Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-05-04 / 18. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 147 megnj'Ugvást keltett. Tárgyalás után a biróság rögtön összeült, hogy a kegyelem kérdésében határozzon. — Villámütés. Alsó-Zemplénben, különösen Monok és Kaptár-puszta környékén nagy vihar dühöngött. A villám többször leütött s csak a szerencsés véletlennek tulajdonítható. hogy bajt nem okozott. Kaptáron a tisztilak mellék- épületei mellett egy topolyfába is leütött, alig tiz lépésnyire tgy csapat muukásembértől, a kik oda húzódtak az esd elől. Baj szerencsére itt sem történt. — Égő ravatal. Pakson Szepessv Imréné ravatalát egy pár perezre őrizetlenül hagyta a család s ezalatt a lobogó gyertyák meggyujtották a szemfödelet s mire ismét a szobába értek, a halott szénné égett. A szoba bútorait is alig tudták megmenteni. — A ki le akarja ülni az adóját. Egy vidéki adóigazgató dolgozószobályában egy öreg atyafi kopogtatott be. Rengeteg tarisznya fityegett a vállán s a tarisznyából valóságos kenyér-óriás háta feketéllett kifelé. Az öreg gyámoltalanul tipegett az Íróasztalhoz s egy zsíros adókönyvet terített a tanácsos elé. — Tessen látni, tizenkét korona adót kérnek tőlem. — Hát fizetni akar, öreg ? — Nem tudok, instálom, éppen azért gyüttem. Nagyon szögény vagyok. — Egy koronát csak tud fizetni ? — Nem, instálom, annyit sé. A tanács végiglapozta az adókönyvet. — Hm, pedig már árverés is van kitűzve. — Van kitűzve bizony — adta vissza a szót az öreg, — Hát ha nem tud fizetni, mit akar kend? Az atyafi riszált egyet a vállán, hogy a tarisznya nagyot zökkenve került előre. — Hát könyörgöm, mán csak azért gyüttem, hogy leülöm azt a tizenkét koronát. Kinyeret is hoztam, hogy éhön né pusztuljak, A NAGY VILÁGBÓL. r— Amerikai hir. Korai kánikula állott be Amerikában. Aprilban a hőség türhetlen. Azt Írják New-Yorkhói, hogy több ember napszurást kapott. No hát a kánikulában sokat szoktak inni. Most azonban az amerikai kánikulának — mi ittuk meg — a levét. — Intés a kivándorlókhoz. A brémai osztrák-magyar konzulátus jelentése alapján a belügyminisztera hatóságok utján arra inti a kivándorolni szándékozókat, hogy magukat kellő mennyiségű pénzzel lássák el, nehogy a legnagyobb és veszedelmes nyomorba jussanak. — Igen sok kivándorló ugyanis, aki Amerikába szándékozik utazni, abban a téves hitben van, hogy csak a Brémáig való utazáshoz szükséges pénzzel kell bírnia, mert ott aztán a további összegeket megszerezheti a munkájával, vagy pedig a hajóra ingyen is fölveszik, ha a gépek körül munkát végez. Ez olyan sajnálatos tévedés, amelybe leginkább a lelketlen kivándorlási ügynökök ejtik a szerencsétlen embereket. mert Brémában semmiképp sem juthat idegen ember munkához, amennyiben az ottani lakosság is munkahiányában szenved, másrészt a hajókra egyáltalában nem szabad olyan hajómunkásokat fölfogadni, akik az átszállítás fejében dolgoznak. Ha tehát ezentúl pénz nélkül levő kivándorlókat fognak Brémában, találni, azokat hatóságilag tolonczolják haza illetőségi helyükre. — Mi hir a burokról ? Az öreg Krüger apó állítólag kijelentette volna, hogy vissza fog térni Dél-, Afrikába. Eszerint — úgy vélik, — hogy a béke május végén létre jö. — Botha bur vezér már értesítette a búrokat, hogy Anglia sohasem fogja elismerni a déíafri- kai köztársaságok függetlenségét. Különben az angol kormány kijelentette, hogy nagylelkűen fog a burokkal bánni. Azon közben pedig az anglus annyi katonát, lovat és hadi eszközöket szállít Dél-Afrikába, hogy a háborút akár két esztendeig is folytathatja. No hát mindezekből legyen aztán okos akárki emberfia. A belgiumi zavargás véget ért. — Apró hírek. Meggyőződhettek tehát a belga munkások is, hogy szép szerével többre megy az ember, még ha belga is, mint — erőszakkal. — Vilma hollandi királynő állapota még mindig nem javult. Az országban ez a hir nagy szomorúságot kelt. A badeni nagyherczeg Frigyes a napokban ülte meg uralkodásának félszázados évfordulóját. A hetvenhatesztendős fejedelmet népe igen szereti. — Francziaországban most választolták az uj országgyűlési képviselőket. A kormánypárt sok területet vesztett, de azért többsége igy is nagy. Közös beszélgetések. Szőllős-g-azda Beregszász. A szőllőkarák tartóssá tevésére alkalmas a kátrányozás. ügy, mint kigyelmetek is csinálják. De sokkal jobb és olcsóbb módot is