be. A’ fiatal asszonynak az ura se kelt most már védelmére, a ki ezelőtt dédelgette ; sőt megesett, hogy minden ok nélkül ez is elverte. Mikor a helyzete eképen tűrhetetlenné vált, a saját szüleinél keresett menedéket: de ezek jóakarattal az elvállásról lebeszélték és hazaküldtek. A múlt vasárnap ment vissza, s mivel ezóta napa és férje részéről még dur­vább bánásmódban részesült, megérlelődött benne az ön- gyilkosság gondolata, a mit kedden este végre is hajtott. Mikor besötétedetl, a háztól eltűnt és egy útfélen levő kútba ugrott, a hol csütörtökön reggel találtuk rá. A szerencsétlen fiatal asszonyt nagy részvét mellett e hó 15-én temették el. — Ostemstő Csatarendeken. A zalavá'rmegyei Csab- 1 rendek község közelében, a petreczi malom szomszédságá­ban a munkások a minap urnatemetőre bukkantak. A lelet­ről azonnal jelentést tettek Darnay Kálmánnak, a ki meg­vizsgálta a temetőt és harmineznégy urna sirt, tizenkilencz csuprot, tálat és más edényt, továbbá egy sereg orsót, gom­bot, bronz karpereczet, tűt és egyéb apróságot talált. A talált tárgyakat bevitték Darnay sümegi múzeumba. A most talált temető egykorú a Darnay által ezelőtt tiz évvel fel­kutatott csaprendeki hegyelői temetővel a mely kétszáz év­vel megelőzi a Krisztus előtti ezredév közepét. A NAGY VILÁGBÓL. Arábiában óriási módon pusztit — AprÓ-hirek. a kolera. Néhány nap alatt 158 ember pusztult el. — Buka­restből nagy tűz hire érkezett. A románi ezukorgyár le­égett. A ezukorgyár egy belga társaságé volt. — A szász király és a német császár szeptemberben meglátogatják Bécsben I. Ferencz József királyt. — Sváj ez is védekezik ám a tömérdek bor bevitel ellen A borbehozatali vámot 15 frankkal szándékozik emelni. A szőlőtermelők még ezt is keveslik! És mi hogy állunk 2 — A búr háború. Az angolok nyugtalanok. A vere­ség nem fáj nekik annyira, bár ezt is kötve higyjük. Ha­nem hát egyszerre, mitegy a földből tör elő a rémes kérdés : — Mi történhetik ott még Dél-Afrikában, a mit az angol fővezér Kitchener és társai titkolnak? Hej, most kezdik már belátni, hogy az angol hatalmas és óriási sere­gét miért páholhatják el. ügy kell lenni! Kitchener sok mindent nem ir meg. A burok naponkint százával kapnak segítséget a Fokgyar­matból. A burok apró csoportokra oszlanak s bizonyos he­lyeken gyűlnek össze, úgy hogy az angolok soha sem tud­ják, hogy hol támadnak elő. Azokat a búrokat, kik az an­golok között harczolnak, sem az angol, sem a búr nem becsüli túlra, mert az egyik részt éppen úgy elárulják, mint a másikat. Az angol tisztek véleménye is az, hogy a háború még igen sokáig el fog tartani s egyáltalán nem bizonyos, hogy minő sikerrel fog befejeződni. — Emberséget tanulhat a világ a búroktól. Az angol vezér Methuen mint a múltkor újságoltuk megse­besült és fogságba esett. Dalarey a könyörületes, lovagias búr vezér minden föltétel nélkül szabadon bocsá­totta a foglyot. Pedig az angolok azt várták, hogy a búr vezér mindenféle kikötésekkel, feltételekkel fog előállani. Dalarey azonban nem kért semmit. Pedig angol fogságban van egy nagynevű burparancsnok Kruitzingerre. Ez is sebesülve került az angolok kezébe és halálos Ítélet várakozott rája. Az angolnép most hangosan követeli, hogy a búr foglyot is ereszszék szabadon. Vájjon igy leszen-e, majd elválik ? — Azt hi r élik, hogy Londonból Wolseley angol tábornok Dél-Afrikába utazik, hogy a békatárgyalá­sokat megkezdje a búr vezérekkel. — A nyelvek elterjedtsége. A világ legelterjedtebb nyelve a kínai, most körülbelül 300- 400 millió ember be­szél kínaiul. Minden enrópai nyelv eltörpül e mellett az el­terjedtség dolgában, mert például angolul csak 100 millió ember beszél. Harmadik helyen a német nyelv van, ezen az egész világon 09 millió ember beszéli. Oroszul 67 millió, francziául 40 millió, ugyanennyi beszél spanyolul. Az ola­szul beszélő emberek száma 30 millió, a portugállal 13 millió él. A világ összes újságjainak a fele angol nyelven jelenik meg. Amerikában majdnem minden nyelv el van terjedve, a mit bizonyít, hogy ott 24 nyelven jelenik meg újság. Amerikában jól ismerik a — Amerikai hírek »free