ajánlanak a gazd. újságok. Tartsuk a karó végét tűzbe és pörköljük meg. Persze, hogy tulságig ne vigyük a dolgot, mert akkor aztán kárt teszünk haszon helyett. Vannak még más módok is, de azokat csak tehetősebbek alkalmazhatják. Tyúkod. Csak hegyi szőllőkre adnak olyan kölcsönt. Többeknek. Milhofter Sándor jeles nemzetgazda. Legújabban egy kis füzetben fejtegeti az úgynevezett »Érték- kataszlem-t. Kimutatja, hogy az értékkataszter nem helyes alap. Ajánljuk a megszivelésre. T—i. Nincs ok a türelmetlenségre. A »Közös Beszélgetések« e rovatában sorban következnek a kérdések és megbeszélések. A mint érkeznek a levelek, azon sorrendben dolgozzuk fel az anyagot. Sokszor ki van szedve a nyomdában a felelet. De nem tehetünk róla, mikor a nyomdász azt mondja: »több el nem fér! Már csak a jövő Számban !« Aztán, hányszor történik, hogy egyes ügyekben futni-lótni, kérdezősködni kell. Különben pedig az ön kérdésére csak azt válaszoljuk, hogy bizony még se pereljen. Mert akkor biztos nyeresége leszen. Olvasó-kör. Tessenek egy levelező-lapon könyvárjegyzéket kérni a »Szent István Társulat«-tól. Ingyen küldik (Budapest Szent-Királyi-utcza 28. Sz. Istv. Társ. ki- adóhivatala. Sorsjegyek. .Már csak maradunk a magunk eltökélt szándéka mellett. Sorsjegyek (oszt. sorsjegyek) ügyeivel nem foglalkozunk. Cs. L. Bakta. A községi képviselőtestület nevében, de a vármegye révén — a földmivelésügyi minisztériumhoz. Másik kérdésre: Bélyegmentes. És végre a harmadikra: Széli Kálmán 1845. évben született. Számítsa ki tehát, hogy hány éves ? Tanitó. Szökött szolga nem szokott jót mondani — uráról. Soha se bolygassa! Hagyja - futni! B-falu. Hogy az epilepszia gyógyitható-e ? Édes Istenem, ha mi azt irhatnók, hogy igen ! Tessék csak mulhat- lanul orvossal beszélni. Hát ha nem is az ? Nem kell mindjárt kétségbe esni! Holmi hirdetésekre orvos nélkül be ne ugorjának. Szövetkezeti-tag. Erre nézve mi már többször megadtuk a feleletet. A gyümölcsfákat is egyforma gonddal ültetjük. Még sem fogamzik meg mindegyik — kivétel nélkül. Hát ha a gazda egyet kettőt kivág, mert a száradás, enyészel jeleit mutatja, az annyit jeleutene, hogy a többi fának termő-erejét feladja? Ám, ha egy kél szövetkezet nem vállt be ott, abban a talajban, azt kelljen nyomban hinnünk, hogy — a többi is életképtelen ? No akkor sok intézménynek nyomban útját kellene állani. Y. Z. Érdekes, de nem nekünk való. Ez egyszer megőrizzük a kéziratot, de kézirat visszaküldésére nem szokás vállalkozni. Cs. R. M—os. A főszolgabírónál kell szorgalmazni. Tapintatos fellépés ezerszer többet ér, mint — a fenyegetés! Hű olvasó. Annyit épen közlünk, mint amennyi kell egy jóravaló gazdának. Politikából nem tanulunk sokat, sőt á sok politika gyakran csömört okoz, melynek tüneteit már van szerencsénk tapasztalni. Szolgálhatnánk sok sok levéllel ez irányban. R. R. Apáthl. Élelmesnek kell ám lenni ? Nem mese az, a mit a lapok arról Írnak, hogy a külföldre ennyit, meg ennyit szállítanak. Tessék csak a gazdasági egyesületük titkárával értekezni. Olvasó-kör. Fő-Veszedelmünk. Irta Tóth Mike». Hatodik kiadás Kell-e ennél csattanósabb ajánlat? Kapható Kalocsa. Ára 52 fillér. Nagyon melegen ajánljuk. Olvasó-kör titkára. S—r. és K. Ä földmivelésügyi miniszter ur a gabonaraktárakról a költségvetési vita alkalmával tartott beszédében következő kijelentéseket tette: »Először is kijelentem, hogy a gazdák azon törekvését, bőgj' szövetkezeti gabonaraktárakról gondoskodjék az állam, nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is támogatandónak tartom; ez kifejezést nyert a költségvetésben is, mert ezen a czimen évi 200,000 koronát vettem fel. E raktárak közt meg kell különböztetni a nagy és kis raktárakat. A kis raktárakat illetőleg az Országos“ Központi Hitelszövetkezettel megállapítottunk egy szabályzatot; kimondtuk azon elvet, hogy minden kis raktárnál, mely főleg a kisgazdára néz, a befektetési költséget felében viseli az állam. Tehát egy 4000 mm. befogadására készülő raktárnál az állam 4000 korona segélyt hajlandó adni. Ily alapon van felálitva 4 raktár, építés alatt van 6 raktár, tervezés alatt 25. Ami pedig a nagy raktárakat illeti, a pénzügyminiszter ur nem idegenkedik attól, hogy a nagy gabonaraktárak felállítására az állam nagyobb áldozatot hozzon. Ezen nagy raktárak mikénti kezelése külön tárgyalás tárgyát fogja képezni. i