lunch«-t! A legtöbb korcsma ajtaján ott díszeleg ez a két szó, a mi annyit jelent, hogy ha a jámbor vendég megereszt öt czentet egy pohár sörért, hozzá ehetik ingyen valami hideg, vagy néha meleg ételt. Hogy milyen ez az igyen étel a legtöbb helyen az mellékes, a fő az, hogy ráadásul adják a sörhöz. Ohio állam törvényhozó testületé a napokban foglalkozni fog a »free lunch«-al, mert egy törvényhozó javaslatot terjesztett be, a mely szerint a »free lunch« szigorúan eltiltandó. Javaslatát azon okolja meg, hogy a »free lunck« sokazor okozója a családi zavaroknak, mert a férjek elhanyagolják a családot. Elmennek a korcs­mába inni s ott az “éhséget is elűzik ráadással. Nem kell aztán nekik az asszony sültje-főztje. Azonkívül rontja a »free lunch« az üzlelet s legeslegvégül egészségtelen, mert a korcsmárosok a leghitványabb annyagokat adják föl jól- rosszul főzve, vagy sütve. A honatya javaslata szeript a »free lunch«-ot tartó korcsmárosok 10-től 25 dollárig, vagy esetleg 10 napi elzárással «büntettetnének. Szegény »free lunch!« — Pusztító áradás Amerikában. Évek óla nem volt olyan kemény tél Amerikában, mint most. A hó óriási mennyiségű és meg is maradt. Február végén hirtelen megváltozott az idő. Olvadott — hirtelen. Egyszerre pusztító árvíz veszedelem leple meg a városokat és telepeket. Az árviz veszedelemtől sokat szenvedtek a magyarok is. Sót vízbe is fúltak. Különö­sen említik az amerikai magyar újságok Kukorelli Antal nevű győrmegyei honfitársunkat, ki a viz elől való mene­külés közben ott maradt a romboló árban. Itthon szegény özvegy anyja siratja. — Esküvő a vonat lépcsőjén. Ter­mészetesen, hol történhetett volna máshol, mint a boldog Amerikában ? A dolog úgy eselt meg, hogy a chicagói 29-ik gyalogezredet hirtelen elkommandérozták messzi tengeren túlra, a filippini szigetekre. Johnson Herman, az első század deli káplárja szörnyű fájó szívvel mondott búcsút szülőföld­jének, annál is inkább, mert itt kellet hagyni csinos, szerető jegyesét. A káplár ur az utolsó pillanatban gondolt egyet és sürgönyzött a szomszéd városban lakó jegyessének, hogy ekkor és ekkor várja az állomáson. A katonákat szállító vonat megérkezett az állomásra. A boldog és boldogtalan katona-gyerekek az ablakokhoz futottak, hogy leintegessenek az ott várakozókra. Egyszer csak egy csinos fiatal leány válik ki a tömegből és a vonat felé halad. A lépcsőn hirte­len ott termett Johnson káplár a tábori pappal és két ta­núval s ott a vonat lépcsőjén annak rendje és módja szerint megesküdtek. Pár perez múlva elindult a vonat és ott ma­radt férj nélkül a fiatal asszony. — Amerikai tragédiák. A mikor az oczeánon túlról valami nagy katasztrófa hírét hozza a táviró, az áldozatról rendszerint csak annyit mond: elpusztult ennyi ember. Kik voltak, mik voltak, nem kere­sik, nem is tudja senki, csak talán annak a telepnek, bá­nyának, gyárnak a vezetősége, a hol a szerencsétlenség történt. Hetekkel hónapokkal a távirat után jön egy levél a tengeren túlról ide a felvidékre, egy kicsi faluba s akkor tudjuk meg csak, hogy a katasztrófa gyászában nekünk magyaroknak is van részünk: az áldozatok közt van egy­két kivándorolt honfitársunk, a ki boldogságot ment keresni messzi idegenbe s a keserves pusztulás lett a sorsa. Ilyen szomorú történet hire jött az abaujtornamegyei Becskeháza községbe. Bezre András becskeházi biró a múlt őszszel két felnőtt fiával kivándorolt Amerikába. Mind a hárman a luivilii bányában kaptak alkalmazást, a hol kazánrobbanás történt a mi nap, borzasztó tűzvész támadt s számos ember elpusztult a katasztrófában. Az áldozatok közt volt több magyar ember is. Nem tudtuk volna meg azonban, ha az abauj-tornamegyei alispáni hivatalhoz nem jön egy levél, a melyben megírták, persze jóval a katesztrófa után, hogy a lui vilii bánya halottai közt van a becskeházai biró is két fiával együtt. — Száz ember a vízbe fűlt! New-York- (olv. Nyüjork)-ból jön a rémes hir, hogy a jMarannon J(az Amazon felső része) épült uj hid megnyitásakor egy hid hirtelen leszakadt és 100 embernél több a vízbe fűlt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom